szerző:
Balla István, Sándor Anna
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Drasztikusan megnőtt a Sziget Fesztivál által meghatározott „telt ház” mértéke, de a szervezők szerint a szerdai tömegtumultus nem számított különleges helyzetnek, ezért nem kellett életbe léptetni az erre kidolgozott tervet. Pedig a szociálpszichológus szerint, ha a tömegben álló emberek elkezdik tehetetlennek érezni magukat, könnyen kitörhet a pánik.

Én alapvetően jól bírom a tömeget, de annyi inger és ember volt, hogy remegett kezem-lábam, pedig nem is a sűrűjében voltam. Az volt a baj, hogy néhány részén tényleg kontrollvesztetté vált a tömeg. Ha valaki ott elesik, nem biztos, hogy nem tapossák szét. Ennek ellenére tényleg nagyon higgadt volt mindenki, biztatták, nyugtatták egymást az emberek. Valóban rajtuk múlt, hogy nem történt baj

 – idézte fel a Szigetről az nyitónap után kijutni próbáló kollégánk, hogy mit érzett a tömegben.

Egy másik munkatársunk a színpad jobb oldalánál állt az Ed Sheeran-koncerten, és jól látta, hogy a tömeget különböző, kordonnal szétválasztott blokkokra osztották, és rendelkezésre állt egy széles közlekedősáv is, ami hasznos volt. A tömeg nagysága miatt viszont levegő sem nagyon volt. Ő látta, amint egy nő össze is esik, ezért ki kellett emelni a tömegből.

A koncert után a munkatársunknak 40 percbe telt, hogy eljusson a Szigetről a HÉV-megállóig, vagyis viszonylag gyorsan kijutott, de a K-hídon ő is érezte az imbolygást, annak ellenére, hogy amikor ő próbált kijutni, a híd egyáltalán nem volt tömve. „Kellett pár másodperc, amíg rájöttem, hogy nem én kezdtem el szédülni” – mondta, és gondolatban már készült arra, mi lesz, ha beszakad.

©

Telt ház: 70 helyett 95 ezres tömeg?

Az utóbbi tíz évben drasztikusan nőtt a Sziget Fesztiválra megállapított „telt ház” mértéke. Míg tíz éve még a hivatalos adatok szerint 70 ezer ember volt a 76 hektáros terület maximális befogadóképessége, ez a szám szépen kúszott felfelé, két éve már 80-85 ezer, tavaly 90 ezer főnél húzták meg ezt a határt. Ehhez képest idén egy újabb ötezres emelést könyvelhettünk el, miközben a terület nagysága értelemszerűen nem változott.

A fesztivál sajtóirodája kérdésünkre így indokolta a látogatószám-növekedést: „A befogadóképesség attól függ, hogy a program és egyéb helyszínek mekkora területet foglalnak le. Másrészt korábban a látogatók számát közöltük, most a teljes létszámot, a bent dolgozókkal együtt publikáljuk. Ez a tényleges létszám.”

Azt is megjegyzik, hogy a Szigeten a ki- és beengedésre van egy évek óta elfogadott protokoll. Mint írták, szerdán is azért volt lassabb a kiengedés, mert a látogatók biztonsága érdekében szakaszosan engedték ki őket. „A kijutás a biztonsági szolgálat és a rendőrség folyamatos kontrollja mellett zajlott, hatóságokkal szoros együttműködésben, a biztonsági terveknek megfelelően.” A fesztiválnak egyébként van kiürítési terve váratlan helyzetekre, ám, megjegyzik, egy telt ház nem jelent váratlan helyzetet.

A Sziget alapítója, Gerendai Károly egyébként épp a nyitónapon a Népszavában megjelent interjúban beszélt arról, hogy a nézőszámot nem lehet tovább feszíteni:  „Az idei Sziget sztárkínálata amúgy nekem már túl erős. A cég többségét megvásárló Providence láthatólag nem ellenzi a drága fellépőket, miközben a látogatottság nem növelhető tovább. Ezt a programköltségszintet nem tartom fenntarthatónak. (…) Nem leszek népszerű, de vállalom: ha még én irányítanám a céget, idén kevesebb lenne a szupersztár”.

©

„Társas fertőzés”

Pedig könnyen lehetett volna az, hiszen a kollégáink tapasztalata szerint nem sok hiányzott egy tömegpánik kialakulásához. Ennek, Síklaki István szociálpszichológus szerint, két alapvető feltétele van. Az egyik, hogy a tömegben álló emberek elkezdik tehetetlennek érezni magukat: „A nagy tömegbe zsúfolódva nem vagyok a magam ura, és a kontroll hiánya nagyon rossz érzés.” Amikor ez a rossz érzés fokozódik, az érintettek elkezdik elveszíteni a tudatos kontrollt, és ilyenkor egy ősi és automatikus menekülő reakció lép működésbe.

Másfelől: hat az emberekre az úgynevezett „társas fertőzés” is. „Nem szólok a másiknak, hogy figyelj, te is be vagy szarva, hanem a nem verbális jelekkel futótűzként terjed szét a többiek körében” – magyarázza a szociálpszichológus. Az ilyen állapotba került embereknek már nincs szellemi kapacitása a racionális megoldásra, ez annál ösztönösebb reakció. Gyakorlatilag a tömeg egy teljesen együgyű állapotba kerül, mindenáron menekülni akar, és ez szokott akár tragikus pánikhelyzeteket eredményezni.

Ilyenkor az agy tulajdonképpen rövidzárlatba kerül. Vészhelyzetben kikapcsol a tudatos mérlegelés, és csak az ősi, öntudatlan ösztönök irányítják. Ez alapvetően jó, mert sok veszélyes helyzetben nincs idő, és az életben maradás szempontjából kisebb kockázattal jár az ösztönös menekülés, mintha elkezd valaki azon agyalni, hogy mit kellene csinálni. Tömeg esetén viszont kontraproduktív, és rengeteg áldozattal is járhat. Ha ugyanis egyszer már kitört a pánik, akkor az addig tart, amíg a kiváltó helyzet fennáll: legyen az a zsúfoltság egy rendezvényen, vagy bent rekedni az égő moziban.

©

Mit lehet tenni?

A tömegpánikot meg lehet előzni, de nagyon nehéz, hangsúlyozza a szakértő. A profi szervezőket kiképzik arra, hogy amikor felmerül a pánik kialakulásának gyanúja, akkor azonnal kezdjenek el kommunikálni, amíg azt még meg lehet tenni. És ők, a szervezők, akik tudják, hogy melyek a jó menekülő útvonalak, abba az irányba kezdjék terelni az embereket. Tehát mielőtt kitörne a tömegpánik, felkészült szervezőkkel meg lehet előzni. Ha már kitört, akkor nincs megállás.

Átlagemberként a tömegpánikban nem nagyon tudunk mit csinálni, ez elsősorban attól függ, hogy milyen ösztönös alkati típusba tartozunk, mondja Síklaki. Az emberek csupán 10-15 százaléka képes megőrizni a gondolkodási képességét ilyen helyzetben. Ők adott esetben képesek lehetnek találni egy menekülőutat, ha a tömeg ezt engedi. A másik körülbelül 10-15 százalék teljesen lefagy, és nem tud gondolkodni, csak sodródik a tömeggel. A többség, 60-70 százalék pedig valamilyen egyszerű, automatikus megoldáshoz fordul: ha látja, hogy ott a kijárat, akkor arra kezd el zúdulni. Ezt akkor ott már nem lehet befolyásolni.

Annyit tudunk tenni egy ilyen helyzet elkerülésére, hogy ha jók az ösztöneink, és megérezzük, a potenciális vészhelyzetet, akkor minél előbb próbáljunk meg kikeveredni a peremre vagy valamilyen biztonságos helyet találni. De ez helyzetfüggő is, teszi hozzá a szakértő. Egy tömegtüntetésnél valamennyire oda lehet arra figyelni, hogy ha tudjuk például, hogy jöhetnek a rohamrendőrök, akkor olyan helyre állunk, ahonnan biztonságosan tudunk menekülni. De egy bulizós fesztiválon éppen ez a nehézség, hiszen oda azért mennek az emberek, hogy elengedjék magukat, tehát kikapcsol az óvatosság, hogy erre is figyeljenek.

95 ezer ember az új teltház
©

Mi volt a híddal?

Több kollégánk személyesen is tapasztalta, de kommentelők is rendre arról számoltak be, hogy a K-híd erősen rezgett, „billegett”. Nyilván minden hídnak van egy normál kilengése, ez természetes, és érezzük is olykor. Ám a tegnapi rezgéshez hasonlót eddig nem tapasztaltunk, pedig számtalanszor mentünk át már a K-hídon, sokszor egy-egy nagyobb koncert utáni tömeggel is. A Sziget arra nem válaszolt, hogy a rendezvény előtt készült-e statikai vizsgálat a hídról, az viszont tény, hogy ősszel Bús Balázs óbudai polgármester levélben fordult a Budapest Közút Zrt. vezetéséhez amiatt, hogy az elmúlt években a híd műszaki állapota jelentősen leromlott, egyes helyeken balesetveszélyessé vált. Igaz, nem statikai problémák miatt, hanem mert a járdák töredezettek, a gépjármű sáv állapota egyre rosszabb, és egy hosszú évek óta nem használt sínpár is nehezíti a közlekedést.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Németh Róbert Kult

Jött, láttuk és megfejtettük Ed Sheeran titkát a Szigeten

Azok után, hogy aktuális turnéjával csúcsot döntött, a Szigeten (és a Szigetnek) is feljebb rakta a lécet a mai könnyűzene vörös üstökű hőse. Minden idők legnagyobb szigetes közönsége előtt zenélt a szomszédsrác. Ott voltunk az elképesztő tömegben.

Egy tonna lisztből készül a Kárpát-medence kenyere

Egy tonna lisztből készül a Kárpát-medence kenyere

Lezárt utcákkal ünnepelték a 30 éves szabadságot Sopronban

Lezárt utcákkal ünnepelték a 30 éves szabadságot Sopronban

Illatgyertyával nyomják el a penészszagot egy gyömrői iskolában

Illatgyertyával nyomják el a penészszagot egy gyömrői iskolában

Kiirtotta családját egy orosz tizenéves

Kiirtotta családját egy orosz tizenéves

Összetűztek jobb- és baloldali tüntetők Portlandben

Összetűztek jobb- és baloldali tüntetők Portlandben

Emlékszik még a nagy étvágyú Magyar Emberpárti Pártra? A HVG-ből nem maradhatott ki

Emlékszik még a nagy étvágyú Magyar Emberpárti Pártra? A HVG-ből nem maradhatott ki