Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Nógrád megye egyre inkább gyarmati sorba látszik süllyedni saját országában: ez az egyetlen nagyobb közigazgatási egység itthon, ahol az egy főre jutó GDP a hazai átlag felét sem éri el (43,4 százalék). Palócország nemcsak a régi versenytársakhoz – a honi megyék derékhadához – képest kerül mind nagyobb hátrányba, hanem attól a vidéktől, Szabolcs-Szatmár-Beregtől is, amely a rendszerváltás előtt sokáig az ország legszegényebb sarkának számított.
A Salgótarján–Balassagyarmat–Pásztó háromszög folyamatos marginalizálódására az EU legutolsó regionális adatai irányítják rá aktuálisan a figyelmet. Új fejleménynek számít ugyanis, hogy Nógrádban a GDP immár az uniós átlag 30 százaléka alá került (a pontos szám 29,3 százalék). Palócföld gazdasági produkciója így ma már a brüsszeli föderáció legutolsó és legszegényebb régiójával, az EU-tabella 281. helyén álló bulgáriai Szeverozapaden (Északnyugat) térséggel van egy szinten. Az EU-tagállamok különböző tengerentúli megyéi (egykori gyarmatai) is előrébb tartanak tehát gazdasági teljesítményüket tekintve, mint az idehaza egykor bányászati és hadászati jelentőséggel bíró Ipoly alatti térség.
A legalább három évtizede tartó regionális gazdasági válság következményei ma már egyre több területen jelentkeznek. Nógrád azon vidékek közé tartozik, ahonnan tömeges az elvándorlás: a rendszerváltás óta a térségben 16 százalékkal csökkent a népesség. A keresetek átlagosan mintegy harmadával alacsonyabbak, mint a nem túl távoli fővárosban. A születéskor várható élettartam ugyancsak ebben a térségben a legalacsonyabb az országban, legalábbis a férfiak esetében, s itt a legnagyobb a differencia az életkilátások tekintetében a két nem között is. A csecsemőhalandóság mindeközben nem kevesebb, mint kétszerese az országos átlagnak.
A várairól, kastélyairól, természeti szépségéről nevezetes megyében az életminőség tekintetében ugyancsak aggasztó jelek mutatkoznak. Nógrád az a kivételes megye, ahol egyetlen egyetemi (főiskolai) kihelyezett tagozat sem működik folyamatosan. Nyilvánvalóan ezzel is összefügg, hogy a helyi társadalmon belül a felsőfokú végzettségűek aránya országos viszonylatban itt a legalacsonyabb. A térség kulturális kínálatát jól érzékelteti, hogy a megyében 2017-ben összesen nyolc koncertet rendeztek, s ezeknek együttesen ezer látogatójuk volt – ha hinni lehet a KSH regionális adatainak. S habár a salgótarjáni múzeum képzőművészeti anyaga felveszi a versenyt a legtöbb megyei gyűjteménnyel, a tárlatlátogatók relatív száma megint csak a legalacsonyabbak közé tartozik az országban. Hasonló a helyzet a könyvtárak tekintetében is.
A Palócföld további sajátossága, hogy a megyeszékhely vonzereje meg sem közelíti más vidékét. Salgótarján lélekszáma a rendszerváltás óta több mint a negyedével csökkent, a központból tehát még gyorsabb volt az elvándorlás, mint más településekről általában. Az egykori nógrádi szocialista nagyváros mindeközben aktuálisan az egyetlen olyan vidéki centrumtelepülés, ahol praktikusan nem épülnek új lakóházak (2017-ben összesen három ilyen ingatlanra adtak ki építési engedélyt). A nem új lakások értéke a depressziós megye depressziós fővárosában a legalacsonyabb az összes megyeközpont közül. Nógrád történelmi székhelyén, Balassagyarmaton és a többi kisebb városban egyértelműen magasabb jelenleg az ingatlanok ára, mint Salgótarjánban.
A történelmi Nógrád patinája az átutazók, a turisták előtt talán még ma is képes elfedni a megye folyamatos hanyatlását. A helyiek látják azonban a bajokat. Aligha véletlen, hogy az ország 19 megyéje közül „az élettel való általános elégedettség” éppen a Palócföldön a legalacsonyabb az Eurostat és a KSH vizsgálatai szerint.
