A forrás szerint elképzelhető, hogy a kétoldalú találkozó után a pénzügyminiszterek újra összeülnek, és az sem kizárt, hogy a teljes körű ülés után immár Varufakisz távollétében folytat majd tanácskozást az eurózóna további 18 országának pénzügyminisztere.

A tárgyalásokat ismerő forrás szerint nagy kérdés, hogy miután Alekszisz Ciprasz görög kormányfő ultimátumnak minősítette és elutasította a nemzetközi intézmények követeléseit a görög reformcsomagot illetően, valamint bejelentette, hogy július 5-én Görögországban népszavazást tartanak, a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank meddig tudja fenntartani a görög bankok likviditását.

És színre lép Putyin?

MTI / EPA / Alekszandr Zemljanyicsenko, pool

Ciprasz a referendumra hivatkozva azt szerette volna elérni, hogy néhány nappal hosszabbítsák meg a június 30-án lejáró görög hitelcsomag érvényét. Ezt azonban az euróövezeti pénzügyminiszterek - ugyancsak diplomáciai forrás szerint - elutasították.

Kockázatos húzás

De kockázatos pókerlépés a görög kormányfő döntése, hogy népszavazással keveredjen ki a Brüsszellel folytatott tárgyalások zsákutcájából, a 2011-ben meghirdetett, majd visszavont népszavazás ugyanis Jéorjiosz Papandreu miniszterelnök bukásához vezetett - írta az AFP francia hírügynökség.

2011-ben - a pénzügyi válság kellős közepén- Görögország az Európai Unióval tárgyalt egy megállapodásról, amelynek értelmében egyebek mellett újabb megszorító intézkedésekért cserébe 100 milliárd euróval csökkentették volna a görög adósságot és új hiteleket nyújtottak volna Athénnak.

A megállapodás után négy nappal Jéorjiosz Papandreu szocialista miniszterelnök általános meglepetésre bejelentette, hogy népi konzultációra bocsátja a tervet. "Akarják vagy elutasítják a görögök az új megállapodást? Ha nem akarják, nem fogadjuk el" – mondta akkor a kormányfő.

A terv bejelentése politikai válságot idézett elő Görögországban és nagy visszhangot keltett külföldön, a "nem" eshetősége ugyanis a csőddel és az euróövezetből való kiválással fenyegette Görögországot. A segélyprogramot összekovácsoló Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár ragaszkodott a megvalósításához.

Papandreut a saját munkatársai sem támogatták: több minisztere ellenezte a népszavazást, a szocialista párt vezetői pedig nemzeti egységkormány létrehozását követelték.

Papandreu visszakozott és visszavonta a népszavazás tervét, de mégis lemondásra kényszerült, kabinetje helyébe szakértő kormány lépett.

Akkoriban Alekszisz Ciprasz úgy vélte, hogy a népszavazással a kormány csak időt akar nyerni. "Ha a miniszterelnök népszavazást kezdeményez, és +az euró és a (megszorító) intézkedések+ vagy a grexit (Görögország kiválása az euróövezetből) dilemmája elé állítják, a gazdaság összeomlik, országunk csődbe megy, mielőtt még szavaznánk. Ez nem népszavazás lesz, hanem veszélyes játék országunk számára" – mondta akkor.

Mára megváltoztak a szerepek, és Papandreu vádolja a radikális baloldali kormányfőt azzal: "a népre hárítja a felelősséget amiatt, hogy a kormánya tárgyalásai teljes kudarcot vallottak", és bizonygatja, hogy a mostani népszavazásnak semmi köze a 2011. évihez.ű

Görögországban utoljára 1974-ben tartottak népszavazást, akkor a szavazók arról döntöttek, hogy az ezredesek diktatúrája után monarchiát köztársaság váltsa fel.