Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Nyakunkon az önkormányzati kampány, és már most hallhattunk olyan ígéreteket, amelyeket a jelöltek egész biztosan nem tudnak teljesíteni, már csak azért sem, mert nem az ő hatáskörükbe tartozik. Különösen Budapesten van ez így: nem mindig könnyű átlátni, hogy egy feladat épp a Fővárosi Önkormányzathoz, a kerület vezetéséhez, a kormányhoz vagy valaki teljesen máshoz tartozik. Összegyűjtöttük a legfontosabb ügyeknél, kik a felelősök.
Utak, aluljárók
Miért nem tudják elintézni, hogy kátyúzzák az utakat – kérdik sokszor a kerületi polgármesterektől, a válasz pedig gyakran az: mert az nem a kerület dolga. A törvény szerint „kiemelt forgalmú vagy országos közúti közlekedésben fontos szerepet játszó főútvonalak, sugár- és gyűrűirányú közutak, kiemelt tömegközlekedési csomópontok” tartoznak a fővároshoz, a többi a kerületeké.
Facebook/BKK
Egy kormányrendelet egész pontosan 1273 útszakaszt sorol fel, amely a fővároshoz tartozik – itt böngészheti mindenki ezt kerületi bontásban –, röviden úgy lehet összefoglalni a lényeget: a nagyobb forgalmú utak karbantartása a főváros, az oda vezető kis utcáké a kerület feladata. A lista szokott változni – emlékezetes példa volt, amikor az amúgy nem túl nagy forgalmú kispesti Vak Bottyán utcát tönkretette, hogy ráküldték a metrópótló buszokat, mire a kerület átadta az utcát a fővárosnak, mert csak ott volt pénz a karbantartásra.
A vasút melletti területek viszont függetlenül attól, melyik kerületben vannak, a MÁV-hoz tartoznak. A Kétfarkú Kutya Pártra ezért hívhatott a MÁV rendőröket, amikor elkezdték megcsinálni a bicikliutat Rákosrendezőnél.
A forgalomszervezés pedig tisztán fővárosi hatáskör, akármelyik útról is van szó. Ami pedig az aluljárókat illeti: azok szinte mind olyan utak alatt vannak, amelyeket kiemelt forgalmúnak minősítettek, vagyis a főváros dolga foglalkozni velük. Az utak és járdák kivilágítása pedig mindenhol a főváros dolga, ott is, ahol magát az utat a kerület tartja fenn.
Tömegközlekedés
Első ránézésre egyszerűnek tűnik a helyzet: a szolgáltatást a fővárosi tulajdonú BKK rendeli meg a BKV-tól. De nem mindent. 2016-ban a HÉV-vonalak üzemeltetését átadta a főváros a MÁV-nak, így az már állami feladat. A cég pénzügyeit pedig a kormányon is számon lehet kérni, hiszen a BKK állami támogatást is kap, 2014 óta évről évre egyre kevesebbet. Emellett a BKK-nak adnak pénzt a környékbeli települések önkormányzatai is, ahova mennek ki kék buszok.
Máté Péter
Az ellenzéki főpolgármester-jelöltek az előválasztásra készülve mind megígérték, hogy a Budapesten belüli vasúti közlekedést is fejleszteni fogják, csakhogy ez is a MÁV, vagyis az állam felelőssége.
Ami pedig a járműbeszerzést illeti, ez a BKK dolga, de állami pénzre is szükség van hozzá. Azt Tarlós István is elmondta, hogy a 3-as metróra azért nem új járműveket vásároltak, mert a kormány csak felújításra engedélyezett hitelt. Vagyis azt a kérdést, hogy miért nincs légkondi a metrón, fel lehet tenni a főpolgármesternek és a kormánynak is.
Parkolás
Az idei kampány egyik központi témája lehet ez – Ferencvárosban és Zuglóban is csúnya ügyeket találtak. Ez szinte teljes egészében kerületi hatáskör: ahhoz képest, hogy az utaknál mennyire bonyolult eldönteni, melyik utcának melyik része kihez tartozik, a parkolás egyértelműen a kerületek felelőssége. Igaz, a törvény megfogalmazása szerint „a főváros területén a parkolás feltételrendszerének kialakítása” már a fővárosi önkormányzat dolga.
Hajléktalanság, lakások
Amilyen bonyolult a téma, annyira nem egyértelmű a jogi megfogalmazása: a törvény szerint a főváros felelősségköre a hajléktalanellátás, a kerületeké pedig „a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása”. Aki ebből azt akarja kiolvasni, hogy „csinálja meg valaki más”, az nem téved nagyot – a hatásköröket csak az segít tisztázni, hogy a hajléktalanságot egyre inkább rendészeti kérdésként kezelik, így ugyanis az az önkormányzat tud intézkedni, amelyikhez a közterület tartozik, ahol a hajléktalanok vannak.
Reviczky Zsolt
Önkormányzati lakásai a kerületeknek és a fővárosnak is vannak, de a döntő többség a kerületeké. A 24.hu adatigényléséből lehet tudni, hogy idén év elején a kerületeknek összesen nagyjából 38 ezer lakásuk volt, a fővárosnak pedig csupán 1244.
Csendrendeletek, éjszakai zárva tartás
Azt, hogy a szórakozóhelyek és éttermek meddig lehetnek nyitva, a kerületek dönthetik el – de hogy az utcán mi történik, az már attól függ, kerületi vagy fővárosi útszakaszon vannak, vagyis ha hangosak a legénybúcsúra érkező részeg angolok, azért a helyszíntől függően lehet reklamálni a kerület vagy a főváros vezetésénél. Hasonló a helyzet a boltok nyitvatartásával, ezt is a kerületi önkormányzat korlátozhatja, legalábbis az este 10 és reggel 6 óra közötti időben, a többibe nem szólhat bele.
Fülöp Máté
Azt, hogy mikor és mennyire szabad zajongani, a kerületi önkormányzatok határozzák meg. Egész pontosan úgy néz ki a rendszer: van egy kormányrendelet, amelyben részletesen leírják az alapszabályokat, a kerület ennél szigorúbb rendelkezéseket hozhat, enyhébbeket nem. Itt annyi kivétel van, hogy az állami ünnepségeknél ezeket a szabályokat nem kell figyelembe venni, de ez azért nem gyakori eset.
De nem örülhetnek azok, akiket a repülők zaja zavar éjjelente. Ugyan Tarlós István is ott volt a sajtótájékoztatón, amin megígérték, hogy új szabályok lesznek, Karácsony Gergely pedig pont a mi cikkünket megosztva ígért a Facebookon éjszakai repülési tilalmat, ezeket a szabályokat az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a kormány alá tartozó Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala hozza meg.
Szemétszállítás
A hulladékgazdálkodás és a szelektív hulladékgyűjtés a fővárosi FKF feladata, ez a cég viszont az állami kukaholdinggal szerződött, a szemétdíjat így az állami cég szedi. A kerületek azért be tudnak segíteni: főleg a külső kerületekben gyakran ír ki az önkormányzat pályázatot komposztálókra, de ez sem kötelesség.
Fülöp Máté
Szociális ellátás, egészségügy, óvodák, iskolák
A hatáskörök ütközésének látványos példája volt, amikor tavaly egy angyalföldi iskola tetőjét és két oldali homlokzatát az önkormányzat felújíttatta, a harmadik homlokzatot viszont az állam nem. Ott a problémát az okozta, hogy az épület részben önkormányzati, részben állami vagyonkezelésben van. Az iskolai ügyekkel kapcsolatban nem merülhetnek fel ilyen kérdések, ott az állam a felelős. Az óvodai ellátás viszont a kerületek dolga.
Az egészségügy szervezéséből a fővárost nagyjából kihagyják – hiába kampányolt például Kálmán Olga azzal, hogy könnyebben elérhető egészségügyi szolgáltatásokat adna Budapestnek. A kórházak állami tulajdonban vannak, az alapellátást pedig a kerületek biztosítják.
