MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A minimálbéresek nettó fizetése közel 12 ezer forinttal fog nőni, és megközelíti a 85 ezres értéket, miután a kormány megkötötte a béralkut a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel – számolta ki az azenpenzem.hu. A szakmunkások bérminimuma 129 ezerről 161 ezerre nőhet, ez azt jelenti, hogy az adó és a járulékok levonása után 86 ezer helyett 107 ezer forint marad a dolgozóknál. Egy évvel később további emelés jöhet: akkor a minimálbér nettója már 91 ezernél is több lesz, a bérminimumé pedig 120 ezer forint.
Azt is megpróbálták kiszámolni, hogy a cégek számára milyen változásokat hoznak az új szabályok. A minimálbérre bejelentett dolgozóiknak sokkal többet kell fizetniük, ezért cserébe pedig valamennyi kompenzációt ad az 5 százalékos járulékcsökkentés. Összességében egy minimálbéres munkás után 142 ezer helyett 157 ezres, a szakmunkások után pedig 165 ezres után már 199 ezer forintot is elérő kiadással kell számolniuk, 2018-ban pedig ez még tovább nőhet, akár 20 ezer forinttal is. Más kérdés, hogy az nem jelenik meg a számokban, mekkora nyomást okoz a minimálbéremelés: teljesen jogosan kérhetnek ezután fizetésemelést azok a dolgozók is, akik nem minimálbért kapnak.
Vannak olyan becslések, amelyek szerint azok a cégek, ahol a dolgozók legfeljebb negyede van minimálbérre vagy szakmunkás-bérminimumra bejelentve, már többet nyernek a járulékcsökkentésen, mint amennyit a béremelésen buknak. Elvileg a nyereségadó csökkentése is segíthet nekik – csakhogy a több százezer cégből mindössze az 1107 legnagyobb nyereséget elérőnél esik 19-ről 9 százalékosra ez az adó, az összes többinél csak 10 százalékosról csökken 9-re.
A munkaadók nem látják rózsásnak a helyzetet, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szerint csak kikényszerítették a béralkut. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára azt nyilatkozta: abban a körben, ahol az alkalmazottak 75 százalékát foglalkoztatják, elbocsátások, színlelt szerződések, feketemunka és tömeges bedőlések jöhetnek. Cseresnyés Péter, az NGM államtitkára nála optimistább: szerinte a hatékonyság növelésével kitermelhető a minimálbér-emelés költsége, például ha 20 dolgozóval nem tudja a cég folytatni a munkát, 17-tel máris megteheti. A három elbocsátott pedig szerinte könnyedén talál magának új munkát.
