Egy öregedő, fogyó EU miatt jelentkező számos problémára kell megoldást találnia az uniónak. A nyugdíjrendszer, az egészségügy, de még a választások, a kampányok jellegét is alapvetően formálják a demográfiai folyamatok, amiben kulcsszerepe van a magyar kormánynak olyan gyanús és elutasított migrációnak is.
Gondban van Európa a demográfiai folyamatokat illetően, az Európai Parlament pedig elkészíttetett egy részletes elemzést az EU-t érintő kérdésekről. Ebből kiderül, kulcsszerepe lesz a jövőben az EU-t érintő külső migrációnak.
A demográfiai kérdések több területen is fontosak: gazdaság, munkaerőpiac, egészségügy, nyugdíjak, választási eredmények, környezeti kérdések, generációk közti igazságosság - mindegyikben kiemelt szerepe van a demográfiai kérdéseknek. Az EU népessége jelenleg 500 milliós, folyamatosan növekszik 1960 óta, de a világé nagyobb ütemben: több mint a duplájára nőtt, most 7,3 milliárdnál tart, és 2055-re 10 milliárdra emelkedik. Az EU lélekszáma pedig az előrejelzések szerint elkezd majd lassan fogyatkozni - jelenleg a termékenységi arányszám 1,6 átlagosan, és 2,1 kéne a jelenlegi szám fenntartásához. Azaz az EU részaránya a világ népességéhez viszonyítva egyre kisebb lesz.
Az EU népességének szerkezete is változni fog: egyre több lesz az idős, a 80 év felettiek száma 2050-re megduplázódik, és míg ma egy eltartottra négy aktív jut, 2050-re 2-2 lesz ez az arány. Az európai aktív, munkavállaló korosztály 2023 és 2060 között 19 millió emberrel lesz kisebb a számítások szerint.
A nyugdíjrendszer vagy az egészségügy fenntartásához elengedhetetlen, kulcsszerepet kap a bevándorlás - egész egyszerűen nem tűnik megoldhatónak Orbán Viktor álma, hogy migráció nélkül, belső forrásból javítsanak az EU-s országok a demográfiai helyzetükön, azaz szülessen több gyerek. 2016. január 1-jén 35,1 millió olyan európai volt, aki az EU-n kívül született, és 19,3 millió olyan, aki egy másik tagállamban született, mint ahol épp akkor élt. 214 és 16 között csak 2 millió olyan ember érkezett, akik vendégmunkások családegyesítésének köszönhetően érkeztek vagy az EU-ban tanuló külföldi diákok családtagjai voltak. A 28 tagállam közül igazán ötben csapódott le a szabályozott és az illegális migráció: Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában és Németországban.
2014-ben a nemzetközi védelmet kapó menekültek 55 százaléka dolgozott 12 tagállam adatai alapján, a családi bevándorlók 58 százaléka, a munkalehetőség miatt bevándorlók 73 százaléka, és 83 százaléka azoknak, akik munkavállalási szponzorációs megállapodások által érkeztek az EU-ba. Az EU átlagos munkavállalási rátája 64, 9 százalékos volt. A nem-EU-s születésűek aktivitása egyre jobban távolodik az EU-s születésű aktív korúakhoz az utóbbiak javára.
Az egészségügyi rendszert is drámaian érintik a demográfiai folyamatok. Egyre tovább élnek az EU-s államok állampolgárai, egyre nagyobb az idősek, 65 éven felüliek aránya (1960-ban még 10 százaléknál kevesebb volt, 2060-ra megközelíti a 30 százalékot), egyre magasabbak az egészségügy kiadásai – 2015-ben az EU GDP-jének 7,2 százaléka ment erre az Eurostat számai szerint. További gond, hogy úgy élnek hosszabban az emberek, hogy az egészségben telt évek száma nem nő, azaz tovább élnek betegen, ez is az egészségügyi kiadásokat növeli.
Az EU szerint meg kell reformálni az egészségügyi rendszereket is, hogy fenntarthatók maradjanak. Az EU-nak kevés eszköze van ehhez: kiemeli a megelőzés, a szűrés jelentőségét, rávilágít annak fontosságára, hogy az emberek minél tovább egészségek legyenek – ezért jött létre 2011-ben a EIP-AHA, amely célnak tűzte ki, hogy 2020-ra az átlagos egészségben töltött időtartam két évvel nőjön Európában. Ez nyilván kihat a nyugdíjkorhatárának kitolásának lehetőségeire is. Mivel a kitolódott életkor hosszabb betegségben eltöltött éveket jelent, ezt a gondot is meg kell oldani.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
A kormány arra reagált, hogy Karácsony Gergely bejelentette: a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
Egyelőre nem tudni, mekkora a kár.
Forrásaink szerint a közvélemény-kutatások miatt nő a feszültség a Fideszben, de az egység még nem bomlott meg.
Új helyzet van.
