szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A cég hivatalosan azóta sem szűnt meg, a legtöbb dolgozó elhagyta az országot, a fapadosok kitöltötték a Malév után hagyott űrt, az ellenben nem valószínű, hogy egyhamar lenne új nemzeti légitársaság. Igaz, gazdasági szempontból nem is hiányzik igazán.

Ha meg tudunk szabadulni a csontvázszerűen megörökölt terheitől a múltnak, akkor lehet még magyar nemzeti légitársaság

ezt nyilatkozta Orbán Viktor nagyjából másfél órával azután, hogy csődbe jutott a Malév. A cég soha nem indult újra, de azóta kiderült: gazdasági szempontból annyira nem is lenne nagyon szükségünk arra, hogy ismét legyen nemzeti légitársaságunk.

Már öt éve, hogy a Malév felfüggesztette a repülési tevékenységét: a bejelentést 2012. február 3-án reggel hat órakor tették meg, az utolsó, Helsinkiből elindult repülő pedig aznap kora délelőtt szállt le Budapesten.

Az Európai Bizottság egy hónappal korábban mondta ki: a kormány közel 88 milliárd forint összegű tiltott állami támogatást adott a légitársaságnak, ezt pedig nem tudták volna visszafizetni.

©

A Malév pedig hivatalosan még mindig létezik. Legutóbb tavaly ősszel ígérték meg, hogy a végére érhet a felszámolás: akkor Jakab Irén felszámoló azt nyilakozta, hogy a dokumentumokat beadják a bíróságra, és elküldik az 1800 hitelezőnek. Amikor lejár a határidő, ameddig ők benyújthatnak panaszt, hivatalosan is megszűnhet a cég – ez mindmáig nem történt meg, a cégjegyzékben a Malév Zrt. neve mellett lassan öt éve a felszámolás alatt megjegyzés áll.

Nem mintha a hitelezőknek lenne reális esélyük arra, hogy egy fillérjüket is viszontlátják: a felszámolóhoz beérkezett pénzt a dolgozóknak adták. A 735 milliós Malév-vagyon mellett 2,6 milliárdnyi követelést és 207 millió forintnyi zálogot gyűjtöttek be. Az egykori alkalmazottak sem jártak túl jól, ők átlagosan a járandóságuk felét kapták meg. Igaz, a megélhetésükért nem kell aggódniuk: a szakembergárda szinte kivétel nélkül elment az országból.

Az összeomlás napjai

2012. január 9.: az Európai Bizottság négy hónapot adott a kormánynak, hogy fizessék vissza a Malévnek nyújtott állami támogatást.

2012. január 30.: A kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdasági szervezetté nyilvánította a Malévet, ami már a csőd előszelét jelentette. (E cégek ellen nem indíthat senki sem csődeljárást, és nem mondhatják fel a partnereik a szerződéseket akkor sem, ha nem fizet a vállalat.) A légitársaság beismerte, hogy ellehetetlenül a finanszírozása a hónap végén – külön pechükre aznap leállt a jegyfoglalási rendszerük is, aminek a csődveszélyhez semmi köze nem volt, de a pánikot csak fokozta.

2012. január 31.: A kormány rendelettel próbálta menteni az utasok pénzét, a Malév pedig megígérte, hogy azonnal új légitársaság fog alakulni, ha ők nem bírnák tovább.

2012. február 2.: A Fővárosi Bíróság rendkívüli vagyonfelügyelőt rendelt ki a Malévhoz.

2012. február 3.: A cég sajtóközleményben jelentette be, hogy a kár minimalizálása érdelében felfüggesztik a repülést.

A piac köszöni, jól van

Ugyan lehetne újra nemzeti légitársaságunk, sőt, nagy erőfeszítek árán nyereségessé is tehetnék, de az utasok teljesen jól megvannak nélküle – ebben tökéletes az egyetértés a Malév végnapjait közelről ismerő forrásaink között. A nagy szavak legfeljebb akkor kerülnek elő, amikor egy-egy politikus úgy gondolja, hogy a nemzet nagyságát a saját légitársaság megléte is mutatja. A gyakorlatban viszont a Wizz Air betöltötte a Malév utáni űrt, így lényegében nincsenek ellenérdekeltek abban, hogy úgy nézzen ki a piac, mint most. A leállásakor a Malév 22 gépből álló flottája összesen 50 városba indított járatokat. A Wizz Air most 74 gépet birtokol, az úti célok számában pedig tavaly érte utol a Malévot, már 65 célállomásnál tart, és a Malévval ellentétben még nyereséget is termel. A népszerű turistahelyek mellett a keleti nyitásra és a Balkánra is figyelnek: 2016 végén kaptak négymilliárd forintot a kormánytól, hogy pótolják a Malév Budapest és Podgorica, Pristina, Szarajevó, Szkopje, valamint Tirana közötti járatait.

©

Abban sincs vita a szakértők között, hogy a Malév abban a formában, amelyben működött, aligha maradhatott volna fent. Nem csak utólag mondják azt, hogy a fapadosokkal kellett volna megpróbálni felvenni a versenyt – az utolsó teljes negyedévükben például hétmilliárd forinttal növelték az eredményt és 66-ről 72 százalékosra emelték a gépek kihasználtságát, nagyrészt amiatt, mert modernizálták az árképzés rendszerét. Akkor azt nyilatkozta Róna Márta, a cég kommunikációs igazgatója:

nem csupán egy egyszeri fellángolásnak köszönhetőek a jó eredmények, hanem átgondolt, nemzetközi gyakorlatban is alkalmazott modell alkalmazásának.

De ehhez már késő volt: a fapadosok érkezésével megnőtt versenyt 2006-2008-ig bírták. Abban a három évben még 121-122 milliárd forint nettó árbevételt értek el, utána viszont zuhanni kezdett a bevétel és az utaslétszám is, 2010-re pedig már meghaladta a veszteség az évi 20 milliárd forintot. Ekkor az üzemanyagokra és a gépek lízingelésére már többet költöttek, mint amennyi az éves bevételük volt.

Mit kérhet Putyin?

Időről időre így is felröppen a hír, hogy jöhetne új cég a Malév helyére. A leglátványosabb kísérlet a rövid ideig élt Sólyom Airways volt; amikor 2013-ban a lízingelt Boeing-737 gépük leszállt Budapesten, egy rövid ideig még a piacot jól ismerők is úgy gondolták, nem teljesen irreális, hogy lesz valami a tervből. Nem lett: engedélyeket később sem kapott a Sólyom, két hónappal később pedig fizetésképtelenné vált. A cég – amelynél nem sokkal a halála előtt felbukkant tulajdonosként Welsz Tamás is – így legalább egy sikert elkönyvelhetett: lett egy nyereséges üzleti éve, anélkül, hogy egyetlen menetrend szerinti gépet is elindítottak volna.

Ezután már csak egy próbálkozást láthattunk: szinte napra pontosan egy éve a Szuhoj jelentkezett be, hogy tárgyalna a magyar kormánnyal egy új cég alapításáról. Akkor annyiban maradtak: az orosz repülőgépgyártó részletesebben is kifejti az ajánlatát, de azóta sem történt semmi. Orbán és Putyin tegnapi találkozása előtt is azt várhattuk, hogy szóba fog kerülni a Malév ügye. Már csak azért is lett volna ennek realitása, mert a Malév még mindig tartozik 126 millió euróval az orosz állami fejlesztési banknak, amely 5 százalékos kisebbségi tulajdonosa volt a cégnek. Putyin tanácsadói a héten még azt ígérték, hogy az elnök szóba hozza Orbánnál, peren kívül rendezzék az adósságot – végül közös sajtótájékoztatójukon erről egyikük sem szólt egy szót sem.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Epstein egyik áldozata szerint András herceggel is le kellett feküdnie

Epstein egyik áldozata szerint András herceggel is le kellett feküdnie

Gazdag magyarok trükköznek az állampapírokkal, az MNB besokallt

Gazdag magyarok trükköznek az állampapírokkal, az MNB besokallt

Szamárfület mutattak Kósa Lajosnak egy kampányeseményen

Szamárfület mutattak Kósa Lajosnak egy kampányeseményen

Greta Thunberg egy egész épületet kidekorált a klímaváltozás elleni harcáról szóló szövegekkel

Greta Thunberg egy egész épületet kidekorált a klímaváltozás elleni harcáról szóló szövegekkel

Dübörög a kampány: minden idős 6000 forintot kap a IX. kerületben

Dübörög a kampány: minden idős 6000 forintot kap a IX. kerületben

És akkor kiderült, hogy Kisvárdán még mindig nincs elég focipálya

És akkor kiderült, hogy Kisvárdán még mindig nincs elég focipálya