Néhol már olyan mértékű a dohányosok számának visszaesése, hogy egyes országok 2030-ra gyakorlatilag dohánymentessé válhatnak. Erre a legtöbb esély Ausztráliában van. A kontinensnyi ország polgárainak a 60 évvel ezelőtti bő kétharmada helyett ma már csak a nyolcada dohányzik, s minden negyedik ausztrál elmondhatja magáról, hogy sokévi cigizés után felhagyott a füstöléssel. A nyugat-ausztráliai Curtin Egyetem prognózisa szerint a nők körében 2029-ben, a férfiakéban pedig egy évvel később „hal ki” a dohányzás Ausztráliában – ha folytatódnak a dohányzás elleni programok. Például az, hogy gyakorlatilag már mindenhonnan ki vannak tiltva a cigarettázók, tilos a dohányáru reklámja, s a füstölnivalót csak egyenzöld színűre parancsolt dobozokban, a gyermekszemek elől elzárt szekrényekből kiadva lehet forgalmazni.

A többi fejlett államban későbbre, a 2040-es évek második felére teszik a hagyományos dohányzás megszűnését, az amerikai Citigroup elemzése szerint Nagy-Britanniából és az USA-ból 2050-re tűnhetnek el szinte teljesen a dohányosok. Ázsiában viszont elhúzódik ez a folyamat, ott néhány évtizeddel későbbre várható a dohányzás felszámolása.

Korábban is voltak hasonló jóslatok – az 1960-as években akadtak, akik 2000-re tették a füstmentesség bekövetkeztét –, mindenesetre egyre kevesebb országban számít még mindig divatosnak a füstölgés. A szakértők két forgatókönyvet tartanak elképzelhetőnek. Az első szerint gyakorlatilag változatlanul folytatódnak a jelenlegi trendek, és végül nem marad cigarettás. A másik szcenárió szerint viszont lassul a dohányosok számának csökkenése, ám előbb-utóbb csak a „kemény mag” marad meg, s annyira elfogadhatatlanná válik a füstölés a társadalmakban, hogy végül be is tilthatják a hatóságok.

A helyzetet bonyolítja, hogy lassan a dohánygyártóknak is változtatniuk kell a stratégiájukon. Jelenleg ugyanis az áremelésekkel még részben kiegyenlítik a mennyiségi csökkenés okozta bevételkiesést, ám eljön az a pont, amikor a kevés dohányos már képtelen eltartani a termelőket és gyártókat. A képet árnyalja az is, hogy a hagyományos dohányzás mellett megjelentek az elektromos cigaretták, amelyek égés és füst nélkül juttatják be a nikotint az emberek szervezetébe.

Bár az e-cigaretták terjedőben vannak, nem valószínű, hogy teljes mértékben helyettesítsék a hagyományos dohányárukat. Már csak azért sem, mert a forgalmukat már röviddel a megjelenésük után szabályozni kezdték, s a fejlett országokban gyakorlatilag ugyanazok a tiltások vonatkoznak rájuk, mint hagyományos társaikra. És persze arról is tart a vita, hogy az e-cigaretták valóban kevésbé rongálják-e az egészséget, mint az égő cigaretták.

Kevés olyan sci-fi-film akad, amely külön figyelmet szentelne a dohányzás jövőjének, a ritka kivételek egyike Luc Besson Ötödik elem című alkotása, amelyben a főszereplő napi adagja négy szál, ormótlanul hosszú füstszűrővel ellátott cigaretta. Míg néhány sci-fiben – például A bolygó neve: Halál címűben – a főhősök cigarettával a szájukban vadásznak a szörnyekre, a jövőben játszódó filmek többségében – a StarTrek sorozatban például – már mindenki leszokott a cigizésről.