Hozz létre egy linket előfizetéssel nem rendelkező barátaid számára

Előre gyártott fal segíthet a komoly gondokkal küzdő magyar építőiparnak

Akár egy hónap időmegtakarítást is jelenthetnek egy ötszintes ház esetén az előregyártott kéregelemek. Az új technológiákkal csökkenthető az élőmunka szerepe az építőiparban.

  • Rajki Diána Rajki Diána
  • +${remainingCount} szerző
Előre gyártott fal segíthet a komoly gondokkal küzdő magyar építőiparnak

Hosszú évek óta várta az építőipar, hogy csak megközelítőleg hasonló legyen a magyarországi kereslet, mint a kétezres évek első felében. De az új lakások száma az idén még a felét sem fogja elérni annak, amennyi a kétezres évek közepén megépült – derült ki a független Építési Piaci Prognózis friss adataiból. Holott egyes cégek kapacitásbővítéssel is készültek az ígért fellendülésre, és a piacot kisebb részben a csok, döntően pedig az új építésű lakásokra 2019 végéig 5 százalékosra csökkentett áfa valamennyire fel is futtatta. De az ingatlanárak emelkedésében a munkaerő drágulásának is jelentős szerepe volt, ami mögött nem a gazdasági növekedéssel összefüggő béremelések állnak. Hanem az, hogy már második éve érezhető: a gyártó cégeknél és a kivitelezőknél komoly gondot okoz a nem csupán az építőiparban tapasztalható munkaerőhiány. A szakképzettséget igénylő feladatoknál csak az egyszerűbb segédmunkákra nehezebb embert találni.

Vidor Győző, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) elnöke szerint az építőanyag-ipar azon telephelyeit is erősen érinti a szakmunkáshiány, amelyek a gyorsan fejlődő városok környékén, Budapesten, Győrben, Székesfehérváron vagy Kecskeméten vannak. A piac mostani gyors növekedését ezért csak lassan és nehezen tudják kapacitásbővítéssel követni. A szakember szerint az építőipar számára az egyik menekülési útvonal az iparosított, gépesített, csekély élőmunkát igénylő technológiák használata lehet.

Előregyártott kéregpanel beemelése. Gyorsan falaznak
Willingstiorffer.Andras, Build-Co

Utóbbira jó példa az előregyártott kéregfalak vagy kéregfödémek alkalmazása, amelyekkel éppen annak az élőmunkának a mennyisége csökkenthető, amelynek most szűkében vagyunk. A társasházak tervezésével és saját beruházásban történő kivitelezésével foglalkozó, Győr környéki építési vállalkozás, az Árpádház Arrabona Kft. vezetője, Kiss Árpád építészmérnök szerint egy 500 négyzetméteres felületre előregyártott kéregfödémelemek beemeléséhez négy ember és egy irányító elegendő, majd néhány óra múlva már következhetnek is az esetlegesen szükséges további vasalások vagy a betonozás. Az előregyártott vasbeton kéregfalakkal és kéregfödémmel az utóbbi 5 évben 142 lakás megépítését koordináló szakember tapasztalatai szerint így nem csak kevesebb emberre van szükség. Hanem ennek a technológiának az alkalmazásával – a példában említett méretű épület esetén – szintenként 3-4 munkanappal rövidülhet a kivitelezési idő, amely 5 szint esetén közel egy hónap időmegtakarítást is jelenthet.

„Az előregyártott vasbeton kéregfalakkal, kéregfödémekkel és lépcsővel építés nem új technológia, de semmiképpen sem szabad egy lapon emlegetni az 1970-es és 1980-as évek panelházainak technológiájával. Az utóbbi években több milliárd forintot költöttünk a győri és jánossomorjai előregyártó üzemünk fejlesztésére, tudatosan készülve arra, hogy az újra fellendülő építési piac egyre nyitottabb lesz a gyors, automatizált, egyre kevesebb élőmunkát igénylő technológiákra” – mondta Komlós Andor, a tavaly több mint 30 milliárd forint nettó árbevételt elért, ezer alkalmazottnak munkát adó, győri székhelyű Leier-csoport ügyvezető igazgatója.

A MÉASZ-elnök szerint ugyanakkor az ilyen jellegű műszaki megoldásokat kínáló technológiák terjedését akadályozza a forráshiány, az építőipar lassú és különösen nagy beruházásigényes reagálási képessége, illetve sok esetben az ezen technológiák használatához szükséges szaktudás hiánya is. Az építőanyag-gyártók rendszeresen szerveznek továbbképzéseket, oktatást a szakembereknek, hogy termékeik beépítését az építőipari szakmák oktatásában hosszú évek óta tapasztalható nehézségek ne befolyásolják.

Könnyűszerkezetes raktár építése
Frisomat

„Az építőipari szakmák oktatása nehézkes, mert a kevés jelentkező miatt a képző intézmények nem tudnak válogatni a tanulók között. Az egyes képzések indítása esetleges, így nehéz a színvonalat, az oktatókat megtartani. Sajnos a kibocsátott tanulók jelentős része alulmotivált. A tetőfedő, bádogos szakemberek komoly hányada jelenleg 40–60 év közötti, vagyis a jövőben a szakemberhiány a szakma presztízsének emelése nélkül fokozódni fog” – vélekedett Sándor Mátyás, az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetségének (ÉMSZ) elnöke, a Noszlopy Gáspár Gimnázium és Kollégium alapító igazgatója.

A jó munkaerőt meg kell becsülni, hiszen azok a kivitelező cégek járnak most jobban, amelyek saját alkalmazotti gárdájukat már évekkel ezelőtt elkezdték felépíteni, és mindent megtesznek bevált szakembereik megtartásáért – mondta Raport László, a hidegen hengerelt acélból készülő csarnokokat saját kivitelezőcsapatával építő belga Frisomat magyarországi ügyvezető igazgatója. Mivel a cég jól képzett szerelőcsapata a terep előkészítése és az alapozás után veszi csak át a munkát, számukra néha az okozza a nehézséget, hogy a szaktudást nem igénylő feladatokra a fővállalkozó talál-e időben megfelelő gárdát.

Hasonló véleményt fogalmazott meg a ragasztókat, fugázókat és építéskémiai termékeket gyártó Mapei Kft. ügyvezető igazgatója, Markovich Béla is, aki hozzátette: nekik még nem okozott különösebb nehézséget a szakemberhiány. „A velünk kapcsolatban álló kivitelező cégek részben igyekeznek anyagilag és erkölcsileg is jobban megbecsülni munkatársaikat és bevált alvállalkozóikat, de vannak, akik képzéssel, utánpótlás-neveléssel igyekeznek a jövőre gondolni.”

Varga Dénes közgazdász, az Építési Piaci Prognózis című kiadvány szerzője szerint mesterségesen előidézett túlkeresletről és kapacitáshiányról van szó. De nem csak mennyiségi hiány van: a kapacitások iránti túlkereslet minőségi problémákat is okoz. Ez elkerülhető lett volna, ha Magyarország az EU-s támogatásokat a lehető legegyenletesebben használta volna fel, háttérbe szorítva a politika és előtérbe helyezve a gazdaság szempontjait. A lakáspiac élénkítésében sem a hirtelen felfutás, majd az erőteljes visszaesés lett volna a kitűzendő cél, hanem egy lassabb, de hosszan tartó és egyenletes növekedés, amely az építőipar számára is előnyösebb lett volna.

RAJKI DIÁNA

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek