szerző:
hvg.hu/MTI

Orbán Viktor bejelentései közül a legjelentősebbnek a bankok nyakába akasztott 200 milliárdos különadó látszik. Egyre több az olyan vélemény, amely kétségbe vonja egy ekkora profitlecsapolás hasznát és megvalósíthatóságát. Pedig a bankok másutt is kénytelenek extra terheket felvállalni. Kétségek sem csak nálunk vannak.

A legnagyobb magyar munkaadói szervezet, az MGYOSZ üdvözölte Orbán gazdaságátalakítási pontjait, de a bankügyre közleményük külön is kitért: „Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a banki különadó bevezetése ne veszélyeztesse a bankok működését, hitelaktivitását. A jelenlegi körülmények között rendkívül fontos, hogy az üzleti szféra hitelhez jutása biztosítva legyen” – írták. S nem az MGYOSZ az egyetlen szervezet, amely attól tart, hogy a fürdővízzel együtt esetleg a gyereket is kiönthetjük.

Erdei Tamás a Magyar Bankszövetség elnöke kifejtette, hogy a bankokat meglepetésként érte az óriási mértékű banki különadó bevezetése, hiszen erről a kormány nem egyeztetett velük. Azt az indoklást nehéz elfogadni – mondta –, hogy a bankok állami támogatást kaptak, hiszen erre Magyarországon nem került sor, abban a két esetben pedig, amikor hitelnyújtás történt, az összegeket már törlesztették.

©

A bejelentett elvonás a bankszövetség elnöke szerint olyan mértékű terhelést jelent a bankrendszer számára, hogy jó néhány pénzintézet az idén veszteséges lehet. Egy ilyen nagyságrendű elvonás befolyásolja a bankok tőkehelyzetét és a hitelaktivitásukat is egyértelműen csökkenteni fogja, ami megnehezíti a reálszféra hitelhez jutását. A bejelentett terhek meg fognak jelenni a hitelek árában is. Tehát az intézkedés károkat fog okozni a bankrendszernek, s azon keresztül a reálgazdaságnak is.

Erdei szerint nem szabad elfelejteni, hogy a G20 nagyon komolyan gondolja a Basel-III. bevezetését, ami együtt jár a pénzintézetek tőkekövetelményének megemelésével. Az elvonás következménye az lehet, hogy a bankok nem tudnak megfelelően felkészülni tőkeoldalról az új előírásokra, s emiatt szűkül a hitelkihelyezési képességük.

A Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa, Várhegyi Éva – a hirado.hu tudósítása szerint – egyenesen képtelen gondolatnak nevezte a bankok különadójának ilyen mértékű megemelését. (A banki különadót 2006-ban vezették be, s azóta legfeljebb évi 30-35 milliárd forinthoz jutott ebből a költségvetés.)

Mivel tavaly a magyar bankszektor összesített nyeresége nagyjából 300 milliárd forint volt, a kilátásba helyezett adó a profitjuk kétharmadát vinné el. Ez pedig – ismételte meg a bankszövetségi érveket a kutató – jelentősen visszavetné a pénzintézetek hitelező képességét, és komoly nehézségeket idézne elő a bankok új bázeli szabályoknak megfelelő feltőkésítésénél. A távirati irodának nyilatkozva pedig úgy vélte, az az érvelés rossz, hogy a magyarországi bankokat az adófizetők pénzéből kellett megerősíteni. Minimális összegű közpénzek mentek a bankrendszerbe – mondta –, így nincs is indoka az ilyen nagymértékű nyereségelvonásnak.

A kormányt azonban láthatóan nem hatják meg ezek az aggályok. A 3,8 százalékos költségvetési deficit eléréséhez ugyanis pénz kell a föld alól is. Orbán Viktor az APA osztrák hírügynökségnek adott interjújában erről a következőt mondta: „A nemzetközi nyilvánosság, megalapozottan, azt várja, hogy egy kormány év közben nem változtatja a hiánycélt. Úgyhogy ezeket a bevételeket elő kell valahonnan teremtenünk... Ezért kényszerültünk rendkívüli intézkedésekre, amelyek nem állnak közel a szívünkhöz”, mint például a bankadó – olvasható az interjúban.

[[ Oldaltörés (2. oldal: Uniós dilemmák és pénzbehajtás) ]]

Egyre jobban megbarátkoznak az uniós pénzügyminiszterek a banki különadó gondolatával, ám többen közülük arra is figyelmeztettek, hogy az új adónem nem eléggé átgondolt bevezetése alááshatja a gazdaság kilábalását a válságból – jelentette a Bruxinfo.

Szemlátomást teret nyer egy uniós szinten összehangolt banki különadó bevezetésének ötlete az EU tagállamaiban. A banki különadó kivetésével két legyet üthetnének egy csapásra: egyrészt növelni lehetne a részben éppen a pénzügyi szektor megsegítése miatt kiürült államkasszák bevételeit, másrészt el lehetne riasztani a bankokat a fokozott kockázatvállalástól, amely a mostani válság egyik előidézője volt.

Elena Salgado, az uniós elnökséget ellátó Spanyolország pénzügyminisztere szerint még nincs teljes konszenzus a kérdésben. Felmerült megoldásként a pénzügyi tranzakciókat terhelő adó, a teljesítményhez kötött bónuszok megadóztatása, a banki profitok extra adóterhelése és a bankok mérlegének bizonyos elemeire kivetett különadó. A hírek szerint a tagállamok az utolsóban látják a legtöbb fantáziát, illetve azt tartják a legkönnyebben kivitelezhetőnek. (Ezt jelentette be a magyar kormányfő is.)

Az európai pénzügyi vezetők közül azonban többen is óvatosságra is intenek. Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke az új adónem és a pénzügyi szektor párhuzamosan futó reformja közötti összhang megteremtésének fontosságára figyelmeztetett. Ellenkező esetben – vélekedett – tartani lehet attól, hogy a banki különadó meggátolja a még mindig törékeny pénzügyi szektor talpra állását. Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos pedig azt mondta, hogy a stabilitási díjat úgy kell kialakítani, hogy az figyelembe vegye a tőkemegfelelési szabályok módosításáról az úgynevezett Bázel-bizottság keretében folyó tárgyalásokat. (Ma Magyarországon éppen e követelmény esetleges sérülése miatt van a legtöbb ellenérzés a tervezett bankadóval kapcsolatban.)

Az uniós pénzügyminiszterek már áprilisi madridi találkozójukon egyetértettek abban, hogy a banki különadót globális szinten is össze kell hangolni, nehogy a piaci szereplők eltérő játékszabályokkal szembesüljenek. Olli Rehn már akkor felhívta a figyelmet, hogy a téma a G20-ak júniusi 26-27-i torontói csúcstalálkozóján is napirenden lesz, s azt is jelezte, hogy az Európai Bizottság júniusban állhat elő konkrét javaslattal az új adónemet illetően.

Az előzetes vizsgálatok szerint a bankok vagyonának bizonyos részére kirótt adó a rátától függően 13-50 milliárd eurós jövedelmet hozhatna. Uniós szinten további 20 milliárd eurót eredményezne a pénzügyi tranzakciók adóztatása, ennek ugyanakkor nemkívánatos következményei is lehetnének, mint például a szóban forgó műveletek földrajzi eltolódása.

A legfrissebb hírek szerint egyre szélesebb körű az egyetértés az európai uniós tagországok között abban, hogy milyen módon lehet növelni a gazdaságpolitikai együttműködést az EU-ban. Legalább is ezt hangoztatta José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke kedden Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén. A tagországok állam- és kormányfői holnap találkoznak Brüsszelben, és egyik fő témájuk a koordináció – az uniós szakzsargon szerint a gazdasági kormányzás – fokozása lesz. A nemzetközi pénzügyi válság, illetve az euróválság kezelése érdekében a német kancellár és a francia elnök hétfőn már egyfajta európai gazdasági kormány felállításában állapodott meg. Angela Merkel kancellár és Nicolas Sarkozy szerint rendkívüli helyzetekben a 27 tagállamnak együttesen kell eljárnia. A két vezető egyetértett abban: a jövőben átmenetileg meg kell vonni a szavazati jogot azoktól a tagállamoktól, amelyek rendszeresen megsértik a maastrichti szerződés 3 százalékos költségvetési deficitkritériumát. (Ez akár Magyarországot is fenyegetheti, hiszen a 3,8 százalékos hiánycél áthágása, már az unióban példátlan módon, a harmadik engedély nélküli szabályszegés lenne.)

Az Európa Parlament frakcióvezetői szerint a konzultációk irányítását azonban az EU végrehajtó testületére kell hagyni, nem pedig a nemzeti érdekektől vezérelt tagállamokra. Ebben a rendszerben az is valószínű, hogy megpróbálják összehangolni többek között a bankok megadóztatásának módszereit is. Annál is inkább, mert a francia elnök és a német kancellár közösen foglalt állást egy közvetett banki adó – a megfogalmazás szerint banki hozzájárulás – bevezetése mellett, aminek fő célja a válságmegelőzés lenne. Mindezt a német kormány közelmúltban elfogadott takarékossági csomagterve már tartalmazta, ugyanakkor leszögezték, hogy összehangolt nemzetközi – vagy legalábbis európai – lépésről lenne szó. Hogy ez Magyarországra milyen hatással lesz, még egyáltalán nem látható.

[[ Oldaltörés (3. oldal: Megoldások óceánon innen és túl) ]]

Az unió tagállamai közül Franciaországban és Nagy-Britanniában például a pénzintézeteknél kifizetett bónuszok adják egyfajta bankadó alapját. A Svédországban már bevezetett banki különadót pedig a pénzintézetek konszolidált mérlegfőösszegének bizonyos tételeire veti ki, 0,036 százalékos mértékben. A különadó célja – a Bruxinfo szerint – a különösen kockázatos ügyletek felvállalásának visszaszorítása, a tőkeáttétel csökkentése. A svéd államkincstár 2009-ben 250 millió euró bevételt remélt az új köztehertől, amelyet a pénzintézetek addig fizetnek be egy erre a célra elkülönített alapba, amíg annak forrásai el nem érik a GDP 2,5 százalékát. A Bizottság számításai szerint, ha a svéd rendszert uniós szinten alkalmaznák, abból a tagállamok 13 milliárd eurónyi bevételre tennének szert.

Ausztriában is kész tényként kezelik a bankadót. A kormány már februárban megegyezett a nagybankokkal, s Werner Faymann kancellár évi 500 millió eurót (durván 140 milliárd forintot) vár a szektortól. Az adó az elképzelések szerint 2011-ben lép majd hatályba. A kormány vezetői megállapodtak egy 10-15 tagú szakértői testület létrehozásáról is. A szakértők feladata lesz javaslatokat kidolgozni a banki adó részleteire, például az adó mértékének alapjára.

A kancellár úgy véli, hogy az adófizetők már szolidárisak voltak a bankokkal, hiszen a bankmentő csomagot és a csődveszély miatt tavaly decemberben kényszerállamosított Hypo Group Alpe Adria (HGAA) állami kezességvállalásait is az állam finanszírozta. (Az osztrák szövetségi állam 450 millió eurót pumpál a bankba, amely korábban már igénybe vett 2,2 milliárdot az osztrák bankmentő csomagból.)

Josef Pröll pénzügyminiszter szerint az új adónak nem szabad túl nagy terhet jelentenie a pénzintézetekre. Szerinte az osztrák bankok sajáttőke-mutatója európai viszonylatban viszonylag alacsony, és minél nagyobb a nyomás, annál valószínűbb, hogy a bankok megpróbálják az ügyfelekre hárítani a terheket.

Az óceán túloldalán az amerikai kormány a 2008-as pénzügyi válság miatt úgynevezett „felelősségi díjat” vet ki a vezető bankokra. A Fehér Ház több mint húsz nagybankot és más pénzintézetet adóztat meg a tavalyelőtti mentőakciók során keletkezett költségek megtérítése miatt. Barack Obama világosan fogalmazott: a bankok kötelesek 117 milliárd dollárt visszafizetni az adófizetőknek. Ebből az elkövetkező tíz év során a kormány 90 milliárd dollárt akar visszaszerezni a bankoktól. A nagy pénzvisszaszívási hadművelet már június 30-tól megkezdődhet.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Gazdaság

EU: nincs konszenzus a bankadóról

Nem tudtak megegyezni a tervezett bankadó kivetéséről a hétvégén az Európai Unió Madridban tanácskozó pénzügyminiszterei. A jövő héten a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a G20-ak elé terjeszti saját elképzeléseit a bankadóról.

Eltorzították az ellenzéki képviselők arcát a bajai önkormányzati újságban

Eltorzították az ellenzéki képviselők arcát a bajai önkormányzati újságban

A rendkívül ellenálló "szuperkorallok" sem bírják már sokáig a globális felmelegedést

A rendkívül ellenálló "szuperkorallok" sem bírják már sokáig a globális felmelegedést

Egy fotel mögött pléddel letakarva próbált elbújni egy körözött férfi a rendőrök elől Ózdon

Egy fotel mögött pléddel letakarva próbált elbújni egy körözött férfi a rendőrök elől Ózdon

Négy városban is ellenőrzésre számíthatnak az autósok a héten

Négy városban is ellenőrzésre számíthatnak az autósok a héten

Semjén: Köves Slomó egyháza megállapodást kötött a kormánnyal

Semjén: Köves Slomó egyháza megállapodást kötött a kormánnyal

Megpakolta RAM-mal és tárhellyel: erős televízióval jön ki a Xiaomi

Megpakolta RAM-mal és tárhellyel: erős televízióval jön ki a Xiaomi