Mit adnak nekünk az oroszok? Öt téma, ami a Putyin-tárgyaláson szóba kerülhet

Évi rendes találkozóik sorába illeszkedve Budapesten tárgyal ma Vlagyimir Putyin orosz államfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A kormány szerint sokat profitálunk a jó viszonyból, a tények nem ezt mutatják.

Mit adnak nekünk az oroszok? Öt téma, ami a Putyin-tárgyaláson szóba kerülhet

1. Paks

A három évvel ezelőtti, moszkvai Putyin–Orbán-találkozó legfontosabb, egyben legmeglepőbb megállapodása a paksi atomerőmű bővítéséről szóló államközi szerződés volt. A kormány egyszerűen odaadta az oroszoknak a megbízást, amit azóta leginkább az hátráltat, hogy az Európai Bizottság több szempontból is vizsgálódik miatta.

Túry Gergely

A bizottság egyik fő kifogása, hogy a beruházás tiltott állami támogatást tartalmaz. Brüsszel logikája ugyanis az, hogy az oroszokkal kötött kétoldalú szerződés feltételei mellett egyszerűen nem térülhet meg a fejlesztés, így valójában nem csak az építés költségeit állja az állam, de az üzemeltetését is. Ez pedig a piac torzulásához vezet – akárcsak a nem világos feltételekkel kiírt tenderek.

A paksi atomerőmű két blokkjának építéséről szóló megállapodás értelmében a 12 milliárd eurósra becsült beruházást nyolcvan százalékban orosz állami hitelből fedezik, a 30 éves futamidejű kölcsön átlagos kamata 4-5 százalék. A pénz pedig jórészt visszacsorog az oroszokhoz, hiszen a blokkok megépítésével tender nélkül a Roszatomot bízták meg.

2. Metró

A paksi beruházásnál nagyságrendekkel kisebb, ám így is sok vitát kavart a hármas metró felújítása. Pontosabban az, hogy új szerelvények vásárlása helyett inkább a meglévő, túlzás nélkül roncs kocsik felújítása mellett döntött a BKV. A 222 kocsi felújításáról szóló megbízást pedig úgy kapta meg a Metrovagonmas, hogy a másik, észt jelentkező, a Skinest Rail kevesebb pénzért vállalta volna a megbízást.

Fülöp Máté

A vesztes cég ugyan megtámadta a tender eredményét, ám a Közbeszerzési Döntőbizottság úgy ítélte: a felújítás kiemelt közérdek, ezért aláírható a szerződés. A Metrovagonmas ajánlatát egyébként személyesen Vlagyimir Putyin hozta két évvel ezelőtt Budapestre.

Minden, amit a Putyin-látogatásról tudni lehet

- Megjött Putyin, felfordult az egész város - percről percre

- Mémhadsereg várja Putyint

- Videó: Ilyen belülről az orosz elnök különgépe

- Lavrov megtekintette a 167 milliós Szijjártó-villát

- Videó: Rendőrök álltak Juhász Péterék útját az Alkotmány utcánál

- Lőttünk a mesterlövészpuskával, amivel Putyint is védhetik

 

A Putyin-látogatással kapcsolatos összes hírünket dossziénkban érhetik el.

Az oroszok részt vehetnek a metróvonal felújításában is. Legalábbis Szijjártó Péter múlt heti moszkvai látogatása után arra tett utalást, hogy az orosz cégeket szívesen látják a déli szakasz rekonstrukciójával kapcsolatos tendereken.

3. Malév

Tavaly is szolgált kisebb meglepetéssel az orosz-magyar találka: azt követően a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az orosz Szuhoj repülőgépgyártó bejelentette, közösen alapítanák meg az új magyar nemzeti légitársaságot. A jelek szerint gyorsan elhalt kezdeményezést állítólag az állami tulajdonban levő Szuhoj kezdeményezte, és valódi nyertese szintén az orosz állam lehetett volna.

Fazekas István

A magyar állam ugyanis a cégbe a Malév két még működő egykori leánycégét, a Malév GH Földi Kiszolgáló Zrt.-t és az Aeroplex Közép-európai Légijármű Műszaki Központ Kft.-t vitte volna be. A két cég így gyakorlatilag újra az oroszokhoz került volna, pontot téve egy többéves vita végére. A Malév öt évvel ezelőtti leállása után a két céget az MNV állami vagyonkezelő vásárolta meg. Emiatt pert indított a csőd idején a Malévban ötszázalékos tulajdonrésszel rendelkező Vnyesekomonbank, ami a mai napig nem zárult le, így az orosz állami bank nem csak a cégekhez, de a Malévban meglévő, 120 millió eurót meghaladó részesedéséhez sem jutott még hozzá.

A Malév kérdése a budapesti tárgyaláson is előkerül majd, kérdés, most milyen ajánlatot tesz a magyar fél.

4. Földgáz

A rezsicsökkentés alapja az olcsó orosz földgáz – ezt hallhattuk akkor, amikor az orosz és a magyar fél két évvel ezelőtt 2019-ig meghosszabbította a kétoldalú gázszállítási szerződést. Valójában arról volt szó, hogy az 1996-ban kötött húszéves megállapodásban lekötött mennyiséget nem hívta le Magyarország, a maradék korábbi becslések szerint 4-5 évre elegendő.

Képünk illusztráció
Túry Gergely

Van azonban a szerződésnek egy buktatója: a földgáz kötött áron érkezik, így valójában annak ellenére nem nyert sokat a magyar állam – és a magyar fogyasztók –, hogy az energiahordozó kőolajhoz és a tőzsdei gázárakhoz kötött piaci ára nagyot esett az elmúlt időszakban. A kötött árat persze inkább sejteni lehet, hiszen a szerződés titkos, Fónagy János tavaly márciusban egy képviselői kérdésre adott érvelése szerint azért, mert annak a nyilvánosságra hozatala üzleti érdekeket sértene. Szijjártó Péter 2015-ben 260 dolláros ezer köbméterenkénti árat említett, az orosz földgáz piaci ára azonban inkább 180 dollár felé közelít.

5. Külkereskedelem

Katasztrofális képet fest a magyar kormány, amikor arról esik szó, milyen következményekkel jártak a magyar exportőrök számára az ukrajnai konfliktus miatt Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciók. Igaz, leginkább a válaszlépésről esik szó, arról, hogy Moszkva 2014 augusztusában válaszul a szankciókra megtiltotta többek között az EU-ból származó élelmiszerek importját.

A jó viszony hozadéka lehet elvileg, hogy a magyarok kedvezőbb feltételeket harcolnak ki, sőt akár fel is oldhatják esetükben a tiltást. A gond csak az – és ez elég hamar kiderült –, hogy jogilag nem lehet kivételezni egyik országgal sem, mivel az EU kereskedelmi szempontból egy tömbnek számít.

AFP / Georges Gobet

Arról persze már kevesebb szó esik, hogy ez az importtilalom – még ha extrém módon is – illeszkedik a Kreml gazdaságpolitikájához, amely hosszabb távon az önellátást tűzte ki célul. Szakértők ezzel magyarázzák azt is, hogy az oroszok már hónapokkal az embargó előtt élelmiszer-biztonsági okokra hivatkozva megtiltották az európai sertéshús behozatalát. Ez érintette a magyarokat is.

Az importtilalom miatt ugyan a felére esett vissza 2013 és 2015 között a magyarországi élelmiszeripar oroszországi exportja, ám túlzás azt állítani, hogy emiatt rogyott meg a kivitel. A 157 millió euróról 66 millióra visszaeső tétel ugyanis töredéke a teljes exportnak. Ez utóbbi 2013-ban még 2,5 milliárd eurót tett ki, két évvel később viszont már csak másfél milliárdot – nagy, százmillió eurót meghaladó csökkenés azonban a járművek, a gyógyszerek és az elektronikai eszközök kivitelében látható.

+ Politikai nyomásgyakorlás

Az exportpolitikánkat meghatározó Keleti nyitás nem bizonyult sikertörténetnek, de a jó viszony politikai hozadékában még mindig bízhat Orbán Viktor. A miniszterelnök szünet és megszakítás nélkül állt ki Putyin mellett, még akkor is, amikor a legfeszültebb volt a viszony Moszkva és az Európai Unió között. Olyannyira, hogy a 2015-ös – az ukrán konfliktus miatti elhidegülést követő – budapesti látogatás után Orbán még egy szokatlan háttérbeszélgetést is tartott újságíróknak, hogy felvázolja, miért tartja fontosnak ezt a jó kapcsolatot.

Más kérdés, hogy a látványos barátkozás mennyire szól az EU (vagy a NATO) bosszantásáról és mennyire arról, hogy Magyarország igyekszik jó helyet biztosítani magának egy változó világrendben is. Annak sok jele nincs, hogy a magyar kormány bármit ki tudott volna harcolni uniós partnereinél az oroszok érdekében. A gazdasági szankciók feloldása annak ellenére nincs napirenden, hogy azért még az olaszok is lobbiznak, az ukrajnai konfliktus lezárását szolgáló minszki békeszerződés betartását pedig még azok a britek is a békülés feltételéül kötik ki, akik éppen kiszállni készülnek az EU-ból.

Az sem valószínű, hogy Putyin bármilyen illúziót táplál ezzel kapcsolatban, így az Ukrajnával vagy Szíriával kapcsolatos nézeteltéréseket sem most Budapesten fogják feloldani.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Aktuális pályázatok

Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.

Tíz évbe telt, mire rájöttünk, hogyan lehet tökéletes a bécsi szelet – Wolfgang Puck és fia a HVG-nek

Tíz évbe telt, mire rájöttünk, hogyan lehet tökéletes a bécsi szelet – Wolfgang Puck és fia a HVG-nek

Budapesten is kitart a jó minőség mellett Wolfgang Puck és fia, Byron Lazaroff-Puck – deklaráltan meg is kérik az árát. A világ egyik legismertebb séfje ma is töretlenül aktív a globális étteremhálózatának ügyeiben, de a Spago éttermeket már fiára bízza. Apát és fiát a menü összeállításáról, az öröklés terhéről, egymással való viszonyukról és arról is kérdeztük, milyen kést használnak. Arról is szó esett, hogy miben erősek a budapesti piacok.