Bocsánatot kért a MÁV, amiért a Nyugati után meglepetésszerűen Szolnokon állt meg legközelebb két vonatuk is. Sőt, ami Magyarországon még meglepőbb: a cég el is ismerte, hogy hibázott.

Fülöp Máté

Sokan felháborodtak, hogy a normál esetben 15 perces Nyugati-Kőbánya-Kispest utat négy óra alatt tudták megtenni úgy, hogy közben elmentek Szolnokra. Egy gázolás miatt nagyjából egy órán át állt a forgalom a vonalon, amikor pedig újraindult, annyi vonat torlódott fel, hogy egy Intercityt és egy sebesvonatot kerülőúton indítottak el. Mindkettőt végigjárták a jegykezelők, hogy szóljanak az utasoknak, de a belső vizsgálat így is kiderítette: a hangos utastájékoztatás pontatlan és félrevezető volt.

Élete nagy dobására készülhet Mészáros Lőrinc: a felcsúti polgármester-oligarcha minden jel szerint erőmű vásárlását tervezi, talán Visontán. Egy magántőkealap, amit Mészáros cége kezel, két villamosenergia-termelésre szakosodott vállalatot is létrehozott, állítólag a cél a Mátrai Erőmű megszerzése.

Akármi is igaz a híresztelésekből, Mészárosnak nagy hete volt. Egyik cége, a Konzum a következő közgyűlésén arra készül, hogy a tőkéjét felemelje a hatvanszorosára, egy másik cége egy radioaktívhulladék-tároló építésére kiírt pályázaton nyert. Harmadik vállalata a váci szennyvíztelep megnagyobbítására kiírt pályázat győztese lett – ez ráadásul egy olyan gigaközbeszerzés része, amely során az Európai Bizottság szakértői szerint durva közbeszerzési szabálytalanságok sorát követte el Magyarország, és olyan pályázatokat hozott ki nyertesként, amelyeket a hibák miatt el kellett volna utasítania. Majd hogy jól végződjön a hét, még egy 9 milliárdos közbeszerzésen is a felcsúti polgármester cégét hirdették ki győztesnek, így Mészáros már az árvíztől is megvédheti a magyarokat.

A hét képe: ide költözött milliárdos kúriájából Lagzi Lajcsi

immobilienmarkt.de

Adómilliárdokat töm az állam olyan magánkézben lévő médiumok zsebébe, amelyek minden erejükkel megpróbálják alátámasztani a kormánypárt üzeneteit – számoltunk. A tévécsatornákon elköltött hirdetési pénzeket a legnehezebb elemezni, az mindenesetre valószínűsíthető, hogy Andy Vajna Tv2 Kft.-jéhez nagyjából hússzor annyi állami hirdetési pénz került, mint az  RTL-csoporthoz.

Nem csak a filmügyi kormánybiztos járt jól: Schmidt Mária épp, hogy csak megérintette a Figyelőt, az máris megnégyszerezte a hirdetési árbevételét, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került Világgazdaságé háromszorosára növekedett, míg Széles Gábor Magyar Hírlapjának árbevétele a duplájára hízott. Eközben a teljes magyar hirdetési piac stagnál, vagy épphogy 2-3 százalékot növekszik. A Magyar Idők, de a Lokál és a Világgazdaság is 70-90 százalékban állami pénzekből él. Külön érdekesség a Nemzeti Sport 60 százaléka.

Újra megtapasztalhattuk a Black Friday őrületét – eddig a webáruházak nagy napja volt ez, most viszont már a legtöbb hagyományos bolt is nagy akciókkal próbálkozott. A kereskedők azt várták, hogy akár a tízmilliárd forintot is elérheti ennek az egyetlen napnak az összbevétele (aztán jöhet a karácsonyi őrület, amikor 100 milliárd forintot is a boltban hagyhatunk). Volt olyan üzlet is, ahol egész hetes fekete pénteket hirdettek, máshol már az előző héten megtartották azt. Nem mintha a magyar vásárlókat nagyon felzaklatná, hogy egy földrésszel arrébb hogyan számolják ki, pontosan mikorra esik ez a nagy nap. Eközben szokás szerint meghirdették a Ne Vásárolj Semmit Napot is, ami a nevével ellentétben inkább a tudatos vásárlásra próbálná felhívni a figyelmet, egyelőre nem sok sikerrel.

Black Friday Amerikában

AFP / Mark Ralston

Pedig egyáltalán nem biztos, hogy ilyenkor olcsóbban tudunk vásárolni. Gyakori, hogy az akciós ár nemcsak nem alacsonyabb a korábbinál, de a néhány hónappal korábbit meg is haladja. De megesik az is, hogy a kedvezményes időszak lejárta után kint marad az akciós tábla, az árban nem szerepel a megfelelő garancia, vagy épp adminisztrációs hiba miatt visszavonja az olcsóbb rendelést a webshop. Akadnak olyan termékek is, amelyeknél érdemesebb egy kicsit várni, mint bedőlni a fekete pénteki akcióknak. A NAV is figyelmeztetett: érdemes résen lennie annak, aki az internetről rendel.

Nagy bejelentést tett a BKK: decembertől az eddig megszokottnál egy órával tovább jár péntek és szombat esténként két metró, körülbelül fél egykor indulnak az utolsó szerelvények az M2-es és M4-es vonalon is. A metrók egységesen 10-10 percenként közlekednek majd mindkét vonalon. A cég így annak az éjszakai közlekedési tervnek a minimumát váltja valóra, amiért Vitézy Dávid a múlt héten kezdett el kampányolni. És kapaszkodjanak meg: közleményük szerint rájöttek arra, hogy „a tapasztalatok szerint az éjszakai szolgáltatás kihasználtsága különösen pénteken és szombaton nagy”.

MTI / Máthé Zoltán

Eközben arról is döntöttek: még novemberben megpályázzák a metrófelújítást Brüsszelben. A beruházást a terv szerint az EU 137,5 milliárd forinttal támogatja, de azt nem lehet tudni, hogy erről mikor lesz hivatalos döntés. Addig is, az állam állja, ha a brüsszeli döntés előtt bármit is ki kell fizetni. Márpedig kell, hiszen a felújítás november elején végre elkezdődött.

Ihatatlan, szennyezett vízre panaszkodnak azokon a településeken, ahol két évvel ezelőtt lezárták az ivóvízminőség-javító programokat. Surjányban például sokan csak surjányi rozénak keresztelték el a kinézete alapján málnaszörpnek is beillő folyadékot, amit több helyi befőttes üvegben el is tett emlékbe. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól azt a választ kaptuk, hogy 192 projektből 32-nél volt szabálytalanság.

Sándorfalván például ismét az árokba vezetik az új technológiával tisztított vizet már egy éve. Szentesen kész a technológia, de nem sikerül három egymást követő jó mintát venni a tisztított vízből, így nem mehet a hálózatra a víz. Arról egyelőre nincs információnk, hogy az unió elnéző lesz-e azzal a tehetetlenséggel, amellyel Magyarország kezeli az ivóvízhelyzetet.

A kormány szavakban sokat tesz a nyugdíjasokért, de ez már nem tarthat sokáig. A Policy Agenda kiszámolta: amennyivel az idősek ellátásainak reálértéke nő, az nem csupán nem számít egyedülállónak a régióban, hanem jobbára el is marad a környező országoktól. Ha az inflációt kiszűrve nézzük az adatokat, csak a cseheket és a horvátokat előzzük meg.

A kutatók ráadásul arra figyelmeztetnek: nem fenntartható az a helyzet, hogy a nyugdíjak emelkedése hasonló a bérekéhez. Így a következő években nőhet a különbség az átlagbér és az átlagos nyugdíj között.

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!