szerző:
Nagy Gergő

Ha van mérnök ismerősötök, aki elégedetlen az otthoni munkahelyével, akkor szóljatok neki, hogy jöjjön, mi szívesen látjuk – naponta többször is ezt mondták a német vendéglátóink az ország egyik leggazdagabb térségében több cégénél is. Nem sajnálnak havi 8-900 ezer forintos bért adni egy egyszerű összeszerelést végző munkásnak, egy mérnök ennek a dupláját keresi – és másban is nagyon megbecsülik a dolgozóikat. Nem csak a nagy cégek tudnak a világ élvonalába tartozni. Baden-Württemberg vidéki területein sok olyan kis- és középvállalkozás található, mely a maga területén a világ élvonalába tartozik.

Egy hipermodern irodában ülünk Baden-Württemberg német tartomány egyik vidéki részén. A tartomány központja Stuttgart. A Hermaringen településen székelő Hauff-Technik vállalkozás, amely kábelátvezetőket készít, pár hónapja átadott gyáregysége csillog-villog, minden hihetetlen tiszta, a dolgozók katonás rendben teszik a dolgukat. A cég vezetői mindeközben pedig azt magyarázzák nekünk, hogyan is tudott egy mindössze 200 fős vállalkozás saját területén a piac egyik vezetőjévé válni, illetve mi is a titka annak, hogy Németországnak ezen a területén a kis- és középvállalkozások hihetetlen mértékben burjánzanak, és rendkívül sikeresek. Magyarországról nézve csak kapkodjuk a fejünket, olyan hihetetlennek tűnik mindez.

A tartományban, Európában talán egyedülálló módon a kkv-k adják a helyi GDP 50 százalékát – az EU egészét tekintve ennek a szektornak a hozzájárulása a gazdasági teljesítményhez 20 százalék körüli (itt viszont a 250 fő alatti vállalkozásokat értik, nem az 500 fő alattiakat). Ezer cégből a tartományban 998-nak 500-nál kevesebb munkavállalója van, a régiót hajtó exportból pedig a kkv-k is kiveszik a részüket: az export ötödét az egészen kicsi, 1-49 főt foglalkoztató vállalkozások adják. 

A térség hihetetlenül exportorientált. Baden-Württemberg adja a német GDP körülbelül 15 százalékát, az itt található cégek jelentős része bevételének nagyobbik részét az exportból szerzi. Ursula Bilger, Kelet-Württemberg gazdaságfejlesztésért felelős szervezetének (WiRO) ügyvezető igazgatója szerint 50 százalék feletti a cégeknél az exportarány, de van, ahol még ennél is magasabb. A Carl Zeiss vállalatnál például Németországból csak a cég bevételének körülbelül 10 százaléka származik, a többi más országokból érkezik.

A baden-württembergi kkv-k ugyanakkor nem a semmiből bukkantak elő, a legtöbb mögött több évtizedes tradíció, konzervatív tervezés és hihetetlen szorgalom áll.

A második világháború romjain építkeztek

Négyszer leköröznek minket
Baden-Württemberg a maga évi 407 milliárd eurós (120 ezer milliárd forintos) gazdasági teljesítményével, GDP-jével – a tartomány népessége kicsivel magasabb, mint hazánké, ám a térség GDP-je négyszer nagyobb, mint Magyarországé – Európa egyik leggazdagabb térségének számít, ahol rengeteg olyan cégnek van a központja, mely saját területén vezető pozícióval rendelkezik a világon.

A tartományban található kis- és középvállalkozásokra jellemző, hogy a második világháború vége után kezdtek el gombamód kinőni a földből. Bár a térségben korábban is jelen voltak az erős kkv-k, a háború romba döntötte a térséget, viszont az újjáépítés következtében szinte mindenre szükség volt. A cégek ráadásul felismerték, hogy akkor tudnak igazán sikeresek lenni, ha rendkívül specializált termékeket kezdenek el gyártani.

A szelepeket és mérési eszközöket gyártó GEMÜ-t 1964-ben alapította Gerhard Müller, aki különböző kémiai folyamatoknak ellenálló szelepeket szeretett volna létrehozni. A társaság olyannyira egy érintetlen szegmensre tapintott rá, hogy az az óta eltelt 5 évtized alatt a gyógyszeripar területén piacvezetővé léptek elő, mára már 53 államban vannak jelen, Németországon túl pedig még további 5 országban is gyártanak. Az időközben 1400 fősre duzzadó cég továbbra is családi tulajdonban található.

Megbecsülik a munkavállalót

A cégvezetőkkel, illetve a helyi gazdaság fejlesztésért felelős szervezetekkel – ilyen például a Baden Württemberg International, vagy a WiRO – folytatott beszélgetés alapján egy igen fontos kép kirajzolódik, mely a helyi vállalkozások erejét adják. Ez pedig az, hogy a munkavállalót nagyon megbecsülik.

Munka a Voith-ban
©

A helyi cégek rendkívül be vannak ágyazódva az egyes települések társadalmaiba, sok esetben egyik-másik az adott kisváros legnagyobb munkaadója. A települések és a cégek legtöbbször szimbiózisban működnek. A cégek, melyek jelentős részben még most is családi tulajdonban vannak, ráadásul nagy felelősséget is éreznek a munkavállalóik iránt: gazdasági válság idején nem bocsátják el munkavállalóikat, hanem inkább csökkentik fizetésüket, fizetés nélküli szabadságra küldik őket, de igyekeznek arra koncentrálni, hogy megmaradjanak a munkahelyek.

A helyi vállalatok, ilyen például az energiaiparban is tevékenykedő, turbinákat gyártó Voith – mely Európa egyik legnagyobb még családi tulajdonban található vállalkozása –, komoly hangsúlyt helyeznek arra, hogy folyamatosan magasan és megfelelően képzett munkaerő tudjon áramolni a céghez. A Heidenheim központjában található, nemrég átadott képzési központjukban integráltan folyik a fiatalok oktatása: a duális képzésben résztvevő fiatalok felváltva töltenek időt a cégnél – itt elsajátítják a munkafolyamatokat és beletanulnak a szakmába –, illetve elméleti oktatást is kapnak egy erre szakosodott állami intézményben. A fiatalok általában egy 3-3,5 éves szerződést írnak alá a céggel, ezek után dönthetnek úgy, hogy tovább tanulnak, a cégnél helyezkednek áll már teljes munkaidőben, vagy más cégnél folytatják a munkát. Utóbbi ugyanakkor igen ritka: a cégvezetők szerint aki már egy adott cégnél kezdett el betanulni, ritkán hagyja el a vállalatot, sokan pedig akár 40 évet is lehúznak egy helyen. A duális képzés népszerűségére jellemző, hogy a fiatalok közül, gyakorlatilag akármilyen idős fiatalokat nézünk, körülbelül 50 százalék tanul ilyen oktatási rendszerben a tartományban.

Folyamatos innováció és konzervatív növekedés a kulcs

A tartományban a GDP-hez mért kutatás-fejlesztési (K+F) arány 5,1 százalék, ezzel magasan vezetnek Európában. Magyarországon ennek a töredéke, a GDP alig több mint 1 százalékát fordítjuk (és annak is nagyobb részét a cégek, kisebb részét az állam) kutatás-fejlesztésre.

A Daimler székhelye
©

Bár a nagy cégek, mind például a Mercedeset gyártó Daimler-Benz vagy a gépipari Bosch adják a helyi kutatás-fejlesztés döntő részét, a kisebb vállalkozások is kiveszik a maguk részét a K+F-ből. Az innováció 80 százalékát ráadásul maguk a cégek valósítják meg, a maradék 20 százalékért felelősek csak az egyetemek, kormányzati szervek. A kutatás-fejlesztés a helyi autóipar dominanciája miatt erre a területre is koncentrálódik: a K+F költések háromnegyede itt csapódott le 2011-ben. A járműipar területén értelemszerűen a nagyobb szereplők (a már említetteken kívül a Porsche, kuplunggyártó ZF), más szektorban működő SAP, a meghatározóak, ám a sikeres kkv-k is ki tudnak tűnni a bolyból.

Thomas Reinhardt, a szintén Baden-Würrttemberg tartományban található Heindenheim kerület adminisztrátora hangsúlyozza, hogy a térséget a rendkívüli számú új szabadalom benyújtása is hajtja előre. Elmondása szerint mindennek hátterében három tényező áll: oktatás, oktatás, oktatás.

Ezek is a siker titkai
A Hauff-Technik vezetői azt is elmondták, hogy szerintük nem elég csak az említett pontokra koncentrálni a siker eléréséhez. A cég egyik vezető beosztású alkalmazottja szerint három fő dolog szükséges ahhoz, hogy sikeres legyen egy cég, ezek pedig a következőek: 1. elégedetlenség a cég teljesítményével, folyamatos újítás, innováció; 2. minden egyes fő innovációt egy szervezeti változásnak is kell követnie, például meg kell teremteni a piacot az új termékeknek, ehhez a cégnek is alkalmazkodnia kell; 3. minden egy fő változás eléréshez egy partnerre is szükség van, például egy terméket adott esetben a jövőbeli ügyféllel egyeztetve kell lefejleszteni. Mindemellett a cégnél elmondták, hogy az is fontos, hogy a cégnek egy nemzetközileg is felismerhető márkává kell válnia, illetve rendkívül fontos az ügyfelek igényeit a legmaximálisabban figyelembe vevő sales részleg. A családi vállalkozóknak pedig sokszor meg kell érteniük, hogy ha növekedni akarnak, akkor azért a magánéletet is fel kell áldozni: Werner Hauff, a cég alapítója például a családi nyaralásokra egy kisbusszal vitte el a családját, a kisbusz oldalára ugyanakkor a cég nevét festette fel, és a nyaralásokon mindig igyekezett új ügyfeleket szerezni.

Jürgen Oswald, a Baden-Württembeg International befektetésösztönző és nemzetközi terjeszkedésben segítséget nyújtó szervezet vezetője szerint a kkv-k közül többet úgynevezett "rejtett bajnokoknak" hívnak, mivel sok területen globális piacvezetők, ám olyan specializált termékeket gyártanak, amelyekről a legtöbb ember nem tud. A specializációra és a nemzetközi perspektívára talán a legjobb példa a szaúd-arábiai Mekkában levő, a világ legmagasabb szállodájának számító Abrádzs al-Bajt épületkomplexum toronyórája: a világ legnagyobb óráját egy 30 főt foglalkoztató német cég, a Perrot szállította le, az órát négy évig készítették.

Tényleg minden csupa csillogás?

A sikersztorik láttán arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon voltak-e buktatók a cégek növekedésében, illetve találkoztak-e különböző nehézségekkel az elmúlt évtizedek folyamán. A GEMÜ egyik vezetője, Stephan Müller nem is igazán értette ezt a kérdést, elmondása szerint azon kívül, hogy a 80-as években leégett az akkori üzemük fele, illetve a 90-es években egyik gyáregységüket elárasztotta az árvíz, nem emlékszik más komolyabb problémára.

Nem volt nyersanyag, hát ki kellett találni mást

A leginkább a mezőgazdaságból élő régió a második világháborúban súlyos károkat szenvedett. A meglévő iparterületeket a szövetségesek lebombázták, a városokból alig maradt valami. A világégés után ugyanakkor az újjáépítés miatt hihetetlenül megnőtt a kereslet szinte mindenfajta termékekre, ezért egy újfajta vállalkozói réteg kezdett kiemelkedni, akik viszont a szétbombázott városok helyett inkább az épebben megmaradt vidéki térségekben kezdtek megtelepedni.

A térségben nem volt rendelkezésre álló számottevő nyersanyag, így ebben az időszakban a szükség az innováció irányába hajtotta a vállalkozókat, nem maradt más kitörési lehetőség, csak az újítás. Az 50-es, 60-as évektől kezdődően sorra alakultak az olyan, családi cégek, melyek igyekeztek kitölteni a meglévő piaci réseket, ráadásul rájöttek arra, hogy csak akkor tudnak sikeresek lenni, ha igencsak specializált termékeket kezdenek el gyártani.

A jó ütemű piacra lépés, illetve az a felismerés, hogy a keleti országokkal árban nem, de minőségben annál inkább versenyre tudnak kelni az itteni cégek, meghozta a gyümölcsét. A tartományban ma már 400 olyan cégről lehet beszélni, amelyek a világpiacon is meghatározó szereppel bírnak.

A már egyáltalán nem kkv körbe tartozó, optikai termékeket gyártó Carl Zeissnél érdeklődésünkre elmondták, hogy a 2008-ban kitört gazdasági világválság keményen érintette őket: egy 3 ezer fős gyárukban megrendelés hiányában teljesen le kellett állítani a termelés, ám míg a vetélytársaik a dolgozók elbocsátása, üzemek bezárása mellett döntöttek, addig ők inkább egyezkedni kezdtek a munkavállalók szervezeteivel, illetve a cég tulajdonosával, hogy mit lehetne tenni. A megoldás a fizetések csökkentése, illetve fizetés nélküli szabadságolás volt, ám amikor fél év múlva befutott egy nagyobb rendelés, akkor ők voltak az egyetlenek, akik a meglévő kapacitásukkal tudták vállalni a kért mennyiséget. A dolgozók az elvont járandóságukat év végén pedig visszakapták.

A gyári munka ugyanakkor abban itt sem különbözik a más országokban tapasztalható munkától: monoton a munkavégzés, sokszor három műszakban. A kemény ipari munkát ugyanakkor megfizetik. 2012-ben a feldolgozóiparban havonta átlagosan bruttó közel 4 ezer eurót, vagyis 1,2 millió forintot kapott egy munkavállaló, a cégvezetők elmondása szerint egy mérnök pedig akár bruttó hatezer eurót (1,8 millió forint) is megkereshet, ám egy összeszerelést végző dolgozó is 2500-3000 eurós (750-900 ezer forintos) bruttó bérre számíthat.

Ami viszont igazán foglalkoztatja a cégeket, az a szakképzett és felsőfokú végzettséggel rendelkező munkaerő egyre jobban jelentkező hiánya. A térségben 4 százalék körüli a munkanélküliségi ráta – erre már volt példa a 60-as években, akkor hívták be a török, olasz, görög vendégmunkásokat –, a feszített munkaerőpiacon gyakorlatilag csak az nem talál munkát, aki nem akar. A cégek foggal-körömmel igyekeznek a már meglévő munkavállalóikhoz ragaszkodni, a képzett külföldi munkaerőt pedig tárt karokkal fogadják. Ha van mérnök ismerősötök, aki elégedetlen az otthoni munkahelyével, akkor szóljatok neki, hogy jöjjön, mi szívesen látjuk – ez az a mondat, melyet naponta többször is hallottunk ott tartózkodásunk alatt.

A tartományban erős a tendencia arra, hogy Németország, illetve Európa más részeiről is képzett munkavállalókat vonzzanak be. A nagyobb városokban már most is meghaladja a 40-50 százalékot a külföldön születettek aránya, ez az arány pedig a következő években tovább emelkedhet, mivel helyből nem tudják pótolni a hiányzó munkaerőt.

A cikk a Visitor's Program of the Federal Republic of Germany at the Invitation of the Federal Foreign Office program keretében készült.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A Facebook egykori biztonsági főnöke szerint nagy bajban van Amerika, a hackerek pedig trükkösebbek, mint valaha

A Facebook egykori biztonsági főnöke szerint nagy bajban van Amerika, a hackerek pedig trükkösebbek, mint valaha

Tüntettek a kirúgott szívsebészért

Tüntettek a kirúgott szívsebészért

A Nébih nem ült fel a feketekaja-trendnek

A Nébih nem ült fel a feketekaja-trendnek

Holtponton a Brexit-tárgyalások, lefújták a novemberi csúcsot is

Holtponton a Brexit-tárgyalások, lefújták a novemberi csúcsot is

Váratlan: a Microsofttól kap erősítést az egyik legerősebb androidos telefon

Váratlan: a Microsofttól kap erősítést az egyik legerősebb androidos telefon

Vaddisznó ment be egy salgótarjáni pizzériába – videó

Vaddisznó ment be egy salgótarjáni pizzériába – videó