Lázár kapott egy kormánybiztost, meg egy jókora gyomrost Orbántól
Az MNB-ből jön, és viszi Lázár János jogköreinek egy részét, ráadásul olyanokat, amiben sok pénz és sok kormányzati ambíció van – Bártfai-Mager Andrea szakmai múltja rendben van, Matolcsy is felbukkan a képben, minden adott egy különleges kormánybiztossághoz.
Ahogy arról beszámoltunk, kedd este jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely a nyugdíjba vonuló Németh Lászlóné utódjává az eddig inkább csak szakmai körökben ismert Bártfai-Mager Andreát nevezte ki. Így szerdától kormánybiztosként felel a postaügyekért, az MFB-ért, az állami rezsicégért és a központi adatgyűjtőért is.
Csakhogy a Bártfai-Mager kinevezéséről szóló kormányhatározat a következő mondattal kivette Lázár János közvetlen irányítása alól ezt az alapvetően fontos területet, és átrendezte a kormányzati hierarchiát. "A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja” – rendelkezik a jogszabály, vagyis Németh Lászlóné és az utódja között alapvető hatalomtechnikai különbség, hogy előbbi pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkárként Lázárnak felelt, míg utóbbi kormánybiztosként. (Nincs egy hónapja, hogy megírtuk: a parlamenten 24 óra alatt sikerült áttolni egy olyan törvényt, mely Lázár embereinek kisöprését vetítette előre.)
A Miniszterelnökség eddigi szervezeti ábráján megnézve látható, hogy ha Bártfai-Mager Andrea tevékenységét Orbán Viktor irányítja, az azt jelenti, hogy kikerül a Lázár vezette hierarchiából, az egész területet felfelé tolják el. Így az új kormánybiztos gyakorlatilag Aszódi Attila és Andy Vajna szintjére kerül, előbbi a kormány számára döntős fontosságú új paksi atomerőmű-építési projektért felelős, utóbbi pedig a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Az eddig Miniszterelnökségen belül, Lázár János keze alatt dolgozó Némethnéhez egyébként komoly apparátus tartozott: saját kabinettel és két helyettes államtitkárral (egy szabályozásért és kodifikációért felelős helyettes államtitkár és egy a vagyonpolitikáért és tulajdonosi képviseletért felelős helyettes államtitkár), illetve az alájuk besorolt főosztályokkal számolhatott. A munkáját is részletesen a Miniszterelnökség szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) rendezte.
Végigjárta a ranglétrát, az IMF-nél is tanult
Bártfai-Mager Andrea a Postabank kockázatkezelési divíziójából került át 2001-ben a Magyar Nemzeti Bankhoz, 2007 őszétől a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának tagja, míg 2010-től a Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó Kft. ügyvezető igazgatója volt. 2011 óta az MNB Monetáris Tanácsának tagja. Mivel a monetáris tanácsa tagjaiként az Országgyűlés választotta meg, a parlamenti honlapon elérhető egy részletes életrajza is az új kormánybiztosnak. Ebből – a bejárt pozíciók mellett – az is kiderül, hogy 2010-től a Magyar Közlöny Lap és Könyvkiadó ügyvezető igazgatójaként a fő feladataként a társaság pénzügyi helyzetét kellett stabilizálnia.
| Az új kormánybiztos jogosítványai |
| A már hatályos kormányhatározat szerint Bártfai-Mager Andrea feladata lesz, hogy előkészítse és végrehajtsa a Lázár János felügyelete alá tartozó állami tulajdonú társaságokban (és vagyonelemek tekintetében) a kormány vagyongazdálkodási politikáját, irányítsa és ellenőrizze a Lázár tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok gazdálkodását, üzemeltetési, ingatlanfejlesztési és informatikai feladatait, képviselje az állam érdekeit, és a miniszter helyett (és nevében) gyakorolja a tulajdonosi jogosítványokat. Ugyancsak Lázár János nevében (és helyett) gyakorolja a tulajdonosi jogokat az MFB-ben, illetve annak közvetlen tulajdonában lévő társaságokban; ugyanez érvényes a Magyar Posta és az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. esetében is. Felel továbbá a nemzeti pénzügyi szolgáltatások továbbfejlesztésével kapcsolatos szabályozási, koordinációs és egyéb feladatokért. |
Ahogy az is, hogy az MNB-ben 2001 és 2007 között a ranglétra több fokát is bejárta, míg végül a Pénzügyi Stabilitás szervezeti egység vezetője, illetve igazgató-helyettese lett. Érdekesség, hogy első időszakában, még főosztályvezetőként hozzá tartozott az Európai Központi Bank, illetve az IMF rendszerének harmonizálása, és ő volt az ország-koordinátor az IMF Financial Soundness Indicator programjában is. Az Európai Központ Bank Bankfelügyeleti Bizottságánál is ellátta az MNB képviseletét, és igazgatósági elnöke, majd felügyelőbizottsági tagja lett az MNB Magán- és Önkéntes Nyugdíjpénztárának.
A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen – a mai Corvinuson – végzett, de a '80-as évek második felében tanult Moszkvában is, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében. Az önéletrajzában posztgraduális képzésként több banki, vállalati finanszírozási, pénzügyi stabilitási, valamint versenyjogi képzést sorolt fel, így például részt vett a Svájci Nemzeti Bank és a német Bundesbank továbbképzésén is. 2003 nyarán pedig Washingontban, az IMF-nél vett részt posztgrad képzésen. Három nyelven beszél, az angol mellett oroszból szakmai felsőfokú, olaszból szakmai középfokú nyelvvizsgája van. A férje, Bártfai Béla, az első Orbán-kormányban a kancellária államtitkáraként dolgozott.
Elvonulás helyett inkább menekítés volt
Németh Lászlóné – aki Simicska Lajos embereként jegyzetten volt korábban fejlesztési miniszter – államtitkárként a Magyar Fejlesztési Bankot (MFB) érintő kormányzati döntésekért, a Magyar Posta felügyeletéért és a takarékszövetkezetek integrációjáért felelt, a nemzeti közműszolgáltató (ENKSZ) kigömböccé fújását pedig "csak úgy mellékesen" felügyelte. A Lázár János által hirtelen, L. Simon László lapátra tételének árnyékában bejelentett nyugdíjba vonulást ennél fogva sokkal inkább a Posta és a takarékszövetkezeti integráció (és ezen keresztül a Spéder Zoltán elleni kampány) részeként értelmezhető. Pláne, hogy Némethné távozása a Lázárral közismerten jó viszonyt ápoló Spéder elleni vadászat kezdete után történt, így valójában az inkább kimenekítésként értelmezhető, mint nyugállományba vonulásként. (Arról, hogy miként állhat mindez összefüggésben L. Simon menesztésével, itt olvashat.)
Az is igaz azonban, hogy az ENKSZ korábbi, hihetetlen méretű gyarapodása és habzsolása az idén megszakadt – és ez a megtorpanás Orbán számára éppannyira tekinthető kudarcnak, mint Spéder máig nem beazonosított hibája, túlnövekedése. Márpedig az az elképzelés, hogy a lakossági gázszolgáltatás után az áramszolgáltatást is szoros és rövid kormányzati pórázra kössék, egyértelműen kudarcba fulladt. Kiderült, hiába egyengette Lázár János a gázszolgáltatókhoz hasonló kapitulációja előtt az utat az áramszolgáltatóknak, az eredeti tervből túl kevés valósult meg mára ahhoz, hogy mindezt a 2018-as választásokon is használni lehessen.
Rezsicsökkentés: Elfogytak a könnyű győzelmek
A kormány azért vetett szemet a nukleáris alapra, hogy tovább lehessen csökkenteni a lakossági áram árát. Van ennek értelme? - Az elképzelés, hogy a központi nukleáris pénzügyi alapból aktuális kormányzati célokra különböző összegeket vonjanak ki vagy ne fizessenek be, nem új.
Azzal, hogy az ország legnagyobb áramszolgáltatójával, az ELMŰ-ÉMÁSz tulajdonosával, a német RWE-vel 2015 májusában szándéknyilatkozatot írtak alá, eljutottak a falig. Akkor nem úgy tűnt, sőt, Némethné egy későbbi háttérbeszélgetésen magabiztosan beszélt arról, hogy mindennek az év végégig a végére is érnek. Ám abból, hogy az ország középső részének és keleti felének 2,1 millió háztartását szintén az állami „rezsicég” venné át, máig sem lett semmmi. Hiába bólintott rá decemberben az energiacég közgyűlése, hogy eladható a lakossági szolgáltató, és a hálózati szolgáltatóba (DSO) felerészt beengedhető az állam, a tárgyalások megszakadtak. Azt, hogy az MFB által hitelből fizetett vételár bizonyult-e Némethnéék számára elérhetetlennek, vagy Orbán küldöttei becsülték-e túl a tárgyalási potenciáljukat, nem ismert.
A dél-alföldi áramszolgáltató megszerzése ugyan nem azt mutatja, hogy az állami térhódítási kedv véget ért volna, de hogy az eladásról az RWE ma már másként gondolkodik, mint egy éve, azt jól szemlélteti, hogy a cég által begyegyzett Magyar Áramszolgáltató Kft. (MÁSZ ) februárban megegyezett a Tigáz magyarországi szabadpiaci gázportfóliójának megvételéről, és így az áram-, és gázszolgáltatóként működő cég nem hátrál, hanem növeli befolyását a szabadpiacon.
Az ENKSZ mozgástere azt követően szűkült le, hogy a kivonuló GDF-Suez volt vezérét igazolta le az MVM, melyben mára végrehajtották Seszták Miklós korábban elkezdett "simicskátlanítási munkálatait". Itt kell megelmíteni, hogy Némethné államitkárként felügylet ENKSZ-e valójában bukott MVM-es gyűjtőhely, melynek az ENKSZ-et vezető Horváth Péter a legkézenfekvőbb példája: Horváth még az előző kormányzati ciklusban volt az energiahivatal elnöke, ahol ugyan levezénylete a rezsicsökkentés jogiszabály-kreálási munkálatait, de úgy szétverte szakmailag a hivatalt, hogy végül leváltották, és "Orbán ostorát" ültették a helyére. A MEKH-ből az MVM akkor gründolni kezdett gázüzletágának vezetője lett, ahonnan alig egy év, gyakorlatilag eredménytelen ténykedés után távozott. Miután Némethné a választások után megvált a miniszteri posztjától, Horváth Péter Némethné "szárnyai alatt" folytatta ugyanazt a modellépítő munkát, amit még energiahivatali vezetőként vázolt fel: állami kézbe kell venni a lakossági közműszolgáltatást.
Azt, hogy a megvalósítással komolyabb gondok is vannak, jól mutatta az a végül elsikált eset is, amikor tavaly szeptemberben, tisztán szakmai alapon az energiahivatal feltörölte az állami közműcéggel a padlót.
Arról hónapok óta írnak a lapok, hogy Lázár János tollait Orbán Seszták Miklós megerősítésével is nyirbálhatja. Ennél fogva az, hogy a Lázár-érdekszférához tartozó Némethné posztjára (ide értve a postaügyi, a közműszolgáltatói, de főként az eddig spéderi területként működő MFB felügyeleti jogosítványait) Bártfai-Mager Andrea került, azt a helyzetdekódolási lehetőséget erősíti, hogy a miniszterelnökségi minisztert ezen az egész területen gyakorlatilag lenullázták.
Posta? Már nincs, de útba esik jövet-menet a takarékszövetkezet
Brutálisan nagy játékteret ad a kormány arra, hogy a vidéki postákat be lehessen zárni, és a takarékszövetkezetekhez át lehessen tenni a szolgáltatást. Már az első körben is ezer postás munkahelye a tét, de bárhol lehet a vége, akár minden második magyar településen is megszűnhet a posta.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
