1. Paks

A három évvel ezelőtti, moszkvai Putyin–Orbán-találkozó legfontosabb, egyben legmeglepőbb megállapodása a paksi atomerőmű bővítéséről szóló államközi szerződés volt. A kormány egyszerűen odaadta az oroszoknak a megbízást, amit azóta leginkább az hátráltat, hogy az Európai Bizottság több szempontból is vizsgálódik miatta.

A bizottság egyik fő kifogása, hogy a beruházás tiltott állami támogatást tartalmaz. Brüsszel logikája ugyanis az, hogy az oroszokkal kötött kétoldalú szerződés feltételei mellett egyszerűen nem térülhet meg a fejlesztés, így valójában nem csak az építés költségeit állja az állam, de az üzemeltetését is. Ez pedig a piac torzulásához vezet – akárcsak a nem világos feltételekkel kiírt tenderek.

A paksi atomerőmű két blokkjának építéséről szóló megállapodás értelmében a 12 milliárd eurósra becsült beruházást nyolcvan százalékban orosz állami hitelből fedezik, a 30 éves futamidejű kölcsön átlagos kamata 4-5 százalék. A pénz pedig jórészt visszacsorog az oroszokhoz, hiszen a blokkok megépítésével tender nélkül a Roszatomot bízták meg.

2. Metró

A paksi beruházásnál nagyságrendekkel kisebb, ám így is sok vitát kavart a hármas metró felújítása. Pontosabban az, hogy új szerelvények vásárlása helyett inkább a meglévő, túlzás nélkül roncs kocsik felújítása mellett döntött a BKV. A 222 kocsi felújításáról szóló megbízást pedig úgy kapta meg a Metrovagonmas, hogy a másik, észt jelentkező, a Skinest Rail kevesebb pénzért vállalta volna a megbízást.

A vesztes cég ugyan megtámadta a tender eredményét, ám a Közbeszerzési Döntőbizottság úgy ítélte: a felújítás kiemelt közérdek, ezért aláírható a szerződés. A Metrovagonmas ajánlatát egyébként személyesen Vlagyimir Putyin hozta két évvel ezelőtt Budapestre.

Az oroszok részt vehetnek a metróvonal felújításában is. Legalábbis Szijjártó Péter múlt heti moszkvai látogatása után arra tett utalást, hogy az orosz cégeket szívesen látják a déli szakasz rekonstrukciójával kapcsolatos tendereken.

3. Malév

Tavaly is szolgált kisebb meglepetéssel az orosz-magyar találka: azt követően a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az orosz Szuhoj repülőgépgyártó bejelentette, közösen alapítanák meg az új magyar nemzeti légitársaságot. A jelek szerint gyorsan elhalt kezdeményezést állítólag az állami tulajdonban levő Szuhoj kezdeményezte, és valódi nyertese szintén az orosz állam lehetett volna.

A magyar állam ugyanis a cégbe a Malév két még működő egykori leánycégét, a Malév GH Földi Kiszolgáló Zrt.-t és az Aeroplex Közép-európai Légijármű Műszaki Központ Kft.-t vitte volna be. A két cég így gyakorlatilag újra az oroszokhoz került volna, pontot téve egy többéves vita végére. A Malév öt évvel ezelőtti leállása után a két céget az MNV állami vagyonkezelő vásárolta meg. Emiatt pert indított a csőd idején a Malévban ötszázalékos tulajdonrésszel rendelkező Vnyesekomonbank, ami a mai napig nem zárult le, így az orosz állami bank nem csak a cégekhez, de a Malévban meglévő, 120 millió eurót meghaladó részesedéséhez sem jutott még hozzá.

A Malév kérdése a budapesti tárgyaláson is előkerül majd, kérdés, most milyen ajánlatot tesz a magyar fél.

4. Földgáz

A rezsicsökkentés alapja az olcsó orosz földgáz – ezt hallhattuk akkor, amikor az orosz és a magyar fél két évvel ezelőtt 2019-ig meghosszabbította a kétoldalú gázszállítási szerződést. Valójában arról volt szó, hogy az 1996-ban kötött húszéves megállapodásban lekötött mennyiséget nem hívta le Magyarország, a maradék korábbi becslések szerint 4-5 évre elegendő.

Van azonban a szerződésnek egy buktatója: a földgáz kötött áron érkezik, így valójában annak ellenére nem nyert sokat a magyar állam – és a magyar fogyasztók –, hogy az energiahordozó kőolajhoz és a tőzsdei gázárakhoz kötött piaci ára nagyot esett az elmúlt időszakban. A kötött árat persze inkább sejteni lehet, hiszen a szerződés titkos, Fónagy János tavaly márciusban egy képviselői kérdésre adott érvelése szerint azért, mert annak a nyilvánosságra hozatala üzleti érdekeket sértene. Szijjártó Péter 2015-ben 260 dolláros ezer köbméterenkénti árat említett, az orosz földgáz piaci ára azonban inkább 180 dollár felé közelít.

5. Külkereskedelem

Katasztrofális képet fest a magyar kormány, amikor arról esik szó, milyen következményekkel jártak a magyar exportőrök számára az ukrajnai konfliktus miatt Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciók. Igaz, leginkább a válaszlépésről esik szó, arról, hogy Moszkva 2014 augusztusában válaszul a szankciókra megtiltotta többek között az EU-ból származó élelmiszerek importját.

A jó viszony hozadéka lehet elvileg, hogy a magyarok kedvezőbb feltételeket harcolnak ki, sőt akár fel is oldhatják esetükben a tiltást. A gond csak az – és ez elég hamar kiderült –, hogy jogilag nem lehet kivételezni egyik országgal sem, mivel az EU kereskedelmi szempontból egy tömbnek számít.

Arról persze már kevesebb szó esik, hogy ez az importtilalom – még ha extrém módon is – illeszkedik a Kreml gazdaságpolitikájához, amely hosszabb távon az önellátást tűzte ki célul. Szakértők ezzel magyarázzák azt is, hogy az oroszok már hónapokkal az embargó előtt élelmiszer-biztonsági okokra hivatkozva megtiltották az európai sertéshús behozatalát. Ez érintette a magyarokat is.

Az importtilalom miatt ugyan a felére esett vissza 2013 és 2015 között a magyarországi élelmiszeripar oroszországi exportja, ám túlzás azt állítani, hogy emiatt rogyott meg a kivitel. A 157 millió euróról 66 millióra visszaeső tétel ugyanis töredéke a teljes exportnak. Ez utóbbi 2013-ban még 2,5 milliárd eurót tett ki, két évvel később viszont már csak másfél milliárdot – nagy, százmillió eurót meghaladó csökkenés azonban a járművek, a gyógyszerek és az elektronikai eszközök kivitelében látható.

+ Politikai nyomásgyakorlás

Az exportpolitikánkat meghatározó Keleti nyitás nem bizonyult sikertörténetnek, de a jó viszony politikai hozadékában még mindig bízhat Orbán Viktor. A miniszterelnök szünet és megszakítás nélkül állt ki Putyin mellett, még akkor is, amikor a legfeszültebb volt a viszony Moszkva és az Európai Unió között. Olyannyira, hogy a 2015-ös – az ukrán konfliktus miatti elhidegülést követő – budapesti látogatás után Orbán még egy szokatlan háttérbeszélgetést is tartott újságíróknak, hogy felvázolja, miért tartja fontosnak ezt a jó kapcsolatot.

Más kérdés, hogy a látványos barátkozás mennyire szól az EU (vagy a NATO) bosszantásáról és mennyire arról, hogy Magyarország igyekszik jó helyet biztosítani magának egy változó világrendben is. Annak sok jele nincs, hogy a magyar kormány bármit ki tudott volna harcolni uniós partnereinél az oroszok érdekében. A gazdasági szankciók feloldása annak ellenére nincs napirenden, hogy azért még az olaszok is lobbiznak, az ukrajnai konfliktus lezárását szolgáló minszki békeszerződés betartását pedig még azok a britek is a békülés feltételéül kötik ki, akik éppen kiszállni készülnek az EU-ból.

Az sem valószínű, hogy Putyin bármilyen illúziót táplál ezzel kapcsolatban, így az Ukrajnával vagy Szíriával kapcsolatos nézeteltéréseket sem most Budapesten fogják feloldani.