„Hogy a francba’ maradhatott egy csavarhúzó az autóban? Még egy csavar csak-csak, de egy csavarhúzó?” – csodálkozott el valamelyik csapat amatőrizmusán az Arrabona Racing Team piros egyenpólóját viselő srác a büfé előtt, gunyoros vigyorral a szája szegletében. Mindez a Győr melletti Gönyű kikötőjében megrendezett Formula Student Hungary elnevezésű versenyen történt.  A biztonsági személyzet rádiójában ugyanis a tízméteres hatósugárban hallani lehetett, amint egyikük azt ordítja, túlüvöltve a pályán köröző járgány hangját, hogy a kocsiból kihullott egy csavarhúzó, „valaki szedje már össze”. Ennél több amatőrizmust azonban nehéz volt elkapni az idei Formula Studenten, az egyetemistáknak és főiskolásoknak megrendezett nemzetközi konstruktőrversenyen, ahol a hallgatók – lányok és srácok egyaránt – saját tervezésű versenyautót alkotnak meg. Ezenkívül prezentálniuk is kell, mit raktak össze, sőt projektjük büdzséjét is nekik kell előteremteniük.

Farkas Csaba

Imponálóan sok, összesen negyvenhárom csapat vett részt az idei versenyen, köztük három magyar, a Miskolci Egyetem, a győri Széchenyi- és a Budapesti Műszaki Egyetem csapata. A legtöbb, szám szerint 16 csapatot Németország küldte, emellett Ausztriából, Finnországból, Portugáliából, Lengyelországból, Oroszországból, az Egyesült Királyságból, Csehországból, Romániából, Észtországból, Szlovéniából és Kanadából érkeztek tanulók. „Számunkra ez az egyik legjobb lehetőség, hogy tapasztalatot, gyakorlatot szerezzünk. Csapatban kell dolgoznunk, úgy, hogy közben folyamatosan zsűriznek, mérik az eredményeinket – mondta Markus Pangerl, a müncheni műszaki egyetem Tufast Racing Team technikai vezetője. A csapat egy elektromos és egy robbanómotoros autóval érkezett. A müncheni egyetem gépészmérnöki kara egyébként már 2008 óta résztvevője a versenysorozatnak, amelyhez Magyarország 2010-ben kapcsolódott be; akkor még 6 országból csupán 11 csapat érkezett Győr mellé.

Farkas Csaba

Pangerl, aki az elektromos autót megépítő csapat teljesítményéért felelt, azzal büszkélkedett, hogy szponzorokban nem szenvednek hiányt. Ezt egyébiránt – a Forma–1-es kifejezéssel élve – a boxutcában garázsként, irodaként és konyhaként egyaránt funkcionáló sátruk előtti molinón is látni lehetett, ahol a legnagyobb német cégek tucatjainak neve virított. A kérdésre, hogy körülbelül mekkora a csapat költségvetése, csak annyit mondott, hogy százezres nagyságrendű, persze euróban, arra a kérdésre viszont már nem volt hajlandó válaszolni, hogy pontosan hányszor százezer.

A magyaroknak egy Porsche árából kijön

Sokkal szerényebb költségvetéssel dolgoznak a magyarok. A BME Formula Racing Team negyvenfős csapatának a német költségvetés talán tizedéből kell kijönnie – ha nem kevesebből. „Egy közepes árkategóriájú sportkocsi ára az, amire szükségünk van. Mondjuk egy új Porsche árára, ami körülbelül 30 millió forint” – mondta a zsűrizés alatt Boriszov Dániel, a BME-csapat vezetője. Hozzátéve, ez az első eset, hogy a BME négykerék-meghajtású, elektromotoros gépet rakott össze. A kocsit tavaly szeptemberben kezdték el tervezni, márciusban indult a gyártás, júniusban az összeszerelés. Eredetileg kétéves projektnek tervezték a kivitelezést. „Az idei verseny ajándék”, amit a tesztelésként kell felfogni – fűzte hozzá. Ám a fő attrakciót a jövő évi versenyre időzítik.

A költségvetést nem úgy kell elképzelni, hogy kézbe kapják a pénzt. A legtöbb támogató alapanyaggal, gyártással, szoftverrel segíti a csapatokat. A teamek környékén csinos lányok is feltűntek, akik nemcsak a sátrakban felállított minikonyhákban sertepertéltek, fasírtot vagy hamburgert sütöttek, vasaltak, modellt álltak a zsűrizés alatt, hanem prezentációt tartottak, s ha úgy alakult,  beálltak szerelni a fiúk közé. Az egyenjogúság teljes ezen a versenyen. Itt titkolózás sincs, a sátrak között szabad az átjárás – szemben a nagy testvér Forma–1-gyel, ahol a konstruktőrök mindent elrejtenek riválisaik elől. „Még év közben is látogatjuk egymást, megbeszéljük, ki hogy halad, mik a problémák, segítünk, ha kell. Ez az életforma nagyon vonzó, mindenki arra vágyik, hogy ebben a szakmában, a versenysportban helyezkedjen el valamelyik csapatnál. Akik itt bizonyítanak, azoknak nagyon jó esélyük van arra, hogy valamelyik szponzortól állásajánlatot kapjanak” – mondja Boriszov, hozzátéve, hogy a BME-csapat egyik korábbi vezetője most már a Red Bullnál dolgozik.

Farkas Csaba

A szerencsés kiválasztottat, Kling Sándort a hvg.hu telefonon érte el. Ő szerényen úgy válaszolt, hogy a véletlen is közrejátszott abban, hogy bekerült a Red Bull csapatába. Ott az alkatrészek szilárdsági és merevségi számításait végzi, a tervezőkkel szorosan együttműködve dolgozik; a tervezésnél az alkatrészek tömege nagyon sokat számít a Forma–1-ben – magyarázza. Szerinte a Formula Studentben dinamikusan, gyorsan lehet tanulni, egy egész projektet kell végigvinni, nemcsak szerelni, építeni, hanem az üzleti és kommunikációs részben is képben kell lenni. A verseny a cégeknek is kiváló lehetőség, kiválaszthatják maguknak az utánpótlást. Ami nem csoda, hiszen ez az egyik legjobb gyakorlati helynek számít, olyannyira, hogy Kling inkább ledoktorált a műegyetemen, csak hogy még egy ideig a Formula Student közelében maradhasson. A BME csapatát 2009 és 2013 között vezette, közben tanulmányait sem hanyagolta el, kikísérletezett egy „öngyógyító” kompozitanyagot. Elmondása szerint ezt úgy kell elképzelni, mint a „nagyon vékony szívószálakat, amelyekben folyadék van”. A szénszálakat javító és jelző folyadékkal töltötte fel, amelyek sérülés esetén a repedés, törés helyszínét feltöltik, és azonnal meggyógyítják.

Két kézzel kapnak a mérnökök után

A Formula Student Hungary gyűjtőhelye a legjobb tehetségeknek, ezért vagyunk jelen aktív támogatóként – mondta Nánássy András, a Continental Automotive Hungary Kft. hr-vezetője, hozzátéve, nagy a munkaerőhiány a mérnöki munkakörökben, sőt egyre nehezebb megfelelő szakmunkásokat, sőt betanított munkásokat találni. Az autóipari cégek éles versenyben vannak a frissen végzettekért, mind az egyetemi, főiskolai képzésben, mind a szakközépiskolákban.

A munkaerő-piaci verseny egyre nemzetközibb. Az Y és Z generáció tagjai 6-12 hónapot többnyire külföldön töltenek tanulmányaik során, vagy azok végeztével. Az ott beérkező állásajánlatokkal pedig csak úgy lehet versenyezni, ha a magyar cég is nemzetközi karrierlehetőségeket ajánl, akár azonnali külföldi munkakezdéssel. A legnagyobb hiány a nyelvet (nyelveket) jól beszélő, ipari gyakorlattal rendelkező szakemberek területén tapasztaltható.

Farkas Csaba

A nyelvoktatás még mindig elmarad a munkaerőpiac igényeitől. De más gond is van. „A hathetes gyakorlati időt nagyon rövidnek tartjuk, az autóiparban hat hónapos gyakorlat lenne ideális” – vélik a Continentalnál. A cégnél program indult a női mérnökök, a női felsővezetők számának növelésére. Jelenleg a felső vezetői helyek tizedét töltik be nők a cégcsoport magyarországi egységeinél, 2020-ra célként tűzték ki a női vezetők arányának 16 százalékra emelését. A nők arányát a mérnöki, autóipari szakmai területen is növelni szeretnék.

A kormány épp azért indítja el most szeptemberből a duális képzést a felsőoktatásban, hogy dedikáltan elsősorban a kis- és középvállalkozások igényeinek megfelelő, magasan képzett munkaerőt bocsásson ki magából a felsőoktatás – azonban mi arra jutottunk, hogy inkább a multik számára képezhetnek olcsó, könnyen alkalmazható, kisebb cégek véleménye szerint korlátozott tudással rendelkező munkaerőt. A középfokú oktatásban már működik a duális képzés – szakmunkások meséltek arról, hogyan zajlik ez egy német cégnél, a Siemensnél, de jártunk Németországban is, abból kiindulva látszik, mennyiben más a német és a magyar, szakmunkásokra, középiskolásokra kiterjedő duális képzés.