szerző:
Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?

Milliárdos lobbierő, óriási világversenyek rendezése, és persze tao-támogatások – ezt ígérik a sportszövetségek elnökei. Mire elég a hírnév és a jó kapcsolatok? Megnéztük a sportágakat, ahol nagy befolyású vezetők állnak a szövetségek élén.

Mennyit jelent az, ha befolyásos elnök áll egy sportszövetség élén? Gyárfás Tamás lemondása után is tömegesen maradtak olyan emberek a magyar sportban, akiknek vagy nagyon jók a politikai kapcsolataik, vagy maguk is politikusok. Állami támogatások százmillióit tudja kilobbizni egy-egy szövetségi elnök, a létesítményfejlesztésekért nagyokat harcolnak, de olyan is volt, aki saját maga adott be parlamenti javaslatot, hogy több pénzt kapjon a szövetsége.

Úszás – Gyárfás Tamás

Az egyik legjobban bebetonozott sportvezető távozik, Gyárfás Tamás 1993 óta állt az úszószövetség élén, egészen máig. A most távozó elnök milliárdokat hozott be a magyar úszásba, az állami támogatások közül a kiemelt csapatsportágakat kivéve sehova nem került annyi, mint az úszásba. Tavaly 1,36 milliárd forintot kaptak az államtól – ez majdnem annyi, mint a kajakosok és a vívók pénze összesen. A sikerek és a pénztömeg, valamint Gyárfás befolyása pedig mindeddig elhalványította azokat a botrányokat is, amelyekbe más elnök talán már rég belebukott volna. Az elnöksége alatt a sportdiplomáciában is erősek voltak a magyarok, Eb-k sorát sikerült idehozni, a 2017-es vizes vb pedig mindennek a megkoronázása, egyben tökéletes kampányelem az olimpiai pályázathoz. A sportsikerek listáját pedig végeláthatatlanul lehetne sorolni, igaz, az utóbbi időkben már nagyrészt azok a sportolók hozták az érmeket, akik látványosan összevesztek Gyárfással.

©

Birkózás – Németh Szilárd

A rezsibiztos 2015 telén került a Magyar Birkózó Szövetség élére. Nem zökkenőmentesen. Azzal kampányolt, hogy több támogatást fog kiharcolni a birkózásnak, és az ígéretéhez tartotta is magát. Alaposan kihasználta, hogy bent ül a parlamentben, a költségvetéshez például ő adta be azt a módosító javaslatot, hogy egymilliárd forintból birkózóakadémiát hozzanak létre Csepelen. Sportdiplomáciai sikert szintén sikerült elérni, elég, ha más események mellett csak arra utalunk, hogy Budapest kapta meg a 2018-as világbajnokság rendezési jogát. A szövetség úgy tervezte, hogy idén közel 1,1 milliárd forintból gazdálkodhat, ezt szinte biztosan sikerül teljesíteni, mert október végéig már 1,02 milliárd bevétel megérkezett hozzájuk.

©

De nem kerülték el a botrányok sem a birkózókat. Sokan felvetették a Csepelről érkezett elnök felelősségét már akkor is, amikor a tavalyi bajnokságon az ESMTK-tól úgy vontak le pontokat, hogy a Csepel lett a bajnok, de ez elhalványult az olimpia sokkja mellett. Rióban nem elég, hogy nem lett meg a pontszerzés, mindez olyan csalások után történt, amelyek miatt még nemzetközi szinten is felmerült, hogy át kell írni a szabályokat, ezt pedig többen is a sportdiplomáciánknak adott pofonként értékelték.

Kézilabda – Kocsis Máté

Ha a sportsikerekben mérjük az elnökség eredményességét, a józsefvárosi polgármester munkája nagy bukás, ha viszont sportdiplomáciában, sokkal jobb a helyzet. Amióta 1936-ban felvették az olimpia műsorára a kézilabdát, idén fordult elő először, hogy sem férfi, sem női csapatunk nem tudott kijutni. Eközben versenyhelyszínnek Magyarország tökéletes: egészen 2019-ig minden évben Budapesten tartják meg a női Bajnokok Ligája négyes döntőjét.

Szurkolók és játékosok örülnek a női kézilabdacsapat győzelme után a Bajnokok Ligája csoportkörének 2. fordulójában
©

A pénz nem akadály, idén például az elsőtől a harmadosztályig minden klub versenyeztetési költségét átvállalja a szövetség, egymilliárdból újítanak fel tornatermeket, a kormány pedig a 2017-es költségvetésben milliárdokat szán a csarnokokra. Az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. megvette összesen 26 profi klub reklám- és marketingjogait, így évente 3,3 milliárd forintot oszthatnak szét.

Érkeznek a tao-milliárdok

Külön kategóriát jelentenek a tao-támogatások, ezeknél már abban sincs egyetértés, hogy közpénznek számítanak-e. A vállalkozók a költségvetés helyett sportszervezeteknek adják a társasági adójukat, a kormány pedig sokáig ragaszkodott ahhoz, hogy így ezt nincs is értelme az állami pénzek közé sorolni. Idén mondta csak ki a bíróság, hogy a tao-támogatás nem veszti el közpénz jellegét.

Pedig nem kis összegről van szó: idén átlépte a 350 milliárd forintot is az az összeg, amely a rendszer 2012-es indulása óta kiesett a költségvetésből. A legnagyobb nyertes a foci, azon belül is Felcsútra jut a legtöbb támogatás, eddig 11 milliárdnál is több tao-pénz érkezett oda. A labdarúgás mellett a kézilabda, a kosárlabda, a jégkorong és a vízilabda kaphat tao-támogatást – a fociba ment eddig az összes pénz mintegy fele, a többin pedig nagyjából egyenlő arányban osztozkodott a másik négy sportág.

Kosárlabda – Szalay Ferenc

A kosárszövetséget 2010 óta Szolnok fideszes polgármestere vezeti. Ennél a szövetségnél az a meglepő helyzet fordult elő, hogy a 2010-ben meghirdetett fejlesztési programot azért íratták át, mert több eleme idő előtt megvalósult. A tao-pénz sokat segít, 754 millió forintból építették fel a szövetség új edzőközpontját Székesfehérváron. Az olimpia itt távoli álom, olyan viszont 1968 után idén történt meg először, hogy a férfi és a női válogatott is kijutott az Európa-bajnokságra. Hiába van politikus a szövetség élén, eddig egyetlen alkalommal lehetett volna látványos politikai botrány: tavaly, amikor az MTK női csapata kiesett az NB I.-ből, felvetődött, hogy létszámemeléssel mentsék meg őket, és többen máris Deutsch Tamást látták az ügy mögött – végül ebből a tervből nem lett semmi.

©

Jégkorong – Such György

Nem politikusok hitbizománya volt a hokiszövetség az elmúlt években, de jó ismeretségei vannak a vezetőknek. 2010-től Németh Miklós, a Közgép vezérigazgatója volt az elnök, majd 2015-ben váratlanul lemondott, három nappal azután, hogy azt nyilatkozta, Simicska Lajos és Orbán Viktor harcának nem a sport lesz a vesztese. Utóda egy hosszú átmeneti időszak után a volt rádióelnök, Such György lett. A legnagyobb pénzek a határon túlra mennek, a kormány 1,5 milliárd forintot adott a Székelyföldi Jégkorong Akadémiának. Ennek az az oka: minél fiatalabb korban próbálják megfogni a tehetséges erdélyi magyar játékosokat, mert ha egy utánpótlás-korosztályban is a magyar válogatottat választják, akkor a román nemzeti csapatba már felnőttként sem kerülhetnek be.

©

Korcsolya – Kósa Lajos

Kevesen tudják a volt debreceni polgármesterről és a Fidesz jelenlegi frakcióvezetőjéről, de ő az országos korcsolyaszövetség elnöke is. A korcsolyázóknak 2020-ig hárommilliárd forintot ígértek, tavaly 380 milliót kaptak. Műkorcsolyában ugyan nem vagyunk rajta a világtérképen, de a magyar rövidpályás gyorskorcsolyázók ott vannak az európai középmezőny élén, a 2014-es olimpián egy 6. hely volt a legjobb. A sportdiplomácia legnagyobb sikere a 2014-es budapesti műkorcsolya-Eb volt, ezután a 2017-es vb-re pályáztak, de sikertelenül.

©

Kajak-kenu – Baráth Etele

Fehér hollóként egy egykori MSZP-s politikus vezeti a szövetséget. Az állam bőkezűen támogatja a kajakosokat, ami nem is csoda, a magyar sport legnagyobb sikereit ez a sportág hozza. Csak 2015-ben 860 millió forint érkezett, az olimpiai felkészülés mellett létesítményfejlesztésre és utánpótlás-nevelésre, a 2014 és 2020 közti időre pedig összesen 13,4 milliárdot ígért az állam. A sportsikerek felsorolásával oldalakat lehetne megtölteni, az pedig a kormány számára is egyértelmű, hogy amíg a magyar kajak-kenu a világ tetején van, érdemes is pumpálni bele a pénzt.

©

Triatlon – Bátorfi Béla

Orbán Viktor fogorvosa 2014 óta a triatlonszövetség elnöke; elődje Bíró Marcell államtitkár volt – a politika közelsége nem most csapta meg a sportágat, korábban például Szekeres Imre vezette a szövetséget, aki elbüszkélkedett azzal, hogy külön-külön már úszott, biciklizett és futott is. Annyi biztos, hogy rendkívül jól feküdtek rá a hullámra, ahogy egyre népszerűbbek lettek a szabadidősportok, a hobbitriatlonosok létszáma megsokszorozódott az elmúlt évek versenyein. Az viszont jól látszott, mi történik, ha az állami támogatásért megindul a harc. 2014 óta érkezik állami segítség, de ezt elsősorban a budapesti középtávú Ironman megrendezésére szánják, azt viszont nem a szövetség szervezi – néhány elmaradt verseny, csúnya üzengetések és jogi harc csúfítják a sportág amúgy látványos itthoni fejlődését. A csúcs a 2018-as középtávú világbajnokság lett volna, de végül ezt a versenyt sem Budapest sem kapta meg.

Vívás – Csampa Zsolt

Fideszes győzött le fideszest az elnökségért: 2012-ben. Csampa Zsolt egykori helyettes államtitkár Deutsch Tamással szemben került a szövetség élére. A vívók 9,6 milliárdos állami támogatást kapnak ebben az évtizedben, tavaly 556 millió jutott nekik. Az eredményeket szépen termelik: Rióban 2 arany, 1 ezüst, 1 bronz a mérleg, és az is egyértelmű, hogy bármilyen versenyen a szűk világelitbe várják a magyarokat. A következő itteni világverseny 2019-ben lesz, akkor vb-t rendez Budapest.

Röplabda – Kovács Ferenc

A nyíregyházi polgármester 2015-ben került a röplabdások élére. A női válogatott idén kijutott az Eb-re, de azt az elnök is elismerte, hogy „csodák nincsenek”. Sok csapatsporttól eltérőn a röplabda nem kaphat tao-támogatásokat, tavaly 279 milliót kaptak az államtól, 2020-ig pedig alig több, mint kétmilliárd forintot ígért nekik a kormány.

A magyar válogatott októberben legyőzte a román csapatot, ezzel kijutott a 2017-es Európa-bajnokságra.
©

Foci – Csányi Sándor

A bankvezér egy kivételes sportág csúcsán kivételes szerepet tölt be. 2010 óta ömlik a pénz a fociba, zömmel az államtól. 2012 óta 350 milliárdnál is több tao-pénz érkezett (hogy ez közpénz-e, lásd fenti keretes írásunkat), ennek nagyjából a felét költötték a labdarúgásra. Azt mindenesetre nehéz elképzelni, vajon hány milliárdos és cégvezető égetné a pénzét a nemzetközi szinten jobbára a selejtezőket túlélni képtelen klubokban, ha nem volna a kormány ekkora focirajongó. A válogatottnál jött némi eredmény, az előrelépést akkor sem lehet megkérdőjelezni, ha tudjuk, hogy kijutásunkra az Eb-re nagy szerepet játszott, hogy megemelték a résztvevők létszámát. Csányi vezetése alatt megpróbáltak pénzügyi rendet teremteni a kluboknál – a pénzügyi szigornak is köszönhető, hogy 16-ról 12 csapatosra vágták a bajnokságot. A nézőket viszont nem sikerül visszacsalogatni a lelátókra, a szurkolói regisztrációról később Csányi is elismerte, hogy ebben a formában rossz ötlet volt.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!