"A kormány az illegális szerencsejátékot támogatja"
Azt követően, hogy milliárdos adóbevételről mondott le, és közvetve ezres nagyságrendben törölt el munkahelyeket, a kormány a pénznyerő automaták teljes körű tiltásával az illegális szerencsejáték erősödését támogatja. A bejelentés százmilliós károkat okoz azoknak a cégeknek, amelyek megpróbáltak az új szerencsejáték-törvényhez igazodni. A hvg.hu iparági szereplőket kérdezett. Megfoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban is, hogy az állítólagos nemzetbiztonsági kockázat, amiről a kormányfő beszélt, mennyire megalapozott.
Teljes döbbenet – kommentálta a Miniszterelnökség hétfő reggeli bejelentését a szerencsejáték-piac egyik szereplője, aki szerint azzal, hogy a pénznyerő játékautomaták működtetésének teljes megszüntetését javasolja a kormány, most már nemcsak milliárdos adóbevételekről mond le, és ezres nagyságrendben szüntet meg munkahelyet. A teljes tiltás szerinte a legálisan működő vállalkozásokat lehetetleníti el, és löki a tevékenységet végképp az illegalitásba. „Már megjelentek az első illegális online pénznyerő rendszerek egy olyan piacon, melyet ezután senki nem fog ellenőrizni, mivel nem is lehet őket majd megfogni. A kormány eddig a felhasználók védelmével indokolta a nyerőgépek szabályozásával kapcsolatos lépéseit. A teljes tiltással épp az ellenkezőjét érte el. Mindenki tudja: attól, hogy a prostitúció tiltott, az még létezik” – mondta a hvg.hu-nak a neve elhallgatását kérő iparági szereplő.
A kormány 2011 szeptemberében módosította a szerencsejáték-törvényt, amitől az adóbevételek növekedését remélte. Ennek megfelelően tavaly novembertől az üzemeltetőknek a nyerőgépenkénti 100 ezer forint helyett havonta félmillió forint adót kell befizetniük, ezenfelül pedig idén január 1-jétől negyedévente az 1,6 millió forint feletti bevétel 20 százalékát is. Az már a jövő évre vonatkozó játékadó-bevétel tervezetéből látszik, hogy 2013-ra jóval kevesebb bevétellel számolt a kormány (az idei 78,4 milliárd forint játékadó-bevétel helyett 58 milliárddal, amiben benne van az állami Szerencsejáték Zrt. befizetése is). De iparági szereplők korán megmondták, hogy a rájuk jutó 30-40 milliárdból aligha lesz valami (ebben az áfa és a munkavállalók utáni szja-bevételek is benne vannak). Mint ahogy a HVG is beszámolt róla, a legnagyobb hazai játékterem-üzemeltetőket tömörítő E-Casino Szakmai Szövetség közlése szerint a szabályozás miatt 30-40 ezer munkahely szűnt meg. (Game over, 2012. augusztus 22).
Orbán Viktor miniszterelnök a hétfői rendkívüli kormányülésen állítólag arról is beszélt, hogy a nyerőgép-automaták üzemeltetetését birtokló koncessziók tulajdonosai, illetve birtoklói között több olyan személyt találtak, akiknél nemzetbiztonsági kockázatok merültek föl. Lázár János további részleteket nem mondott, ezek minősített adatok, államtitkot képeznek. (A benyújtott törvényjavaslathoz kapcsolódóan az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága hétfőn este zárt ülést tart.)
| Játéktermek és elektronikus kaszinók: Végük van |
Röviddel azután, hogy hétfőn reggel a pénznyerő játékautomaták működtetésének teljes megszüntetését jelentette be a kormányszóvivő, az Országgyűlés honlapjára kikerült a vonatkozó törvényjavaslat. A módosító indítványt a Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nevében Navracsics Tibor terjesztette be. A javaslat szerint pénznyerő automaták kizárólag csak koncesszióval rendelkező játékkaszinóban üzemeltethetők. Ennek megfelelően megszűnnének az I. és II. kategóriájú játéktermek, valamint az elektromos kaszinók, azaz a pénznyerő automaták online üzemeltetése. Ezzel értelmét, illetve érvényét veszti az általuk fizetendő játékadó is. A törvény a kihirdetését követő napon lépne hatályba, és ezt követően a már kiadott játékterem-engedélyek is hatályukat veszítenék. |
Tisztességesebb lett volna egyből legyalulni
A kormány törvénymódosítással 2013. január elsejétől a pénznyerő automaták szerveralapú üzemeltetését írta elő. A szerverszolgáltató aspiránsoknak ehhez kellett kifejleszteniük a törvény által előírt paramétereknek megfelelően a rendszert, amit az indulásig auditáltatni kell. Információink szerint 5-6 cég fogott ehhez hozzá, a hvg.hu-nak nyilatkozó egyik szereplő, melynek rendszere még auditálás alatt van, azt mondta, hogy százmilliós nagyságrendű befektetésről van szó. „A cégek iszonyat pénzt költöttek felkészülésre. Sokkal tisztességesebb lett volna, ha a kormány tavaly egyik napról a másikra begyalulta volna az egészet a földbe. Volt ilyen Ukrajnában is. De az, hogy a kormány a legális működést és a törvényi jogszabályoknak megfelelést vállaló cégeket tízmilliós befektetésre ösztönözze, majd amikor erre azok készek, bezárja előttük a kaput – erre nem is találok szavakat” – mondta az iparági szereplő, aki szerint tavaszra felállhatott volna a teljes piac.
A központi szerverek számát a jogszabály nem határozta meg, viszont nagyon szigorú zárt elszámolási – Európában máshol nem alkalmazott – biztonsági megfeleltetést (audit) várt el a szerverek esetében. A törvény ugyan már tavaly szeptemberben megjelent, de a végrehajtási rendelet csak nyáron készült el, így az első auditált szerverrel rendelkező vállalkozás, a WSG Kft. nagy kockázatot vállalt, amikor alapvetően a többször módosított szerencsejáték-törvényből kiindulva lefejlesztette rendszerét.
A hétfői kormánydöntés már csak azért is meglepő, mert szeptember elején a Nemzetgazdasági Minisztérium még úgy nyilatkozott, hogy az engedélyezési eljárást a jogszabályi keretek között felgyorsítják, és reményei szerint néhány hónapon belül elindulhat a szerveralapú szerencsejáték-üzemeltetés Magyarországon. Rendszeroldalról nehezen értelmezhető a mai döntés okaként említett „nemzetbiztonsági kockázat” is, hiszen a központi szerverek működése felett a hatóságok teljes, valós idejű ellenőrzési lehetőséggel rendelkeznek. Ez magában foglalja az adófizetési kötelezettséghez kapcsolódó pénzforgalmi adatok követését és a rendszer korrekt működésének folyamatos monitorozását is. A régi üzemeltetési rendszer egyébként a kormánydöntés nélkül is októberben megszűnt volna, miután valamennyi játékgép engedélye lejár – ezért is lett volna szükség az új rendszer mielőbbi beüzemelésére.
Mellébeszél, aki nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozik
Szakmailag nem tud olyan érvet mondani Földi László, a hírszerzés egykori műveleti igazgatója, ami alátámasztaná a pénznyerő játékautomaták betiltását. Földi László a hvg.hu-nak azt mondta, a nyerőgépeknek nem nemzetbiztonságilag, hanem a bűnözést illetően van kockázatuk. „Fekete pénzeket többek között a szórakoztatóiparban legalizálnak például éttermek, diszkók vagy játékautomaták révén, hiszen ezeknél napi szinten nehéz ellenőrizni a forgalmat” – mondta a szakember. Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy ezekben az ügyekben rendőrök járnak el, a nemzetbiztonságiaknak nincs köze hozzá.
„A titkosszolgálat felderítő, megelőző tevékenységet végez. Az elhárítás embereinek elé kell menniük a folyamatoknak, a rendszeren belül megjelenve kell időben jelezniük a tendenciákat.” Földi szerint a nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozás kifogás lehet. „Nem üzen semmit, csak megfélemlít azzal, hogy a nemzetbiztonságra hivatkozik, amire azonban szakmai érveket nem találok” – közölte a volt hírszerzési vezető.
Hasonlóan vélekedett lapunknak Várhalmi Miklós nemzetbiztonsági szakértő, aki szerint mindenbe bele lehet magyarázni, hogy nemzetbiztonsági kockázata van. Itt talán az erre a területre, bűncselekményből származó pénzt befektetőkkel szemben akart a kormány fellépni. „Ugyanakkor nem gondolom – tette hozzá Várhalmi Miklós –, hogy nyerő automaták működtetése megrengetné a gazdaságot, már csak azért sem, mert ez ellenőrzött és adózott terület, mint más országokban is. Ráadásul az államnak nagyon jó bevétele van a nyerőgépekből.”
Várhalmi Miklós úgy gondolja, a tiltással azt éri el a kormány, hogy azok, akik nem játszhatnak nyerő automatákon, külföldön próbálják majd ki a szerencséjüket. „Elüldözték a befektetőket, a vállalkozókat, a bankokat, most elüldözik az embereket is” – mondta.
Gulyás József szerint kikopott a téma
Gulyás József, a parlament Nemzetbiztonsági bizottságának volt SZDSZ-es tagja szerint a nemzetbiztonsági kockázat igenis fennáll, és az iparág létezése óta az mindig is volt. Erre időről időre kitértek a nemzetbiztonsági szolgálatok éves jelentésükben is.
„Érdekes módon azonban 2002 után kikoptak a szerencsejáték és a szervezett bűnözés kapcsolatát taglaló részek az NBH éves jelentéseiből, nyilván nem véletlenül” – jegyezte meg. „Ennek több oka lehet. Értelmezésem szerint a szervezett bűnözés „relatív erőfölényével szemben”, lényegét tekintve tehetetlennek bizonyult a bűnüldözés és az azt támogató nemzetbiztonsági tevékenység, ugyanis sok energiát, kellő politikai támogatást és konfliktusok vállalását igényelte volna ez a munka.”
A döntéshozók ezért Gulyás József szerint úgy ítélhették meg, hogy ha elfordítják a fejüket, illetve tiszteletben tartják a szerencsejátékiparban a különböző szervezett bűnözői csoportok között kialakult status quo-t, akkor egy jól kalkulálható bevétellel mégiscsak számolhat a költségvetés. „További, cseppet sem lényegtelen szempont volt az is, hogy amikor egy kicsit jobban a dolgok mögé néztek a döntésekre jogosultak, akkor kényes pontokra láthattak rá, például a szervezett bűnözés politikusokat is beszövő kapcsolati hálójára” – mondta.
Gulyás József úgy vélte, azzal, hogy Lázár János súlyos nemzetbiztonsági kockázatokról beszélt, azt jelenti, hogy a döntéshozók szűk köre mégiscsak mögé nézett az iparág kevésbé látható viszonyainak. „Azon viszont cseppet sem csodálkozok” – mondta, „ha a szerencsejátékbizniszből élők mindezt fedősztorinak állítják be”.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
