A francia és a japán óriás között szoros az együttműködés, ennek megfelelően a két céget ugyanaz a csúcsmenedzser vezeti. Carlos Ghosn libanoni arab szülők gyermeke, aki Brazíliában született. Felesége amerikai, szakmai karrierjét Japánban alapozta meg, amikor a gyengélkedő Nissant újra versenyképes céggé szervezte át. Ő tehát a globalizáció tipikus példája, vagyis világképe alapján akár fő támogatója is lehetne Emmanuel Macron-nak. Franciaország új elnöke ugyanis felgyorsítaná az ország beilleszkedését a globális gazdaságba- írja a japán Nikkei hírügynökség.

Ezért szeretett volna még miniszterként részesedést szerezni a Nissan-ban is. Azt már nem!- mondta akkoribanCarlos Ghosn. Abban a percben tárgyalhatunk erről, ha a francia állam eladja a Renault-ban meglévő, mintegy 20 százalékos részesedését. Ez ugyan nem elég a befolyáshoz, ezért a baloldali kormány megszavaztatott egy olyan módosítást, mely a régi részvényesek súlyát megnöveli. Eszerint a 20%-os részesedés 28 %-os szavazati jognak felel meg. Erre hivatkozva próbált meg Macron még gazdasági miniszterként benyomulni a japán Nissanhoz. Carlos Ghosn akkor nemet mondott Macronnak, a miniszternek. De mi van, ha Emmanuel Macron, mint a francia köztársaság elnöke szólítja erre fel a Renault és a Nissan vezérét?

Franciaországban jelenleg zajlik a parlamenti választási kampány, melynek végén Macron-nak többséget kellene szereznie az 577 tagú testületben. Minthogy pártja a nulláról indul, így ez nem lesz könnyű. De ősszel, amikor Macron hozzáláthat a beígért gazdasági reformokhoz, akkor napirendre kerülhet a Renault-Nissan dosszié. Annál is inkább, mert Macron-nak valahonnan pénzt kell szereznie. Nem is keveset. 50 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagot ígért az elnökválasztási kampányban. A Renault részvények eladásával a francia költségvetés sok pénzhez jutna. Carlos Ghosn elnök-vezérigazgató pedig megkönnyebbülhetne: a francia állam nem akar a Renault után a Nissan ügyeibe is beleszólni.