Az adóhatóság több mint negyven napja tartja zár alatt annak a húsos cégnek a számláit, amelyre 2,5 milliárdos áfacsalás gyanúja miatt csapott le január végén. A gyanú nem volt megalapozott, adóhiányt nem találtak, a cég viszont az összeomlás szélére került az igazgatója szerint, aki úgy érzi, a történet egyáltalán nem a vállalata adóbevallásáról szól. Budapesti húsfeldolgozó üzeme bármelyik magyarországi húsüzemet lekörözi, mivel a jól megválasztott telephely miatt a cég szállítási költségei minimálisak a többiekhez képest. Nem kizárt, hogy ez nem tetszett valakinek.
Az adóhatóság bármikor, bármelyik céget működésképtelenné teheti, és felszámolásba kényszerítheti, még megalapozott indok sem kell hozzá – ezt tapasztalta meg annak a húsipari cégnek a vezetője, amelynél milliárdos áfacsalás gyanúja miatt tartott nagyszabású akciót a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) január végén. A NAV azt feltételezte, hogy a Húsipari Vállalat Zrt. 2,5 milliárd forint áfát csalt el 2013-ban, ezért január 22-én 2,5 milliárd forint értékben zárolta a cég számláit, lefoglalta a vevőkkel szembeni követeléseit, valamint ingó- és ingatlanvagyonát.
A gyanú azonban alaptalan volt, a hatóság nem talált adóhiányt, ennek ellenére a zárolás több mint 40 napja tart, és ha nem oldják fel, 2-3 héten belül megindulhat a cég felszámolása – állítja Pick László, a vállalat igazgatója. Tudomása szerint a revizorok az eredményt már február közepén felterjesztették a NAV elnökéhez, azzal a megjegyzéssel, hogy nem látnak okot a cég számláinak további zárolására. Vida Ildikó azonban azóta nem döntött az ügyről. Az akció előtt az adóhatóság semmit nem kérdezett a cégtől, de a revizorok tudták, hogy nem fognak találni semmit. Nem sokkal a cég lerohanása előtt vagyonosodási vizsgálatot is indítottak az igazgató teljes családja ellen.
Halálos ítélet bemondásra
Megkérdeztük az adóhatóságot, miért tartja fenn a zárolást, és meddig kell döntenie a NAV elnökének, ha hetek óta tudja, hogy nem történt áfacsalás, de a hatóság adótitokra hivatkozva megtagadta a választ. A konkrét ügyre vonatkozó kérdések mellett azt is szerettük volna megtudni, milyen jogszabályi és eljárási garanciák biztosítják, hogy az adóhatóság ne veszélyeztesse alaptalanul és szükségtelen mértékben egy cég működőképességét, amikor adócsalást vélelmez. Arra sincs egyelőre válasz, milyen bizonyítékokkal kell megalapoznia a NAV-nak egy adócsalás gyanúját, ha zárolni akarja egy cég számláit, és meddig tarthatja fenn az ilyen intézkedéseket.
Akik belülről ismerik a hatóság működését, azt mondják, a NAV-ot gyakorlatilag semmi nem köti egy ilyen gyanúsításnál. Amennyiben ez így van, úgy rendkívül veszélyes és kontrollálhatatlan fegyver van a NAV kezében, és adócsalás gyanújára hivatkozva bármelyik céget képes tönkretenni. Szubjektív feltételezés alapján bármikor, bármelyik társaság számláját le lehet zárni, és ha kellőképpen magas összegben állapítják meg a zárolást, nincs az a magyar vállalkozás, amelyik kibírja ezt a csapást.
Ez történt a Húsipari Vállalat Zrt.-vel az igazgató elmondása szerint: a 2,5 milliárdos zárolással lábon lőtték a céget, ez ugyanis akkora összeg, amitől moccanni sem bír, egyetlen partnerének sem képes fizetni. Ez halálos ítélet egy cégnek, mert ha nem tud fizetni, a beszállítói végrehajtást kérnek ellene, és a fizetésképtelenség miatt hamar eljut a felszámolásig. Ezután valószínűleg arra sem sokat kell várni, hogy szimbolikus összegért valamelyik piaci rivális cégcsoportjában landoljon a meglőtt szereplő.
"Ha egy ilyen ítéletet a NAV megalapozatlanul is végrehajthat, akkor a cégvilágban bárkit halálra ítélhet bemondás alapján, csak annyit kell mondani, hogy talán elkövetett valamit" – mondja Pick László, és úgy látja, a Húsipari Vállalat Zrt.-nek okozott kár valószínűleg helyreállíthatatlan. Ha az adóhatóság fel is oldja a 2,5 milliárdos zárat, a cégnek nem sok esélye maradt. A zárolás miatt ugyanis a beruházásokat finanszírozó bank automatikusan felmondta a hitelszerződést. „A felmondott milliárdos hitelszerződést nem lehet helyreállítani, nem mondhatom a banknak, hogy az adóhatóság csak "viccelt’” - magyarázza. Nem csak a bankkal van probléma, nem valószínű az sem, hogy valakinek lesz bátorsága ezek után beszállítani nekik. „A céget már nem fogom tudni talpra állítani, belefáradtam ebbe az egészbe. Nincs energiám mindenkinek újra és újra elmagyarázni, hogy nem csináltunk semmit” – mondja egyre gyakrabban.
Adóellenőrzés rabosítással
A NAV január 22-én azért indított átfogó akciót a cég ellen, mert 6,5 milliárdos bruttó forgalma ellenére 2013-ra nullás áfabevallásokat adott be. Erre az időszakra a cég korábban még adóellenőrzést sem kapott. Lényegében a cég zár alá vétele volt az adóellenőrzés, mintegy 50 NAV-munkatárssal (fegyveres pénzügyőrökkel és pénzügyi nyomozókkal), akik a cég telephelyén és képviselőjének lakásán iratokat foglaltak le, lementették a számítógépek adatait, és több mint nyolcvan embert meghallgattak.
A razziázó különítmény összesen több mint százfős volt, a NAV-val együtt ugyanis kiszállt helyszínre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) is, lefoglalta a cég készleteinek közel felét, mintegy 300 tonnát, és mivel jelentős mennyiséget romlottnak, ismeretlen eredetűnek minősített, megsemmisítésre elszállította. Pedig egy héttel korábban ugyanott, ugyanez a hatóság tartott egy oroszországi beszállításhoz szükséges ellenőrzést, és akkor mindent rendben talált. A hvg.hu által megtekintett, január 13-i keltezésű élelmiszer higiéniai szemle jegyzőkönyve szerint a NÉBIH szakembere nem talált élelmiszerbiztonsági kockázatokat a helyszínen.
A NAV az akció előtt semmit nem kérdezett, semmilyen adatot nem kért a cégtől. Ennek ellenére az adóellenőrzéssel párhuzamosan az adóhatóság különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt azonnal elindított egy büntetőeljárást is, az igazgatót rabosították, ujjlenyomatot vettek és fényképet készítettek róla. Pick László szerint az adóhatóság úgy indult meg a cég ellen, hogy csak egy nullás adóbevallás volt a kezében, és előre tudhatta, hogy nem áll meg a 2,5 milliárd forintos adócsalás vélelme.
A revizorok ugyanis a január 22-i akció előtt pár nappal megkapták a cég anyagát, ellenőrizték a vállalat és partnerei bevallásait, és már akkor látták, hogy nem alapozható meg a feltételezés, hogy a Húsipari Vállalat elcsalta az áfát – magyarázza. Az adóhatóság adatbázisában ugyanis rendelkezésre állnak a cég beszerzési és értékesítési adatai, valamint az, hogy mennyi áfát vall be, és ezzel együtt láthatják az ügyletekben megjelenő beszállítók adatait is, magyarán azt, hogy mennyi áfát vallanak a cégre. Így már az összevetés alapján valószínűsítették, hogy nem találnak majd adóhiányt az akció során.
Emellett a cég bankszámláinak ellenőrzésével is megbizonyosodhatott volna a NAV arról, hogy megalapozatlan a vélelme. A Húsipari Vállalat Zrt. ugyanis a beszállítóinak kizárólag utalással fizet, így a szinte csak belföldre utalt összegekből láthatták volna, hogy nem titkoltak el semmit az adóbevallásukban.
Miért nem fizettek áfát?
A cég 2013-as év mindegyik negyedévében áfa-visszaigénylő pozícióban volt, ezért nem kellett általános forgalmi adót fizetnie - ugyanis 2013-ban nagy értékű beruházásokat hajtott végre és árukészletet halmozott fel. Ezekkel a tételekkel egy vállalkozás csökkentheti az áfafizetési kötelezettségét az állam felé.
Tavaly több nagy értékű eszközt vett a társaság, teherautó flottát, hűtőkocsikat, és az üzem működéséhez szükséges gépeket. Amikor ezeket megvette, megfizette utánuk a 27 százalékos általános forgalmi adót, ezért ezt nem kell újra kifizetnie az államnak. A nullás áfabevallást eredményező levonás másik fele a beszerzett áru egy részéből jött ki. Az üzem folyamatosan félsertéseket vásárol a beszállítóitól, majd ezeket részekre bontja. Az értékesebb darabokat eladja a megrendelőinek, akik friss húsként adják el a fogyasztóknak. De ilyenkor nem a teljes beérkezett félsertés kerül a friss húst eladó megrendelőhöz, a folyamat során ugyanis nem értékesíthető részek is maradnak (például sertésbőr, fül, orr).
Ez utóbbiakat a társaság a hűtőházában gyűjti, és megvárja, amíg egy-egy testrészből összejön akkora mennyiség, amit ipari felhasználóknak adhat el (ezekből készül például az enyv vagy a zselatin). Az eljárásnak az a következménye, hogy az idő múlásával a félsertések nem értékesített részéből jelentős – többszáz tonna – készlet marad a cégnél, amit csak részletekben tud ipari felhasználásra eladni. A készlet után az adóbevallásban ugyancsak áfalevonási joga van, mert amikor a félsertést megveszi a beszállítótól, akkor a teljes áru után kifizeti az áfát, de mivel egy része a készletre kerül, nem a teljes árut adja el, így a beszerzése során egy ideig több áfát fizet ki, mint amennyi hozzá érkezik az áru eladása után (így nem keletkezik olyan áfatöbblet, amit tovább kellene adnia az államnak).
Az áfafizetés mérlege nem pontosan nullára jött ki a cégnek: a beruházások költségei és a készleten felhalmozott áru után visszaigényelhettek volna áfát az államtól, mivel összességében több áfát fizettek ki a partnereiknek a számlákban, mint amennyi áfát be kellett volna fizetniük az államnak. Ilyenkor azonban egy cég dönthet úgy, hogy nem kér vissza pénzt az államtól, és a visszaigényelhető összeget átviszi a következő bevallási időszakra. A Húsipari Vállalat Zrt. így döntött, mert az igazgató elmondása szerint a beruházások befejeződésével és a forgalom növekedésével 2014-ben egyébként is áfabefizető pozícióba kerültek volna, így felesleges volt néhány hónapra visszakérni az államtól az áfát.
Másról is szólhat a történet
A NAV az áfabevallás részleteivel szinte egyáltalán nem foglalkozott, és az igazgató úgy látja, ez a történet egyáltalán nem a Húsipari Vállalat adóbevallásáról szól. „Most az egyik hurokból kihúztam a fejem, de attól tartok, hogy valamelyikből már nem fog sikerülni” – mondja.
Félelme nem alaptalan. A januárban indított két eljárással együtt az adóhatóság az elmúlt fél évben összesen nyolc eljárást indított a cég és a tulajdonosok ellen. Pick László 2013-ban két áfabevallási felülellenőrzést kapott. Októberben az egyik Pest megyei agrárcége, decemberben a Húsipari Vállalat Zrt. 2012-ben benyújtott áfabevallásait vizsgálta felül a NAV. Mindkét felülvizsgálatra Vida Ildikó NAV-elnök utasította a NAV illetékes igazgatóságát. Ez az eljárás olyan időszakok újraellenőrzése, amiket adóellenőrzéssel korábban már vizsgált az adóhatóság. Az agrárcég esetében az eredeti megállapítással összhangban nem találtak adóhiányt, a Húsipari Vállalat Zrt. felülellenőrzése még folyamatban van.
Tavaly decemberben és januárban a NAV vagyonosodási vizsgálatot is indított a vállalat igazgatója, valamint apja, anyja és a felesége ellen. Pick László apja a cég másik ügyvezetője, anyja és felesége pedig a cég tulajdonosai. A vagyonosodási vizsgálat lényegében lefedi a cég vezetői és tulajdonosi körét, pedig az ilyen ellenőrzésekkel elvileg nem cégeket, hanem magánszemélyeket ellenőriz a NAV. Az adóhatóság illetékes igazgatóságán a Húsipari Vállalat igazgatójának azt mondták, ezekhez a vizsgálatokhoz szúrópróbaszerűen választják ki az adóalanyokat, így ebben az esetben is függetlenek a cégétől, és a társasággal szemben megkezdett vizsgálatoktól. Pick László azonban kezdi úgy látni, hogy ő és a Húsipari Vállalat a közös pont az egész történetben. A vagyonosodási vizsgálatokkal lefogták a cég tulajdonosait, a zárolással megbénították a céget, a csalásról szóló büntetőeljárás pedig, ha más eredménye nem is lesz, alkalmas eszköz a pszichikai nyomásgyakorlásra.
A számlák zárolása után az egyik beszállító azonnal végrehajtást kért a Húsipari Vállalat Zrt. ellen. Egy váratlan fordulattal az Auchan azonban beállt a társaság mögé, és elkezdte teljesíteni a beszállítók felé fennálló tartozásait, nem hagyta felszámolásba fordulni a vállalatot – meséli. Ez egyébként logikus lépés volt az áruházlánc részéről, hiszen tavaly év vége óta a cég az egyedüli friss hús beszállítója. Válaszul revizorok szállták meg az Auchant is, és a Húsipari Vállalat Zrt. munkatársai mellett kihallgatták az áruházlánc egyik vezetőjét is. Pick László elmondása szerint a kihallgatásokon az áfabevallás már senkit nem érdekelt, a százhoz közelítő kérdéscsomagban szinte csak az Auchan és a Húsipari Vállalat Zrt. kapcsolatára kérdeztek rá. A NAV többek között arra követelt magyarázatot, hogy az Auchan miért, milyen alapon és hogyan teljesíti a cég beszállítókkal szembeni kötelezettségeit.
Komoly piaci érték
„A cégem a jó lokáció miatt egy 10 milliárdos piac egyetlen átadási pontja, és a piac legértékesebb elemei az Auchan áruházai. Budapesten és környékén ez az egyetlen üzem képes kiszolgálni az ország legfontosabb, legnagyobb forgalmú területét. Ez egy piaci érték, ezt fogni kell” – véli a Húsipari Vállalat igazgatója. A budapesti húsfeldolgozó üzem bármelyik magyarországi húsüzemet lekörözi, a jól megválasztott hely miatt ugyanis a cég szállítási költségei minimálisak a többiekhez képest. „A költségeken múlik minden: csak az számít, ki milyen közel tud kerülni a piachoz. Mi közel vagyunk, és ezzel nem lehet versenyezni” – magyarázza.
Pick László arra építette az üzletet, hogy az összes Magyarországon működő hipermarket és nagy diszkont az M0 környékén építette fel a központjait. A magyar legális friss hús ezen a területen csapódik le, és becslése szerint a magyarországi friss hús piac 50 százalékát lefedi az M0. „Csak végigmegyünk az M0-n, és terítjük az árut. A többi húsüzem, budapesti központ híján messzebbről, nagyobb költséggel és lassabban képes erre” – mondja az igazgató. Ebből az ötletből nőtt nagyra a Húsipari Vállalat Zrt., amely 2010-es alapítása után hamar elérte a több milliárdos árbevételt.
A másik fontos elem az élelmiszerbiztonság. A vállalat rendelkezik minden olyan minőségi tanúsítvánnyal, amely alkalmassá teszi a beszállításra bármelyik élelmiszerlánchoz, és 2012-2013-ban csaknem mindegyiknek szállítottak is. Megrendelőjük volt az Aldi, a Lidl, a Penny, a Spar, a Metro, az Auchan, és a Coop. A tavalyi év második felére azonban az Auchanon kívül mindegyik elpártolt a cégtől, azóta ezekbe a láncokba a kaposvári Kométa és a Pápai Húskombinát szállít. A probléma nem a Húsipari Vállalat termékeivel volt, az állami milliárdokkal felszínen tartott pápai és kaposvári üzemnek kellett a piac, és „megindultak a telefonok”, hogy az ő termékeiket kell venni.
A Húsipari Vállalat messze a magyar élelmiszerbiztonsági színvonal felett működik – állítja a cégvezető. Ezért nem érti az élelmiszerbiztonsági hivatal eljárását sem, amely a razzia során készített fotókon úgy ábrázolta az üzemet, mintha nem működne higiénikusan. Az élelmiszerbiztonságiak a felvételeken a hűtőházban tárolt, ipari célra gyűjtött termékeket mutatták be lejárt szavatosságú, rossz körülmények között tárolt élelmiszerként, pedig azok már nem élelmiszerek, hanem ipari alapanyagok, amit szabályosan tárolt a cég. A razzia során az élelmiszerbiztonságiak kihordták, konténerekbe vagy raklapokra borogatták a hűtőházban tárolt maradékokat, majd fotókat készítettek, azt a látszatot keltve, hogy így tárolják az üzemben az árut. Egy másik kép a kazánházat mutatja, aminek semmi köze a friss hús tárolásához.
Egy magyar kistermelő Pesten
Hiába próbálja összerakni a történetet, a Húsipari Vállalat vezetőjének nehéz feldolgoznia, hogy éppen őt rohamozták meg a hatóságok. Mint mondja, nem privatizált, soha nem mutyizott, és tisztességesen adózott mindene után, amije van. Az életéből 20 évet arra áldozott, hogy felépítsen valamit, és most egyszerűen elveszik. „Tettem ezért az országért. Két-háromszáz embert eltartok, és évente több százezer ember eszik abból, amit megtermelek. Úgy érzem, nincs szükség az ilyen emberek munkájára” – mondja.
Pick László és családja a kilencvenes évek első felében, bérelt földeken kezdett növényt termeszteni, majd 1994-ben belevágtak a sertéstenyésztésbe miután belátták, hogy „bőrben kell eladni a jószágot”. „Én vagyok a magyar kistermelő, aki megtermelte a gabonát, megetette a disznóival, és sertéstelepet épített belőle” - magyarázza. Akkoriban ezer disznója volt, egy mikrobusszal hordta a húst Pest megyében, majd bérelt egy pesti húsboltot is, ahol eladhatta a disznóit. Közben szaporodtak a megrendelő boltok, kinőtte a sertéstelepet, ezért vett még egyet. A kétezres években már minden évben vett telepet és újabb földeket bérelt. Az évtized végére 11 sertéstelepe és 100 ezer sertése volt, 6 ezer hektár bérelt föld adta a takarmányt, és vett egy vágóhidat is. A földeket nem az államtól, hanem 800 paraszttól bérli, mint mondja, tisztességes áron.
Azt a telephelyet, ahol felépítette a Húsipari Vállalat Zrt. húsfeldolgozó üzemét és hűtőházát, 2012-ben vette meg. A beruházáshoz fel kellett áldoznia a sertésállomány egy részét, de a telepek, a vágóhíd és a takarmány előállító bázis most is megvan. A Húsipari Vállalattal mára sikeresen megszervezte az értékesítést, ezért most azt tervezte, hogy ismét benépesíti a sertéstelepeket. A történtek miatt azonban változtak a tervek. „Lehet, hogy inkább eladom az egészet, és elhagyom a piacot vagy az országot” – mondja a Húsipari Vállalat vezetője.
Mi járhat Donald Trump fejében? Az USA és az EU mire juthat Kínával? Szijjártó Péter hozta Debrecenbe a kínai CATL-t vagy a német BMW? Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem docense, és Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője volt a HVG Címlapsztori vendége. Videó.
Látványosan megszaporodtak a fideszes körökön belüli kibeszélések, egymásnak címzett beszólások.
Új helyzet van.
A felvételt egy az Emirátusok fölött repülő gép fedélzetéről készítették.
