Felülvizsgálta a T-Systems-szel kötött szerződését a Microsoft, és úgy döntöttek, nem folytatják tovább az együttműködést a 4iG által felvásárolt telekommunikációs céggel. A 4iG hivatalos álláspontja az: „az a tény, hogy a  Microsoft Magyarország Kft. felmondta a T -Systems-szel kötött szerződéseit, nem befolyásolja a 4iG Nyrt. felvásárlási szándékát."

A 4iG azt is bejelentette, hogy miképpen akar pénzt szerezni a T-Systemsre. A cég részt kíván venni a Magyar Nemzeti Bank által július 1-jén elindított Növekedési Kötvényprogramban. Ha a 4iG közgyűlése jóváhagyja a tervet, akkor 30 milliárd forint értékben vállalati kötvényeket bocsátanak ki, ebből 20 milliárdot megvehet az MNB, magyarán az állam jelentős részt vállalhat abban, hogy a kishal képes legyen megenni a nagyhalat.

Az, hogy a fiatalok kevesebbet dohányozzanak és törvény védje a nemdohányzókat, egy jó ötlet – csakhogy mi elolvastuk a névleg ezzel foglalkozó törvényjavaslatot alaposabban is. Azt találtuk benne: a dohányboltosok és a nagykereskedők az eddiginél is jobban függenek majd az államtól, utóbbi pedig lényegében megkerülhetetlen lesz ezen a piacon.

Ha átmegy a javaslat a parlamenten, akkor a dohány-kiskereskedelmi ellátó monopóliumát kiterjesztik, egy iparági forrásunk megfogalmazása szerint ez a cégnek aranybánya lehet. Emellett a javaslat több feladatot és pénzt ad a dohánykiskereskedők, azaz a trafikok felügyeletét ellátó ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt.-nek is.

A magyar dinnyetermelést fenyegető árletörő akciót végez a Lidl – állítja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Az áruházak ugyanis kilónként 99 forintért árulják a dinnyét, márpedig a kamara szerint az évnek ebben az időszakában jó minőségű terméket 150-200 forintos kilogrammonkénti áron lehetne a boltokba vinni. Az üzletlánc azt válaszolta: túl sok dinnye termett, így a termelők azt kérték, adjanak támogatást a felesleg értékesítésében. A termelők viszont erre úgy feleltek, hogy a dinnyepiaci helyzet jelenleg nem indokolja a „felelőtlen” áruházi akciókat.

A zöldségek eközben az egész országban drágulnak. A friss zöldségek júliusi fogyasztói árai átlagosan 31,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, míg a felvásárlási áruk 16,7 százalékkal nőtt. A szakértők ezt azzal magyarázzák: nőnek a termelők költségei, a magasabb fizetések miatt pedig egyre többen szeretnének minőségi terméket.

 A hét képe: éppen csak a háttámla hiányzott az ülésről, ahova egy utas jegye szólt az EasyJet gépén.

Tavaly sem volt már olcsó a Sziget, és az idén sem átlagos magyar árakra számíthatnak a fesztiválozók. A csapolt sör például 750 forint, a dobozos egy százassal ennél is drágább. Félliteres üdítőket 570 forintért, ásványvizet 490 forintért lehet kapni. Az ételek közül egyedül a kis pizzaszelet és a kis adag sült krumpli jön ki egy ezres alatt. A girosz és a hamburger már 1900-2000 forint legalább, de a legtöbb étel 1500-2900 forintba kerül.

De a fesztivál idén eddig nem az árak és nem is a fellépők miatt emlékezetes, hanem azért is, amilyen tömegnyomor volt ott. A telt ház mértéke drasztikusan megnőtt: míg tíz éve még a hivatalos adatok szerint 70 ezer ember volt a maximális befogadóképesség, két éve már 80-85 ezer, tavaly 90 ezer főnél húzták meg ezt a határt. Ehhez képest idén egy újabb ötezres emelést könyvelhettünk el, miközben a terület nagysága értelemszerűen nem változott.

Már most három hónapos csúszásban vannak a 3-as metró felújítási munkálatai ahhoz képest, amit az északi szakasz márciusi átadásakor Tarlós István mondott a tervezett határidőkkel kapcsolatban – derült ki. Korábban arról volt szó, hogy 2020 harmadik negyedévére újul meg a déli szakasz, most viszont a BKV már arról írt: 2020 végén várható az átadás.

Az Mfor szerint a csúszás egyik oka az, hogy mindössze egy műszakban folyik a munka: a kivitelező dolgozói 7 óra körül jelennek meg az alagútban, és legfeljebb délután 5-ig dolgoznak. Pedig nem olcsó a pótlóbuszt sem, az északi szakaszon a hétvégi és esti teljes vonali pótlás 4,5 milliárd forint többletkiadást jelentett tavaly a BKV-nak.

Ezen a héten hat napon kellett dolgozni, mi pedig megpróbáltunk utánajárni, van-e gazdasági szempontból értelme egy szombati munkanapnak. Abban a statisztikusok véleménye sem egyöntetű, hogy mennyit vesz el vagy ad hozzá eggyel több ledolgozott nap a gazdasághoz: az meglátszik a GDP-n, ha több a munkanap, az viszont már nehezebben mérhető, mennyire káros, ha csak egy napot lehet a következő hétfő előtt pihenni.

Megnéztük a saját olvasottsági adatainkat, és a teljes magyar internet forgalmáról készült számsorokat is. Mindkettőből ugyanazt látjuk: egy szombati munkanapon nagyjából félúton van az emberek aktivitása egy rendes hétköznap és egy átlagos hétvége között. Tavaly azokban a hónapokban, amikor volt szombati munkanap, a hétköznapokon átlagosan egymillió ember netezett munkahelyi gépről az országban, a hétvégéken alig százezren, a szombati munkanapokon pedig nagyjából 450 ezren.

Nyakunkon az önkormányzati kampány, és már most hallhattunk olyan ígéreteket, amelyeket a jelöltek egész biztosan nem tudnak teljesíteni, már csak azért sem, mert nem az ő hatáskörükbe tartozik. Összegyűjtöttük a legfontosabb témakörökben, hogy egy-egy ügyben a kerület vezetőinél, a Fővárosi Önkormányzatnál, a kormányban, vagy épp valahol egészen máshol kell keresni a felelőst.

És van, ahol ez kifejezetten bonyolult feladat. Azt például, hogy melyik útszakaszok tartoznak a fővároshoz a kerületek helyett, 1273 ponton át sorolja egy kormányrendelet. A tömegközlekedés sem tisztán a BKK-é, hiszen a MÁV üzemelteti a HÉV-et, a járműbeszerzés pedig hiába a főváros dolga, állami pénz nélkül nem megy. A bérlakások kezelése inkább kerületi ügy, de azért ott is van a fővárosnak mozgástere, a zajrendeleteket pedig szintén a kerületek hozzák meg, a kormány döntéseit is figyelembe véve.

 Érdekli a gazdaság? Még több cikket talál Facebook-oldalunkon: