„Csapásokat adunk és csapásokat kapunk” – idézhetné a Tanú című kultikus magyar film egyik ismert mondatát az 52 éves Rinat Ahmetov. Januárban például egy ciprusi bíróság mért csapást a tatár nemzetiségű oligarchára: a bírák 820 millió dollár értékű vagyonát zárolták, mert bizonyítottnak látták, hogy Ahmetov az évtized elején „elfelejtette” kifizetni az általa és üzlettársai által megvett vezetékes telefonhálózat, az Ukrtelekom teljes vételárát.  A felperes, Gyenisz Gorbunyenko azt állítja, a vevők csupán a 100 millió dolláros előleget utalták át, s 760 millió dollárral évek óta tartoznak.

Az Ukrtelekom miatti zárlat viszont eltörpül a 2014 óta elszenvedett veszteségek mellett. A szegény családba született – apja donyecki bányász, anyja pedig bolti eladó volt – Ahmetov ugyanis a legutóbbi, 2014-es ukrán forradalom idejére már 16 milliárd dolláros vagyont halmozott fel, ám a birodalom koronagyémántjai, a szénbányák és a kohászati üzemek, a kelet-ukrajnai orosz párti szakadárok által elfoglalt területeken voltak. A maga is a kelet-ukrajnai Donyeckben született Ahmetov, aki gyors meggazdagodását részben éppen a forradalom idején elűzött elnöknek, Viktor Janukovicsnak köszönhette, megpróbált közvetíteni a szakadárok és a kijevi kormány között, ám kísérletei kudarcba fulladtak. Janukovics ugyanis Moszkvába menekült, és elvesztette befolyását, A System Capital Management (SCM) nevű holdingot megalapító és vezető Ahmetov pedig nem volt annyira népszerű alkalmazottjai körében, hogy azok tömegesen kiálltak volna mellette. Csak tovább rontotta esélyeit, hogy amikor látta, korábbi mentora bukni fog, a tulajdonában lévő ukrajnai médiumok azonnal átálltak a Janukovicsot elűző erők oldalára.

Rinat Ahnetov egy SCM sajtótájékoztatón Kievben 2006-ban

AFP / Sergei Supinsky

 
A kelet-ukrajnai új hatalmasok – részben valószínűleg saját zsebükre is gondolva – azzal fenyegetőztek, hogy államosítják Ahmetov tulajdonát, így az oligarchának végül menekülnie kellett, s átköltözött Kijevbe. Ukrajnát azért nem hagyta el, mert az országi nyugati részében is voltak érdekeltségei – például vasércbányák – ám az új ukrán államfő, Petro Porosenko eleinte bizalmatlan volt Ahmetovval szemben, amit azon is le lehetett mérni, hogy az új kijevi vezetés – arra hivatkozva, hogy Ahmetov és társai nem tettek eleget fizetési kötelezettségeiknek –  államosítani akarták az Ukrtelekomot.

Mostanra viszont úgy tűnik, hogy Porosenko – aki maga is milliárdos üzletember – is rájött arra, Ahmetov jobb szövetségesként, mint ellenfélként. Kijevi források szerint a több oligarcha, például Ihor Kolomojszkij ellen küzdő államfő kiegyezett Ahmetovval, s beengedte őt a komoly profitot termelő energiaágazatba.  A jelenleg mintegy 4,5 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező Ahmetov az utóbbi hónapokban 25 százalékos részesedést szerzett több, állami többségi tulajdonban lévő energiaszolgáltatóban, s mivel az országban az utóbbi időben több mint négyszeresére emelkedett az áramdíj, a szolgáltatók nem kis nyereséget zsebelhetnek be. A valószínűnek tűnő kiegyezés hátterében részben az is állhat, hogy Ahmetov többször is képviselő volt az ukrán parlamentben, s még mindig vannak olyan honatyák a Verhovna Radában, akik Ahmetov szándéka szerint voksolnak.

A pénzre szükség is van, hiszen a nős, kétgyermekes Ahmetov nem tartozik a szerény életmódot élő milliárdosok közé. Néhány évvel ezelőtt például azzal kerül bele e hírekbe, hogy az övé a legdrágább londoni ingatlan. A One Hyde Park nevű épületben rögtön két, egymás fölötti lakást is megvett, s mintegy 200 millió dolláros vételár mellett még legalább fele ennyit elköltött  a több mint kétezer négyzetméter alapterületű ingatlan átalakítására.

Rinat Ahmetov a Sahtar Donyeck győrzelmét ünnepli 2009-be

AFP / David Hecker

Ahmetov egyébként igencsak kerüli a nyilvánosságot, s csak akkor szólal meg, ha az szinte elkerülhetetlen. A hallgatást általában akkor szokta megtörni – akkor is főként ügyvédjei közvetítésével – amikor azzal vádolják, hogy fiatal korában túlságosan is közel volt a méltán hírhedt ukrán maffiához. A milliárdos múltjában kutakodók szerint Ahmetov az 1995-ben merénylet áldozatává vált maffiafőnök, Ahat Bragin embere volt, s annyira tevékeny részt vállalt a Szovjetunió 1991-es szétesését követő zűrzavaros idők adta legális és illegális üzletek lebonyolításában, hogy végül ő örökölte meg Bragin birodalmát, egyebek mellett a Bajnokok Ligájában is rendszeresen szereplő labdarúgócsapatot, a Sahtar Donyecket is. Egy 2006-os diplomáciai táviratban az akkori amerikai nagykövet azt írta haza, hogy Ahmetov volt a donyecki klán „keresztapja”.  Ahmetov tagadja a vádakat – sorra meg is nyeri a rágalmazás vádjával indított pereket – s azt állítja, kockázatos, ám legális üzleti tranzakciókkal szerezte meg első dollármilliárdját.