Eddig sem volt világos, hogyan lesz Magyarországnak IMF-megállapodása a kormány kommunikációs cikkcakkjaiból (mint például az IMF elleni médiakampány), és a héten csak tovább hízott a nagy kérdőjel. Varga Mihály IMF-tárgyalásokkal megbízott tárca nélküli miniszter hétfőn azt mondta, hogy nyilván nem dől össze a világ, ha nem születik megállapodás. Később a miniszter helyesbített, és visszatért annak hangsúlyozásához, hogy a magyar kormány szeretne megállapodni a nemzetközi szervezetekkel.

Viszont a helyzet inkább azt sugallja, hogy a kabinet a megállapodás lebegtetésével továbbra is a nemzetközi szervezetek nélkül haladna tovább az unortodox - a nemzetközi elvárásokkal és a közgazdaságtani racionalitással szembehelyezkedő - gazdaságpoltika útján. Legalábbis egyre kevesebb elemző hisz a megállapodásban, és ezt mutatja az is, hogy a kormány hónapok óta ugyanazt az álláspontot ismételgeti, ha a konkrétumokról esik szó. Mint Varga Mihály egy képviselői kérdésre válaszolta, a közszféra méretének csökkentésében és az adóbeszedés hatékonyságának növelésében egyetért tárgyalópartnereivel, a nyugdíjak, valamint a munkavállalói jövedelmek csökkentését azonban nem támogatja. Ebből csak patthelyzet jöhet ki: a kabinet szerint most a nemzetközi szervezeteknél pattog a labda, az IMF szerint viszont a kormánynál (mindez nem nagy újdonság, hiszen tavaly november óta ezt látjuk).

Facebook

Nem rettent meg a tanács

Varga Mihály negatív üzenetére a forint gyengülni kezdett, ez azonban nem riasztotta el a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsát attól, hogy kedden tovább folytassa az augusztusban megkezdett kamatvágást. A tanácsnak a törvény szerint a magas infláció ellen kellene harcolnia, így mostanában elvileg nem csökkenthetné a kamatot (hiszen ez erősíti a pénzromlást). A külső tanácstagok viszont, akiket a kormánypárt ültetett a testületbe tavaly tavasszal, inkább csak azt tarthatják szem előtt, hogy az utóbbi időben csökkent Magyarország kockázati felára, ami lehetővé teszi a kamatvágást.  

A látszat ellenére azonban nem lettünk kevésbé kockázatosak a befektetők számára. A kockázati megítélésünk javulása inkább külső tényezőknek köszönhető: például annak a technikai körülménynek, hogy szigorodtak a kockázati mutatónak tekintett CDS-ek (nem fizetésre kötött biztosítások) nemzetközi kereskedési szabályai, emellett annak is, hogy eddig sikerült fenntartani a piacok optimizmusát az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve pénznyomdájával és az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjával (utóbbi az euróövezeti válságot csillapítja).  

Matolcsy elrugaszkodott

Matolcsy György szintén optimista. Bár a magyar gazdaság várható növekedését az utóbbi időben egyre lejjebb kellett vágnia a kormánynak (a növekedési képességünk pedig a nullához közelít), a nemzetgazdasági miniszter szerint növekedési fordulat jöhet a következő években, és a pénzügyi konszolidáció lezárása után a kormány már a növekedés beindítására koncentrálhat. A megalapozatlan kormányzati bizakodást azonban az elmúlt években már megszokhattuk, hiszen az ehhez hasonló hangzatos kijelentések szinte havonta hagyják el a politikusok száját. Igaz, a foglalkoztatási mutatónk például javul, de nem világos, mitől (a legvalószínűbb magyarázat valószínűleg az, hogy a foglalkoztatásbővülés nagy része közmunka).

Stiller Ákos

A miniszter által emlegetett pénzügyi konszolidációtól is messze vagyunk még, hiszen a jövő évi költségvetés sem teljesen stabil, és könnyen lehet, hogy nemsokára újabb megszorító csomagot kapunk. Részben azért, mert a kormány októberben bejelentett két kiigazító csomagja nem valószínű, hogy elég lesz a költségvetési lyuk befoltozására, részben pedig azért, mert a kabinet várhatóan visszavonja a cafetériával kapcsolatos adóemelést és a helyi iparűzési adó szabályainak szigorítását (az így kieső bevételeket más intézkedésekkel kell majd pótolni). Emellett az sem világos még, hogyan fogja átvállalni a kormány az önkormányzatok hatalmas adósságának felét, és ennek mekkora részét kell majd lenyelniük a bankoknak, ami a hitelezésen keresztül szintén kihatással lehet a gazdasági növekedésre és a költségvetés helyzetére.

Drágul a BKV-jegy

Mint korábban jeleztük, a közösségi közlekedés tarifájának emeléséről döntött szerdán a Fővárosi Közgyűlés. Január elsejétől egy vonaljegy 350 forintba, a havi teljes árú bérlet 10 500 forintba kerül majd. A budapesti BKV-jegy egyébként már most is Európa legdrágábbja a nettó átlagbérhez képest. Az emelésről szóló döntés mellett önmagukat népszerűsítő politikai gesztust is tettek a Fidesz-KDNP-s fővárosi képviselők, ugyanis a kisgyermekes, tanuló, felsőoktatási tanuló és a nyugdíjas havi és éves bérletek ára változatlan marad.

Hét végére kiderült az is, hogy a főváros és a kormány szándékai szerint 2014 tavaszára, vagyis választásokra el kellene készülnie a 4-es metrónak. Ugyanakkor sajtóértesülések szerint leállhat az eddigi buszkiszervezés a BKV-nál, az ügyről már hetek óta vitázik a főváros vezetése és a Budapesti Közlekedési Központ.