Vigyázzon a nevére, mert bármikor védjegybitorlási ügybe keveredhet
Nem kell hogy hibázzon, és nem kell szerencsétlen csillagállás sem hozzá, hogy a postás olyan levéllel csengessen be önhöz, melyben az áll, hogy a cége névbitorlást követett el, ezért fizessen egy jókora összeget egy ismeretlen vállalkozásnak. Annyin múlik az egész, hogy valaki levédi a cége nevében szereplő egyik szót, majd kivárja, hogy a bitorlásról szóló számlát jogosan benyújthassa.
Néhány napja tértivevényes levelet kapott András, amelyben – mint az édesapja által alapított építészmérnök cég ügyvezetőjét – felszólítják, hogy egy általa nem ismert cég számlájára 15 napon belül fizessen be 5 millió forintot. Meg még a tavalyi év árbevételének ötödét is, arra hivatkozva, hogy jogosulatlanul használja a cége a nevét. A levélben felszólítják arra is, hogy „azonnali hatállyal” szüntesse meg „a további védjegyhasználatot és az ezzel elkövetett károkozást”, valamint, hogy ugyancsak 15 napon belül az illetékes cégbíróságnál kérje cége nevének megváltoztatását.
A fejléces, pecsétes, szignózott levél jogszabályi hivatkozást nem tartalmaz, bírósággal sem fenyegetőzik, András szerint viszont az egészet csak fenyegetőbb hangulatúvá teszi, hogy a feladó két időpont megadásával, személyes egyeztetést javasol „a megoldás elősegítése érdekében”.
Andrásék cégneve a megalakítása, vagyis 1990 óta nem változott. A neki címzett levélhez hasonló tartalmúakat az Iparterv Zrt. több mint egy tucat további cégnek küldött ki – arra hivatkozva, hogy az „iparterv” név használatát ők 2015. január 15-ével levédették, így az csak őket illeti meg.
Az Iparterv-galaxis
Az, hogy a kis építőipari tervezőcégnek a nevében ott áll az Iparterv megnevezés, egyáltalán nem a véletlen műve. Ennek megértéséhez azonban vissza kell ugrani az időben egy korszakot. A szocializmust építő Magyarországon az Iparterv (Ipari Épülettervező Vállalat) egyetlen céget jelentett, amelyik bő 40 éven át a legjelentősebb építészeti tervezőcégek közé tartozott. 1948-tól a rendszer bukásáig nemigen volt olyan hazai gyár, üzemcsarnok, középület és irodaház, amelyhez az Ipartervnek ne lett volna valamilyen köze, fénykorában több mint ezer embernek adott munkát.
A rendszerváltás azonban az Ipartervet is letörölte a történelemkönyvek új lapjairól. Az állami cégek privatizációs dömpingje előtt az Ipartervnél a gazdasági szerkezetátalakítás addig jutott el 1990-re, hogy a belvárosi központi épületben dolgozókkal azonosítható vállalati menedzsmenten kívül minden önállósítható részegységet levágtak a struktúráról, és e kis, zömmel kft.-vé alakult tervezőirodák és más cégek az önállóság útjára léptek. Utóbbiak elnevezése nem volt éppen fantáziadús, az Iparterv "B" irodájából például Iparterv-Béta néven lett privát cég. Ebben azonban az is közrejátszott, hogy a kft.-kben az indulásuk idején a fő tulajdonos még a „nagy” Iparterv volt, amely csak a részvénytársaságként való bejegyezése (azaz 1991. december 31.) után, már mint Iparterv Rt. tette lehetővé az állami tulajdonrész kivásárlását.
Akik megtették ezt, azok innentől kezdve az anyacéggel már semmilyen kapcsolatban nem voltak, annak ellenére, hogy ma is az akkori nevükön működnek. A Bétához hasonló nevű cégből az Igazságügyi Minisztérium friss cégadatbázisa jelenleg több mint két tucatot tárol. Olyanokat, mint az Iparterv Share Kft., az Iparterv-Telköz Kft., az Iparterv Különleges Gépészet Kft., vagy a Bétához hasonlóan, kötőjelesen írva: Iparterv-Gamma Kft., -Alfa Kft., -F Müszo, illetve -Elektro Kft. Azok a cégek, amelyeket e lista alapján utolértünk, mind kaptak az egykori anyagcég jogutódjától névbitorlásról szóló levelet, benne 3-10 millió forint közötti fizetési felszólítással.
Anyacég Zrt.
A privatizációt követően a „nagy” Iparterv egyre kisebb méretű Rt. lett, amely nem tudott gazdaságosan működni, és idővel az irodaházaitól is meg kellett válnia. A mába nyúló jogfolytonosságot a jelenlegi tulajdonos egy 2013-as cégakvizícióval biztosította, és ő főként a nagy múltú nevet vette meg. Bartalus Szilárd ügyvezető elmondta, mostanra értek el a szükséges reorganizációs munka végére, és az Iparterv Zrt. egy stabilizált, de kisebb méretű vállalkozás lett.
A cég honlapján az olvasható, hogy a tervezési tevékenysége rendkívül sokrétű, és közel 40 főt foglalkoztat. A hivatalos cégadatbázisban lévő mérleg szerint mindebből tavaly összesen 83,69 millió forint bevétel, illetve 24,9 millió forint mérleg szerinti eredmény származott.
A cég ügyvezetője egy veszprémi kötődésű vállalkozó. Az Opten cégadatbázis szerint Bartalus Szilárdnak számos építőipari, fuvarozó, illetve szolgáltató céghez van kötődése, ezek között több felszámolás, csődeljárás vagy kényszertörlés alatt (vagy után) áll. Az Iparterv Zrt. vezérigazgatójáról még kevesebb tudható. A pozíciót 2013. novembere óta betöltő 26 éves cégvezető évek óta az építőiparban dolgozik – a Veol kolontári riportja 2011-ben mint a vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítésben részt vevő Veszprémber művezetőjét mutatta be.
Kettejük személye azért fontos, mert a céginformációs adatbázisok alapján az Iparterv Zrt. hátterét is lényegében ők alkotják: a cég tulajdonosának, az Ipartárs Kft.-nek az ügyvezetője Giczi Bálint, tulajdonosa pedig az az Evoglobe Kft., amelynek ügyvezetője Bartalus Szilárd. Mindhárom cég ugyanoda van bejegyezve, érdemi bevételt azonban évek óta csak az Iparterv Zrt. termel, amelynek mindössze 18,5 millió forint a jegyzett tőkéje.
Levédték és pont
A Bartalus és Giczi aláírásával is ellátott, milliókat kérő levelek azt követően érkeztek meg a címzettekhez, hogy az „Iparterv” név szinte napra pontosan egy éve oltalom alá került.
De miként lehetett levédeni egy olyan nevet, amit tucatnyi cég használ már régóta, úgy, hogy ez csak most derült ki?
A válasz viszonylag egyszerű, ehhez a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál egy védjegyoltalmi igénylőlapot kell beadni, és eljárási díjként néhány tízezer forintot befizetni. Az igénylőlapon szereplő adatokat a hivatal a hatályos jogszabályokban lévő kritériumrendszerre vetíti, ami leegyszerűsítve pusztán annyit jelent, hogy megnézik: van-e azonos néven már bejegyzett védjegy, illetve név. Ha nincs, akkor 3 hónap „megtámadhatósági idő” következik, ennek elteltével, kifogás érkezésének hiányában a védjegyet bejegyzik. Jogorvoslattal a már bejegyzett védjegy ellen is élni lehet, törlési eljárás bármikor indítható a hivatalnál – 141 ezer forintért.
Ez az Iparterv nevet viselő cégek esetében most azt a két lehetőséget jelenti, hogy vagy bíróságra mennek az igazukért, vagy ha teljesen biztosak az Iparterv Zrt, által szerzett védjegy törölhetőségében, akkor a hivatal kasszájába befizetik a fenti összeget, és megpróbálnak megszabadulni a rémképüktől.
Amikor az egyik érintett cég a jogi lehetőségekről érdeklődött a hivatalnál, olyan általánosságokat tartalmazó választ kapott, amit lehetetlen volt a konkrét esetre értelmezni. Amikor pedig a tanácstalan cégvezető telefonon érdeklődött, hogy a leírtak az ő cégét felmentik-e, vagy sem, azt mondták neki, hogy azonnal forduljon ügyvédhez.
Az ügyben mi is megkerestük a védjegyhivatalt, mivel arra is választ kerestünk, mennyire tekinthető életszerű elvárásnak a cégekkel szemben, hogy akár csak havonta is monitorozzák a hivatal értesítőjét, nehogy névbitorlás bűnébe essenek. Huszár Enikő ügyfélszolgálati osztályvezető azonban válasz helyett csak azt magyarázta el, hogy az uniós csatlakozásunk óta nem érvényes az a korábbi szabályozás, amely alapján ők adatbázis-vizsgálatot is végeztek ilyen ügyekben. Korábban a védjegyoltalmat benyújtónak azt is igazolnia kellett, hogy az érintett vállalkozásoknak nincs kifogásuk az oltalombejegyzés ellen. Azt azonban, hogy e protokollok eltűnése nem okoz-e sok, az Ipartervéhez hasonló bonyodalmat, az osztályvezető nem árulta el. További kérdéseinkkel a hivatal jogászaihoz irányított – akik cikkünk megjelenéséig nem voltak elérhetőek.
„A próbálkozás nem egyedi”
Védjegyoltalmi területen dolgozó források a hvg.hu-nak azt mondták, hogy az Iparterv Zrt. próbálkozása nem egyedi eset, mert a retro márkák felélesztése során gyakran felmerülő kérdés, hogy kié a név. A fő rendező elv ilyen esetekben az, hogy a névhasználati jog azé, aki az első védjegyet bejegyezteti. Ugyanakkor – tette hozzá egy jogász – a magyar védjegytörvény három korlátot is állít a név mint védjegy használata elé, és ezek közül az úgynevezett "saját név" használatáról szóló kitétel miatt felperesként az Iparterv Zrt. nem valószínű, hogy érvényesíteni tudná a cégekkel szembeni igényeit. Biztosra azonban nem lehet menni, mert a védjegyoltalmi ügyekben eljáró Fővárosi Törvényszéken a bírót általában nem érdekli, hogy az alperes tudott-e az elbitorlásról, vagy sem. Így jogilag nem kifogásolható a felszólító levél küldése, legfeljebb nem etikus.
Bartalus Szilárd ügyvezető ezt másként látja. Szerinte a követelésük a jogszabályok alapján megáll. Az Iparterv Zrt. vezetője szerint a leveleik „csupán egy tényállásra hívják fel a figyelmet, amivel az volt a célunk, hogy valamilyen személyes kontaktust kezdeményezzünk ezekkel a cégekkel” – mondja. Amikor pedig rákérdeztünk, hogy ebben mégis milyen szerepet szántak a 3-10 milliós követelésüknek, Bartalus Szilárd azt közölte, hogy ez ügyben jogászokkal konzultáltak. Azt pedig, hogy melyik cégnek mekkora összegű bitorlási vétséget állapítottak meg, a cégek bevételi adataiból kalkulálták. „Nem arra van kihegyezve ez a történet, hogy a cégek fizessenek, de mivel az a célunk, hogy ezt a nevet, aminek a védelmét hivatalosan is élvezzük, csak mi használhassuk, ha elzárkóznak a tárgyalástól, készek vagyunk akár a bíróságra is elmenni az igazunkért” – zárta le a beszélgetést az ügyvezető.
Mindenesetre az Iparterv Zrt. által a levélben megjelölt időpontokban egyetlen cég sem jelent meg „konzultációra”, és válaszlevelet, ügyvédi felszólítást vagy más tartalmú közlést sem adott postára. Hogy az ügyből lesznek-e bírósági perek, nem tudni. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához naponta átlagosan 120-150 védjegybejegyzési kérelem érkezik, melyet a hivatal kellő kapacitás és jogcím híján nem tud az Európai Unióra megfeleltetni és leellenőrizni. Arra a kérdésre sincs észszerű válasz, hogy a szabályozás miért ne írhatna elő a védjegyet igénylő számára olyan nyilatkozattételi kötelezettséget, melyben az kijelenti, hogy az érintetteket ez ügyben kiértesítette, és velük a kérdést rendezte. Később, akár az Ipartervhez hasonló esetekben is, éppen e nyilatkozatok valóságtartalma egyszerűsítené le a vitát – akár a bíróságon is.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
