A jegy- és bérletáremelés szükségességéről a múlt hét csütörtök óta beszél különböző fórumokon Vitézy Dávid, a BKK vezetője és Tarlós István főpolgármester. Mindketten főként azzal indokolnak, hogy a három éve elmaradt emelés miatt 15 százalékkal csökkent a menetjegyek és bérletek reálértéke. Mivel korábban következetesen éppen azt hangoztatta Vitézy, hogy a budapesti tömegközlekedési jegyek árának emelése nem indokolt - és a közösségi közlekedés versenyképessé tétele ezt nem is indokolja -, keresni kezdtük a háttérben tartott valódi okokat. A jelek az október közepén tendernyertesnek kikiáltott, de még szerződéskötésre nem kért VT-Transmanhoz, és 150 új busz rendszerbe állítása felé mutatnak.

Négy verzióból kettő

Az áremelésre hagyományos módon (mivel a közgazdasági modellezést ugyanaz a csapat végzi, amelyik korábban tette ezt a BKV-ben is) négy változat készült a BKK-nál.

Az egyik a jelenlegi árszintek változatlanul hagyása mellett kardoskodott, a másik az inflációkövető, 4,2-4,5 százalék körüli drágulással kalkulált. A Népszabadság számításai szerint ez a verzió azt jelentené, hogy a most még 320 forintos vonaljegyért jövőre 335 forintot kellene fizetni. A 9800 forintos teljes árú bérlet 10 200 lenne, a diákoké pedig 3850 helyett 4000. A nyugdíjasbérletért 3850 forintot kellene fizetni jövőre.

2004-ben még 145 forint volt egy jegy - januártól lehet 370 is

Müller Judit

Egy harmadik verzió arra apellálva készült el, hogy mekkora áremelésre lenne szükség akkor, ha a kormányváltás előtt megkötött Bajnai-Horváth Csaba megállapodásnak megfelelően, az elmúlt három évet kumulálva lehetne árakban érvényesíteni. Azonban ez a mintegy 7,9 százalékos drágulás is szolidnak mondható ahhoz a negyedik verziós, 14,9 százalékos áremelési elképzeléshez képest, amit az áfaemelés, az infláció és a működési költségek emelkedésének figyelembe vételével kalkuláltak ki. Ez utóbbi esetben egy vonaljegy ára 370 forintra, a teljes árú havi bérleteké pedig 11 270 forintra emelkedhet.

Úgy tudjuk, pár hete a négy variáció közül Vitézy Dávid az első kettővel házalt György István alpolgármesternél, ekkor azonban a jövőre érkező 150 új Mercedes busz körüli vita miatt a BKK-vezér és Tarlós közt kiújult a harc, így a jegyáremelés ügyét azonnal jegelni kezdték. A múlt héten azonban úgy alakult a helyzet, hogy Györgytől állítólag kifejezetten azt kérték, hogy értesse meg Vitézyvel: a négy variáció közül csak a harmadikkal és negyedikkel foglalkozzanak, és a BKK vezetője ezekkel álljon szerdán a Fővárosi Közgyűlés elé.

(Ha végül netán pusztán politikai csörtévé válik a közgyűlés előtt az áremelési vita, az Tarlósnak külön jól jöhet, hogy a népszerűtlen döntést Vitézy Dávid és Horváth Csaba nyakába varrhatja egyszerre - sőt, még egy kis Bajnaizásra is lehetősége adódhat.)

Korábban elvetélt ötlet volt

A BKK korábbi álláspontja szerint "azt a várospolitikai célt kívánja elősegíteni" - olvasható az egy évvel ezelőtti közleményükben -, "hogy a közösségi közlekedés ára minél inkább versenyképes legyen az egyéni közlekedéssel szemben". A BKK erre hivatkozva 2011 végén azt jelentette be, amit egy évvel korábban: nem emelték a jegyárakat. Sőt, egy éve az is elhangzott, hogy az áfaemelés költségét is lenyelik, ami voltaképpen a nettó árak csökkentését jelentette.

Az áremelési fegyver - vagy inkább kényszer - azonban már 2012 elején újra előkerült. Akkor, amikor a BKV a begyűrűző hitel-visszafizetési kötelezettségei (és a kormány által korábban megítélt, de át nem utalt 32 milliárd forintos támogatás) miatt a bedőlés szélére került. Az emelés azonban ekkor is elmaradt, mert a fővárosi vezetés inkább tulajdonosi hitelt adott a cégnek. Így, bár az akkori közgyűlési előterjesztésben eredetileg szerepelt a jegyáremelés lehetősége (ahogyan a járatritkításé is), de végül ebből akkor nem lett semmi.

A háttérben bőg 150 busz

A BKK október 16-án jelentette be, hogy a VT-Transman nyerte a Budapesti Közlekedési Zrt.-vel közösen kiírt, 150 darab autóbusz rendszerbe állításáról és üzemeltetéséről szóló pályázatát. A hivatalos bejelentésre azt követően került sor, hogy a Fővárosi Közgyűlés 15-én áldását adta az eredmény kihirdetésére - igaz, ezzel Tarlós István főpolgármester akaratának tett keresztbe, aki az utolsó pillanatban a BKV-tól kapott információkra támaszkodva elkezdte megfúrni a szerződés aláírását.

Egyelőre várunk rá: egy csuklós Mercedes Citaro

BKK

Tarlós „last minute” fellépésének hátterében meghökkentő eseménysorozat áll. Miközben ugyanis a BKV igazgatósága október 2-án egyhangúlag támogatta a jövőre rendszerbe állítandó 75 szóló és 75 csuklós Mercedes Citaróról szóló döntést, egy nappal korábban Várszegi Gyula (a BKV igazgatósági elnöke) olyan levelet küldött Tarlósnak, amiben összességében azt állítja: ők a tendernyertesnél olcsóbban is tudnák vállalni a szolgáltatást. A birtokunkba került levélben az is olvasható, hogy Várszegi közölte: a másik szolgáltató térnyerésével a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozására 3-3,5 milliárd forinttal többe kerülhet, a BKV-ból el kell küldeniük 500 embert, és a 150 busz miatt a BKV-nál akár 1,6 milliárd forintra is rúghat a kiesés, amit nem képesek egyedül kigazdálkodni.

A főpolgármester a VT-Trasman tendergyőztességét kimondó határozata előtt azt tette szóvá, hogy a tíz (8 plusz opcionálisan még 2) évre kötendő szerződés alapján a főváros által fizetendő 8,2 milliárd forint nagyjából két és fél milliárddal több, mintha ezt a munkát a BKV végezné el. Tarlós István szerint azonban mégis az a legfőbb probléma, hogy egyelőre nem látni, honnan lesz a BKK-nak pénze e többletköltségre.

Vitézy a BKV által bemondott összeget megkérdőjelezte, és információink szerint 900 millió forintban maximalizálta az elismerhető költségeket. Ennek előteremtésének egyik eszköze lehet a jegyáremelés. Úgy tudjuk, ha megszerzi, aláírhatja a VT-Transmann buszok érkezésére vonatkozó szerződést. Innen nézve a szerdán közgyűlési jóváhagyásra váró jegyáremelés ügyét, az látszik, hogy az inflációkövető verzió elfogadása esetén legfeljebb 400 millió forint pluszt hozhatna a cégnek, a 14,9 százalékosra vetített várható maximum pedig kétmilliárd. Bár a BKK első busztenderének végére így pont tehető, az megint más kérdés, hogy a máris politikai felhangokkal terhelt vitából mekkora egyéb veszteséggel lehet majd kikerülni.

Eltűnhetnek a fizető utasok

Az áremelések elleni legfőbb szakmai érv most is az, hogy a drágulással nem bevételnövelés, hanem a valóban eladható jegyek és bérletek számának csökkenése várható. Szakemberek szerint a jelenlegi 9800 forintos havibérlet-ár még éppen belefér az egy hónapos fővárosi tömegközlekedési szolgáltatásért elkérhető keretbe, de van olyan prognózis is, ami kimutatja: a drasztikus áremelés akár a vásárlóerő negyedének elvesztését is előidézheti.

A becslés lehet ugyan pontatlan, de a Városházán és a BKK-nál e területen dolgozók ettől még élénken emlékeznek arra, hogy amikor legutóbb, 2007-2008-ban drasztikus jegyáremelés volt, jelentős vevőkiesés volt. Vagyis miközben az emelés többletbevételt ígért, annyira csökkent a fizető utasok száma, hogy csökkent az árbevétel.

Amellett, hogy a jegyáremelés törvényszerűen a bliccelők számának növekedését hozza magával, az is kérdéses, hogy a cafeteria adókulcsemelése milyen hatással lesz a bevételek jelentős részét adó teljes árú (dolgozói) bérletek vásárlására. Azzal egyelőre senki nem számolt, hogy mi lesz a bevételekkel, ha az eddig zömében a munkáltatók által elfogadott munkába járási támogatás drasztikusan megváltozik.