Szabó M. István
Szabó M. István
Tetszett a cikk?

A egyetemes gázszolgáltatók után az áramszolgáltatók is csak nyugodtan dobják be a törölközőt – ebben segítheti a cégeket a villamos energia törvényhez (vet) hétfőn benyújtott módosító csomag. Jogszabályi rásegítéssel dagadhat tovább az állami közműcég.

A parlament honlapján megjelent az a törvényi előterjesztés, mely ha a jelenlegi formában megy át az országgyűlési szavazáson is, hasonló módon mutathat ajtót az egyetemes áramszolgáltatóknak, mint amilyet korábban a gázszolgáltatók kaptak. Maga a törvénymódosító meglehetősen bonyolult, de abba a folyamatsorba pontosan beilleszthető, amit a kormány az energiaszolgáltatókkal az elmúlt időszakban lefolytatott.

Mint ismert, néhány hónapjam egymás után visszaadta az egyetemes gázszolgáltatói engedélyét a Magyarországról kivonuló GDF Suez, az E.On és végül a Tigáz is. Az is ismert, hogy e cégek helyére a Főgáz érkezhet (illetve az annak felügyeletét ellátó ENKSZ - Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.), mivel a zömmel lakossági fogyasztók "átkötésére" a cég megkapta az energiahivatali engedélyt.

Kutya és fagyi nem, de a Főgázhoz lakossági gázfogyasztó minden mennyiségben mehet
©

E szerint 2016 januárig a GDF Suez fogyasztóit, jövő októberig pedig a másik két szolgáltató egyetemes fogyasztóit kebelezi be a Főgáz (így a már meglévő sajátjaival együtt összesen mintegy 3,3 millió gázfogyasztója lesz). Ez vélhetően akkor is ebbe az irányba halad a következő hónapokban, ha az állami cég Főgáz lakosássági fogyasztói egyenuralmára rábólintó közmű-szabályozási hatóság most éppen feltörli a Főgázzal a padlót, amiért az a MEKH jogszabály értékű határozatában megfogalmazottak ellenére sem adott le a fogyasztószám-bővítési elképzeléséhez előírt üzleti tervet.

Felkészülnek: az áramszolgáltatók

Az évek óta húzódó kormány vs. energiacégek csörtékből az is ismert, hogy Orbánék az Elmű-Émászt tulajdonló német RWE-vel tárgyalva május végén  olyan szándéknyilatkozatig jutottak el, mely alapján az áramtermelő és szolgáltató cég jelezte: eladná (többek között) az egyetemes szolgátatói cégét az államnak. E kapcsán kell megemlíteni, hogy egy múlt heti sajtóbeszélgetésen Németh Lászlóné, miniszterelnökségi államtitkár (akinek felügyelete alá az ENKSZ is tartozik) azt közölte: az RWE-vel a tárgyalások mostanra odáig jutottak, hogy szinte biztos, hogy 2016. január 1-vel állami kézbe kerülhet a németek egyetemes áramszolgáltató cége.  Az államtitkár hozzátette: egy másik áramszolgáltatóval is tárgyalásokat folytatnak - hasonló céllal.

(Arról az ENKSZ-ben még nem született döntés, hogy a bekebelezendő új fogyasztókat eztán a Főgáz vagy más céglogóval ellátott számlákkal bombázzák majd – az is elképzelhető, hogy a végén majd lesz egy egységes, új cégnév, ami alá minden állami közműszolgáltatói feladatot besöpörnek.)

Az előzmények felidézését követően, de még a most benyújtott törványjavaslat tárgyalása előtt érdemes azt is megjegyezni, hogy az áramszolgáltatókra vonatkozó törvény felügyelete alapesetben ugyan a fejlesztési miniszter kompetenciája, de a törvénymódosítót nem Seszták Miklós, hanem Lázár János jegyzi. (Az elmúlt években egyre gyakoribbá vált, hogy egy-egy képviselői indítvány írta át az ágazati jogszabályt. Ha azonban Lázár János a beterjesztő, akkor annak az egyértelmű üzenete az, hogy a kormány nyomatékosan abba az irányba kívánja hajlítani a korábbi törvényszöveget.

Annak, ha Lázár nyújtja be a törvényjavaslatot, külön üzenete van
©

Ennél fogva az, hogy hétfőn Lázár János, a Miniszterlenökséget vezető miniszter terjesztette be a villamos energia törvény (vet) módosításáról szóló dokumentumot, nem csak azt jelzi, hogy ezt a parlament lényeges módosítás nélkül megszavazza, hanem azt is, hogy a kormány szerint a törvényben lényegi változások eszközölendők. A parlament elé került, mintegy hét oldalnyi jogszabályi passzust felülíró pakk központi része azt tárgylaja, hogy a rendszerben szereplőknek (a jelenlegi, illetve a leendő szolgátatónak illetve az engedélyért felelős Hatóságnak) mi a teendőjük akkor, ha valaki visszaadná az engedélyét.

A kotta nagyon hasonlít arra, ahogyan a kormány a gázszolglátatókkal járt el, akik egy törvénymódosítást követően egyszer csak dönthettek úgy, hogy a veszteségeik továbbgörgetése heylett leadják az egyetemes fogyasztóit azzal, hogy visszaadják e szolgáltató engedélyüket. Ez a forgatókönyv most is kirajzolódik: a tervezet szerint, ha egy cég kiszáll, a MEKH válik a központi szereplővé, a Hivatalnak kell a fogyasztói ellátás biztonságot szavatolandó, levezényelnie az átadás-átvételt. Illetve: meg kell bizonyosodnia arról, hogy az átvevő szolgáltató a rá háruló feladatoknak eleget tud tenni.

Vélhetően egyébként a gázszektorban tapasztaltakból került egy újabb módosítás is a jogszabálytervezetbe: az átadás-átvétel folyamtot meggyorsítanák azzal, hogy a kiszállás mellett döntő szolgáltatóra több adminisztrációs feladatot hárítanának. Ezzel az új (állami) szolgáltató nyeregbe ültetése is felgyorsulhatna - és a tényleges munkát is zömmel mással végeztethetnék el.

Semmi nem indokolta, de nem ezért szívták vissza [Figyelem! Update a keretes írás alatt!!!!]

Lázár János azonban nem mindig jelent feltétlenül zöld utat egy törvénymódosító csomag számára; legutóbb is éppen energetikai témájú beterjesztése bukott el. A gáztörvény módosításáról szóló előterjesztése valójában "besült" - leginkább a Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó állami társaság (KAF) létrehozásának ötlete miatt. Ezt ugyan egy januári kormányhatározat még meglehetősen konkrétan paraméterezett, de az egyeztetési fórumokon kiderült: ezzel együtt egy ilyen cég létrehozása nem volt indokolt.

A KAF az állami rezsicégen, az ENKSZ-en belől létrehozott adatgyűjtő és kezelő cég lett volna, mely leegyszerűsítve minden magyarországi  gázfogyasztó (nem csak a lakossági, de a piaci fogyasztók) adatait magához vonva működött volna. Szakmailag hónapokig nem sikerült indokolni a KAF szükségességét, de a témával foglalkozó lázári bürkoráciában ez még a nyár folyamán is süket fülekre talált. Pedig az széles körben ismert iparági véleménnyé vált, hogy egy olyan informatikai cég, mely minden szereplőről adatokat gyűjt, nem más, mint államilag támogatott ipari kémkedés.

Ha túlzónak is hangzik e megfogalmazás, tény, hogy a KAF-hoz hasonló jogosítvánnnyal céget egyetlen uniós országban sem hoztak létre. Éppen azért, mert egyetlen piaci szereplő kezébe adni a komplett iparági adatbázist túl nagy kockázatot jelent. Egy ilyen lépéssel az ENKSZ potenciálisan képessé válhatott volna arra, hogy az egész magyarországi gázpiacot (kereksedőstül, elosztóstul, fogyasztóstul) kiforgathassa a sarkából.

Hivatalos indoka nem volt annak, hogy az év eleje óta miért lebegteti a kormány a gáztörvénymódosítást, illetve a KAF létrehozását, de a kormányzati honlapon szeptember elejéig aktív témaként kint hagyott anyag azt követően eltűnt, hogy a szeptember 4-én megjelent Magyar Közlönyben egy másfél soros kormányhatározat azt nem tudatta, hogy "a Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó társaság megalapítása érdekében szükséges intézkedésekről szóló" korábbi kormányhatározat hatályát veszíti.

*

Javítás!

Cikkünk megjelenését követően a Miniszerelnökség Nemzeti Pénzügyi Szolgáltatásokért és Postaügyekért Felelős Államtitkársága levelben hívta fel a figyelmünket arra, hogy az általunk leírtakkal ellentétben a KAF létrehozása bizony, "jelenleg is napirenden van". Az erről szóló törvényjavaslat jelenleg is elérhető a parlament honlapján, sőt, e javaslatot a kormány elfogadta és az így most a részletes vita szakaszba jutott. Az államtitkárság közlése szerint a módosításról októberben fog dönteni a parlament.   A kormányzati szerv azt íra, hogy "a KAF létrehozásának szakmai és szakmapolitikai indoklása is megtörtént".
A cikkünk által hivatkozott, Magyar Közlönyben megjelent, a KAF létrehozását tartalmazó korábbi kormányhatározat hatályon kívül helyezését kimondó kormányhatározat az államtitkárság magyarázata szerint azért törtéént, mert "a Kormány a tulajdonlási kérdések vonatkozásában korábban az NFM-et kérte intézkedésre. Mivel azonban a KAF azóta közvetlenül a Miniszterelnökség felügyelete alá került, az NFM feladatkijelölésével kapcsolatos kormányhatározatot az ilyenkor szokásos módon hatályon kívül kellett helyezni". 
A KAF nem lesz része az ENKSZ-nek sem, mivel a cég "egy teljesen független szervezet lesz", így az ENKSZ arra direktben nem láthat majd rá.

A tévedésekért elnézést kérünk!   

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Koronavírusos a lengyel elnök

Koronavírusos a lengyel elnök

Tíz százalékkal magasabb minimálbért szeretne a legnagyobb magyar szakszervezet

Tíz százalékkal magasabb minimálbért szeretne a legnagyobb magyar szakszervezet

Biztosítási alkuszok szövetsége: drágulhat a kötelező biztosítás díja

Biztosítási alkuszok szövetsége: drágulhat a kötelező biztosítás díja