szerző:
Nagy Gergő – Sárvári Marcell
Tetszett a cikk?

Oroszország rohamtempóban fejleszti hadseregét, folyamatosan az európai NATO-tagállamok környékén járőröznek gépei. A védelmi szektorba öntött pénzek rohamos emelkedésének ugyanakkor az orosz gazdaság lassulása, a kőolaj árának zuhanása gátat szabhat. Vlagyimir Putyinék most felrakták a csizmát az asztalra, ami inkább a gyengeség jele lehet. Oroszország nincs jó helyzetben.

Lejtőn van az orosz gazdaság, nem is kicsin. Az ukrán válság, a nyugati szankciók, illetve az Oroszország saját maga által meglépett embargó – uniós élelmiszerek kitiltása például – éreztetik hatásukat az orosz gazdaságon. Már az orosz jegybank szerint is legjobb esetben minimális gazdasági növekedés, jövőre pedig stagnálás jöhet.

Oroszország pár éve még a befektetők nagy kedvence volt, az ország kőolaj- és gázvagyona mozgatta meg sok nyugati cég fantáziáját, ám más területeken – járműipar, bankszektor például – is többen jelentős sikerrel ruháztak be. Mára nagyot fordult a világ.

A sok teher alatt nyögő orosz gazdaságból befolyó bevételekből a kormányzat egyre növekvő összegű pénzeket csoportosít a védelmi büdzsébe, az orosz hadsereg modernizációja elsőbbséget élvez. De vajon tényleg egyre veszélyesebb Oroszország? Kibírja Putyin lassuló gazdasága a folyamatos fegyverkezést?

Pénzváltó Moszkvában
©

Zuhanó rubel

Az orosz fizetőeszköz idén eddig 23 százalékot vesztett értékéből az euróval, 30 százalékot a dollárral szemben. Ez olyan, mintha idén év eleje óta a 300 forintos euróról a 370-es szint közelébe gyengült volna a magyar deviza, vagyis döbbenetes mértékben szaladt el az árfolyam.

Itt egy grafikon arról, mekkora volt a zuhanás:

Az orosz jegybank idén jó darabig védte a rubelt, folyamatosan dollártízmilliárdokat adott el, hogy megtámogassa a rubel árfolyamát, ám nem járt sikerrel. A jegybank nemrég arról adott ki közleményt, hogy a rubel árfolyamát ezentúl a piaci tényezők fogják meghatározni. Magyarán: hagyják gyengüli a fizetőeszközüket. Ezzel a döntéssel 2015-re így véget vetnek a több mint két évtizede alkalmazott módszernek, mellyel egy adott árfolyamsávon belül igyekeztek tartani a rubelt.

Az látszik, ahogy 2014 eleje óta egyre több rubelt kell adni egy amerikai dollárért
©

A szabadon lebegő árfolyam negatív hatásai súlyos hatással vannak az orosz polgárokra. Az infláció meglódult, négyéves csúcson, 8 százalékon pörög. Csak maga a rubel leértékelődése 2 százalékponttal dobta meg a mutatót, ám a nyugati és az oroszok saját maguk által bevezetett élelmiszer-embargója is rátesz minderre egy lapáttal. Az elszabadulni látszó infláció miatt Oroszország jelentős részén csökken a fogyasztás, az importtermékekkel kereskedő cégek rendkívül nehéz helyzetben vannak: egy rosztovi, spanyol csempéket forgalmazó céghez, amelyik euróban fizet a beszállítójának a termékért, már alig térnek be vásárlók, nem tudják kifizetni a rubelben megemelkedett árakat.

Mélybe eső olajár

A kőolaj ára június közepe óta mintegy 30 százalékkal zuhant (az okokról bővebben itt írtunk). Az orosz gazdaságban hordónként jövőre 104 dolláros olajárra lenne szüksége ahhoz, hogy a költségvetés egyensúlyban legyen. Az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára ugyanakkor november 19-re már 77 dollár környékére esett, a WTI amerikai könnyűolaj ára pedig 74 dollár körül volt. Emellett a mértékadó orosz olajfajta, az Urals hordónkénti ára is 80 dollár alá süllyedt.

Elemzők szerint 80 dolláros olajár alatt az orosz kormányzatnak le kell nyesnie a kiadásokat, ugyanis egy ekkora esés 2 százalékpontot vághat le a GDP-bővülési ütemből. Ha 80 dollár alatti olajár hosszabb távon is megmarad, akkor komolyabb gondot kell megoldania az orosz kormánynak. A kabinet már azon munkálkodik, hogyan is tudnák – más országokkal karöltve – feljebb nyomni az olajárakat, de kérdéses, hogy mennyire tudnak ellene menni a világpiaci trendeknek, ha a Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezetének (OPEC) tagállamai nem döntenek a kitermelés visszafogása mellett. Ám még lehet, hogy maga az OPEC döntése sem lenne elég az árak zuhanásának megállításához, ahhoz egy masszívabb világpiaci keresletre lenne szükség. Ha 60 dollárra esik egy hordó kőolaj ára, és erre a Goldman Sachs bank elemzői szerint van is esély, akkor viszont az oroszok már pánikolhatnak, hiszen ezzel az orosz költségvetés hiánya majdnem 6 százalékra ugorhatna, amit hitelfelvétellel kellene kipótolni. Csakhogy a nyugati szankciók miatt az oroszok nem tudnak olcsó forráshoz jutni, erre pedig további pluszpénzekre lesz szükség. Más pénzcsapok után kell nézni.

Ennek egyik előszele lehet már az, hogy az orosz jegybank kínai társával együtt nemrég olyan megállapodást hoztak tető alá, melynek értelmében 25 milliárd dollár értékben jüan-rubel devizacsere-ügyletet kötöttek (a felek a jelenben "elcserélnek" egy devizát valamely másik devizára, majd egy jövőbeli időpontban – előre meghatározott árfolyamon – visszacserélik azt). A cél az, hogy felpörgessék a rubelben, illetve jüanban folyó kereskedelmet, és így csökkenteni tudják a dollár, illetve euró szerepét. Kína már most is Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere – a hatalmas gázszerződéssel pedig még inkább az lesz –, a jüan pedig idén lekörözte az eurót a globális kereskedelem finanszírozó fizetőeszközét illetően (a dollár azért még őrzi vezető szerepét). Az oroszok arra játszanak, hogy minél inkább kiszorítsák a dollárt és az eurót a kereskedelmi, pénzügyi körforgásból, így az árfolyamkockázatot is jobban ki tudnák zárni.

Áramlik ki a tőke az országból

Az orosz jegybank a gyorsuló infláció miatt agresszíven emeli a kamatot, jelenleg 9,5 százalékon áll az alapkamat. Ezzel a jegybank annak is gátat kíván szabni, hogy a tőke továbbra is rohamtempóban hagyja el az országot. A geopolitikai kockázatok, illetve a szankciók miatt ugyanis a befektetők eddig már talicskaszám vitték ki pénzüket az országból.

Ennyi pénz távozott Oroszországból 2013-ban és 2014-ben (milliárd dollár, első oszlop):

©

Az első oszlop számunkra a lényeges. 2013-ban összesen 61 milliárd dollár távozott Oroszországból, idén január és szeptember között pedig további 85 milliárd dollár hagyta el az országot.

A rendre emelkedő alapkamat ellenére nem állt le a pénzek kiáramlása, idén elképzelhető, hogy több pénz távozik az országból, mint a 2008-as világválság idején (ekkor 133 milliárd dollár hagyta el az országot).

Elzáruló nyugati pénzcsapok

 Az ukrán válság miatt Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók tartalmaztak egy olyan kitételt is, hogy az orosz többségi állami tulajdonú bankok nem juthatnak forráshoz az uniós pénzpiacokról, és az orosz olajcégeknek nem lehet bizonyos nyugati technológiát eladni. Az orosz bankok mellett az orosz olajcégek sem tudnak forráshoz jutni az uniós pénzpiacokról, ez pedig azt jelenti, hogy belföldről, vagy más országokból kell megoldani a pénzek bevonását. A Rosznyeft olajcég például majdnem 50 milliárd dollárnyi rubelt kért az orosz kormány jóléti alapjából, hogy ki tudjanak fizetni hamarosan lejáró hiteleket.

És bár orosz állami többségű bankok nyugati pénzszerzését tiltja a nyugati szankció, de egyfajta stigmahatás is érvényesül. Európában és Amerikában működnek orosz hátterű bankok, amelyek nincsenek közvetlenül állami többségi befolyás alatt, mégsem tudnak hitelt kapni a nyugati befektetőktől, mert utóbbiak tartanak attól, hogy beragadhat a pénzük, ha a nyugati szankciókat bővebb körre tágítják.

Mindez abba az irányba mutat, hogy ha elzárulnak a külföldi pénzforrások, akkor helyből csak a tartalékokat tudja mozgósítani a kormányzat a szorult helyzetbe került szereplők megtámogatására.

Megcsappanó tartalékok

Az egyik fő kérdés, hogy meddig bírhatják az oroszok szusszal a csökkenő olajárak mellett. Bár az oroszok még mintegy 428 milliárd dolláros tartalékkal rendelkeztek október végén az orosz központi bank adatai szerint, az összes gyorsan olvad: egy év alatt majdnem 100 milliárd dollár égett el (ez kicsivel kevesebb, mint a teljes magyar GDP egyéves összege). Egyes információk szerint évekig is kibírnák az oroszok a jelenlegi körülmények között, ám nem mindegy, hogy mennyi veszteséget szenvednek el ezalatt az idő alatt az orosz cégek, mennyi újabb vállalatnak kellene az államhoz fordulni segítségért. Ha gyorsul a tempó, akkor már lehet, hogy nem évente 100 milliárddal fog fogyni az összeg.

Az első oszlopban látszik az összesített tartalékok összege: egy év alatt 100 milliárd dolláros a leolvadás
©

Csizma az asztalon

A borús gazdasági, pénzügyi kilátások közepette viszont az orosz kormány egyre többet költ honvédelemre, ráadásul az orosz hadsereg egyre agresszívebben is lép fel. Szeptemberben a Süddeutsche.de német hírportál számolt be Putyin azon mondatáról, miszerint ha akarja, két nap alatt katonákat tud küldeni nem csak Kijevbe, hanem Rigába, Tallinnba, Varsóba és Bukarestbe. Emellett nemrég több hír látott napvilágot az USA tőszomszédságában járőröző orosz bombázókról, a svéd vizeken lopakodó orosz tengeralattjáróról, északi országok légterét "véletlenül" megsértő orosz vadászgépekről, illetve az ausztrál partvidéknél megjelenő orosz hadihajókról.

Az ilyen akciók, valamint az orosz kormánytisztviselők atomfegyvereket emlegető megnyilvánulásai az utóbbi két és fél évtizedben példátlan módon megszaporodtak az elmúlt időben. A helyet mindenképpen nyugtalanító Sz. Bíró Zoltán, Oroszország-szakértő szerint, mindezt pedig a keleti óriás körül kialakult komoly nemzetközi feszültséggel magyarázza.

"A Moszkvával szemben életbe léptetett gazdasági szankciókra és a politikai elszigetelésre válaszul Putyinék most felteszik azt a bizonyos csizmát az asztalra, demonstrálva az ország erejét a Nyugatnak" – tette hozzá a hvg.hu-nak a szakértő. Ahogy azonban az MTA tudományos munkatársa rámutat, ez az erőfitogtatás kétélű fegyver, mely még a legszorosabb szövetségesekben is kétséget ébreszt, inkább eltávolodásra, mint összetartásra ösztönöz.

A fenyegetés realitását illetően Sz. Bíró Zoltán úgy fogalmazott, szinte elképzelhetetlen, hogy Moszkva újabb határvonalat lépjen át Kelet-Európában. Bár a Putyin-kormányzat az elmúlt hónapokban többször is okozott ilyesfajta meglepetéseket, a szakértő szerint ezúttal mindez inkább a gyengeség jele, mint valós veszély. Annál is kevésbé lát esélyt az ukránhoz hasonló válság kialakulására a Baltikumban, mert bár Észtország és Litvániában is a népesség közel harmada oroszajkú, az etnikai pártok igen gyenge támogatottsággal rendelkeznek. Ennek nyomán nem tapasztalható olyan nacionalista összeolvadási vágy, mint amilyet Moszkva felerősített Kelet-Ukrajna esetében.

Titkosított pénznyelő

Mindezek ellenére szembetűnő, hogy az orosz költségvetésben egyre nagyobb szeletet képviselnek a hadi kiadások. Jövőre Oroszország ilyen irányú költségei a GDP 4,2 százalékát, 84 milliárd dollárt (több mint 20 ezer milliárd forintot, a magyar gazdaság egyévnyi teljesítményének kétharmadát) fognak kitenni, amely 2017-re további 14 milliárd dollárral bővül Putyin tervei szerint. A hadi büdzsé növekedésének további utat engedhet, hogy 2016-2017-re a kiadási tételek már közel egynegyede lesz titkos. A titkosítás ráadásul a nyugati metódussal ellentétben nem csak az állampolgárok, hanem a képviselők számára is megtagadja a hozzáférést ezekhez az adatokhoz.

Putyin érkezik
©

Sz. Bíró szerint ez a tendencia igen nyugtalanító, ám Moszkva továbbra is jelentős lemaradásban van hadászati fejlettség terén nyugati versenytársaival szemben. Ezt mutatja az is, hogy a 880-885 ezer főre becsült orosz haderőnek csupán egy 150 ezres része tekinthető a világ vezető katonai hatalmaihoz hasonló minőségűnek.

Gyáva nyúl játék

Hogy a melyik fél rántja el vajon előbb a kormányt a szemberobogó kamionok volánjánál, azt egyelőre nehéz megjósolni. Sz. Bíró Zoltán szerint mindenesetre szeptember óta a nyugati szankciók már igen érzékenyen érintik Oroszországot. Az energiapiacon, az energetikai gépgyártásban és a hitelpiacokon Moszkva már olyan hátrányokkal szembesül, melyek három kulcsfontosságú szektorban szíjazzák le az orosz gazdaságot.

Furcsa módon azonban, ha ez a nyomás tovább nő, annak Ukrajna ihatja meg elsőként a levét. Ahogy arról a hvg.hu is beszámolt, Putyin bármikor követelheti a Kijevnek tavaly decemberben – ukrán állampapír-vásárlással – folyósított 3 milliárd dolláros hitel egyösszegű, azonnali törlesztését, pótolva a kieső bevételeket, és államcsőd felé sodorva nyugati szomszédját.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
A trianoni békeszerződéssel megszületett az irredenta Magyarország

A trianoni békeszerződéssel megszületett az irredenta Magyarország

Hatalmas hűtőrács és mögötte egy gyönyörű kupé: itt az új 4-es BMW

Hatalmas hűtőrács és mögötte egy gyönyörű kupé: itt az új 4-es BMW

Stadion- és vasútépítésre, turizmusra vett el pénzt a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból

Stadion- és vasútépítésre, turizmusra vett el pénzt a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból