Index-botrány
Alig néhány hónap telt el azóta, hogy az Index főszerkesztőjének kirúgása miatt felállt a szerkesztőség és új hírportál indított Telex néven, máris menesztették a helyükre kinevezett vezetőket az Index éléről. Szűk fél év alatt tehát két fordulatot is megélt Magyarország egyik vezető hírportálja - kövesse velünk az eseményeket cikksorozatunkban.
Nem azért hívta találkozóra Dull Szabolcs Index-főszerkesztőt, hogy kirúgja – mondta a hvg.hu-nak Bodolai László, a Magyar Fejlődésért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Azt akarta vele megbeszélni, ki hogyan látja a vezetői felelősség kérdését az Indexben kialakult helyzetben. Bodolai szerint Dull csak a szerkesztőséggel és a „sajtószabadsággal” szembeni felelősségét volt hajlandó elismerni. Azt nem akarta belátni, hogy egy cégről is szó van (és azon keresztül egyébként a szerkesztőségről is). Elismerte, vitáztak arról, hogy nem érti, miért nincs a zöld tartományba a lap függetlenségét jelző barométer – álláspontja szerint a barométer átállítása a sárga mezőbe logikátlan és megalapozatlan lépés volt.
Az elmúlt hetekben már többször szó volt arról, hogy
a barométer sárga mezőben tartása és a folyamatos felhajtás üzleti értelemben ront a cég helyzetén, mivel bizonytalanságot kelt a potenciális hirdetőkben.
Ezért egyeztetések folytak a feltételekről és garanciákról, arról, mihez köti a szerkesztőség a mutató visszaállítását a zöld mezőbe. De semmiféle zsarolás nem volt – állítja Bodolai, aki azt nyilván nem tudhatja, hogy a főszerkesztő fejében mi játszódott le. Egy pontban nem tudtak dűlőre jutni: Bodolai nem engedte, hogy Dull a felállítandó felügyelő bizottságnak bejegyzett tagja legyen, de tanácskozási joggal részt vehetett volna az üléseken. Ehhez a pozícióhoz egyébként Dull sem ragaszkodott, inkább a szerkesztőség igénye lett volna az ilyen felállás.
„Úgy érzem magam, mint a pilóta, akinek úgy kellene leszállnia a repülőgéppel, hogy közben a legénység veri szét a hajtóművet és a vezérsíkot” – jellemezte saját helyzetét. A főszerkesztőnek nincs jogi felelőssége a cég működését illetően, a tulajdonosnak viszont van.
Miután nem tudtak megegyezni, Dull Szabolcsnak felajánlották a munkaviszonyának közös megegyezéssel való megszüntetését, valóban egy „jelentős” végkielégítéssel – az ajánlat azonban nagyjából ugyanaz volt, mint amivel a lap korábbi főszerkesztői távoztak – hangsúlyozza Bodolai. Emellett egy rendes felmondás volt az asztalon, amivel a főszerkesztő anyagilag tényleg nem járt olyan jól. Abban maradtak, hogy Dull egy órán belül telefonon visszajelez, melyik lehetőséget választja. Bodolai szerint Dull azzal hívta föl, hogy nem fogadja el a közös megegyezést, és bemegy az Indexbe összepakolni. A dokumentumok titoktartásra vonatkozó része semmiben sem különbözött a Dull munkaszerződésében foglaltaktól. A rendes felmondás és a közös megegyezéssel történő távozásról szóló okirat nem tett különbséget a titoktartási kötelezettséget illetően,
tehát Bodolai szerint nem volt arról szó, hogy ha a közös megegyezéses papírt írja alá a volt főszerkesztő, erőteljesebb titoktartást kellett volna cserébe vállalnia.
A szerkesztőség vezetésével abban maradtak, hogy a lap egyelőre főszerkesztő nélkül működik tovább, az új főszerkesztő kiválasztásának hogyanjáról és mikéntjéről később döntenek. Bodolai László azt semmiképpen nem szeretné, ha akár csak a szerkesztőség egy része felmondana.
Bodolai önmérsékletet kért az indexesektől
A hvg.hu megszerezte azt levelet is, amelyben Bodolai László bejelentette a szerkesztőségnek Dull kirúgását.
„Legfontosabb, hogy most mindenkitől komoly önmérsékletet kérnék! Az Index politikai függetlensége nincs veszélyben! Kockázatot ma az jelent, amiben a lap leginkább hisz: a szabad verseny és a szabad gazdaság, a kapitalizmus – írta Bodolai. „Konkrétabban: a bevételek elvesztése jelenleg az egyetlen ránk leselkedő veszély, ennek jelenleg két konkrét oka lehet:
- Okozhatja külső befolyás, de a kiegyensúlyozott, felelős, szabad szó erejébe és az egymásba vetett hit elvesztése is.
- A másik ok, ha elapadnak a bevételek. Az első öt hónapban ennek jele még nem volt, sőt a bevételeinket sikerült valamennyire növelni. Jelenleg gazdasági létalapunkat szerencsére nem a kormányzati kegy vagy a szolgalelkűség biztosítja. Azonban ha a hirdető – aki a nap végén a fizetésünket fizeti – nem biztos a lap létében, vagy olvasói megmaradásában, akkor vagy kivár, vagy egyáltalában nem szerződik. Kimondhatjuk, hogy a magunk által generált bizonytalanság a legnagyobb veszély, ami most ránk leselkedik. Sajnos ennek bevételi hatását júniusban már éreztük is.”
Bodolai szerint „a mostani turbulenciára nem a bevételek csökkenése és nem politikai aknamunka adott ürügyet, hanem az, hogy az igazgatóság tette a dolgát, és elkezdett veszélyhelyzeti szcenárióban gondolkodni arra az esetre, ha a bevételeink csökkeni kezdenek (ez veszély sajnos az utóbbi hetekben valósággá vált). Magam és az igazgatóság tagjai egy hónapja várjuk, hogy a politikai függetlenség veszélyforrásait valaki konkrétan megjelölje.
Ki fenyeget bennünket, milyen eszközökkel? Ezt mi bizonyítja vagy legalább valószínűsíti? A válaszokat köd borítja,
marad a ködszurkálás. Ha valaki konkrétan megjelöli számomra, hogy a politikai függetlenség kik által, miként jelent létező veszélyt, akkor a barométer beállításával kapcsolatosan kifogásom nincs.”
„Egy érett gazdasági környezetben már csak önmagában az is nonszensz, hogy döntéselőkészítő anyagot (jelen esetben ráadásul még csak ötletet) egy testületi tag (főszerkesztő) kiszivárogtat. Értelmezésem szerint ez nem csak jogszerűtlen, hanem bűnös és önpusztító felelőtlenség, hogy egy vélt bérharc vélt veszélye miatt a szerkesztőség politikai védelmét szolgáló barométert, a szabadság ultima ratio atomfegyverét nyomban bevesse” – írta Bodolai.
Dull szerint azt tette, amit a lelkiismerete diktált
Dull Szabolcs a hvg.hu-nak azt nyilatkozta: kitart korábbi álláspontja mellett, és indokoltnak tartja a barométer átállítását, ami azt jelezte, hogy a szerkesztőség veszélyben érezte magát egy külső hatástól. Kiemelte, hogy az elmúlt napok történései sem nyugtatták meg a szerkesztőség életét, de azt nem fejtette ki lapunknak, hogy ezalatt pontosan mit ért.
„Az tettem, ami főszerkesztőként a feladatom volt, és amit a lelkiismeretem diktált, az elmúlt napokban és hetekben is” – tette hozzá.
Dull Szabolcs a hvg.hu-nak: „Azt tettem, ami főszerkesztőként a feladatom volt és amit a lelkiismeretem diktált"
Kovács Gábor - Windisch Judit Vállalkozás Készpénzproblémái vannak az Indexnek - árulta el ország-világ előtt a lapot tulajdonló alapítvány vezetője, Bodolai László, mikor kiderült, az Index egy hete kinevezett vezérigazgatója az anyagi helyzetet látva távozott a cégtől. Egyelőre nem tudni, hogy ezt a problémát hogyan oldják meg.
Dull mai állománygyűléséről egy videó is kiszivárgott a 444.hu-hoz. Dull utalt arra is, hogy bár korábbi közleményükben nem jelölték meg, egészen pontosan milyen külső hatásról beszéltek, az elmúlt hetekben érezték, hogy
nem a tartalmaikat, a cikkeiket, hanem a szervezetüket támadják.
„Én eddig tudtam ennek keresztbe állni” – tette hozzá.
Elfogadhatatlannak tartják
Főszerkesztőjük kirúgásáról közleményt adtak ki az Index.hu újságírói is, amelyben elfogadhatatlannak nevezték a döntést.
„Évek óta hangoztatjuk, hogy két dolgot tartunk az Index független működése feltételének: hogy se az Indexen megjelenő tartalomba, se a szerkesztőség összetételébe, szerkezetébe ne történjen külső beavatkozás. Dull Szabolcs kirúgásával ez utóbbi feltétel sérült” – írták.
Idézték Bodolai indoklását, aki szerint azért menesztették a főszerkesztőt, mert kiszivárogtatott egy döntéselőkészítő anyagot, és az utóbbi napokban (Dullnak) nem volt módja kontrollálni vagy megállítani a belső folyamatokat. Az újságírók szerint azonban
az egyetlen dolog, amit Dull Szabolcs nem tudott kontrollálni, az a megszorításokkal fenyegető zsarolási folyamat volt,
mellyel Bodolai László a mutató visszaállítását próbálta kikényszeríteni.
„Dullt valójában azért kellett meneszteni, mert világossá tette, hogy nem enged a zsarolásnak. A menesztése egyértelmű beavatkozás a szerkesztőség összetételébe, és nem tudjuk másnak tekinteni, mint nyílt nyomásgyakorlási kísérletnek, ami a független szerkesztőségi munka ellehetetlenülését fogja eredményezni.”
Összecsaptak a hullámok
Az Index körül egy hónapja gyorsultak fel az események, amikor Dull Szabolcs vezércikkben írta meg, hogy a szerkesztőség veszélyben van, ezért átállítják a függetlenségi barométert. Akkorra már indexes forrásból a hvg.hu-hoz kiszivárgott, hogy a tanácsadónak felkért Gerényi Gábor – az Index, majd Ungár Péter LMP-s képviselő mellett az Azonnali.hu alapítóinak egyike – új struktúratervet ismertetett a lapvezetéssel, amelynek lényege, hogy az Index rovatait vagy azok egy részét kiszerveznék kisebb cégekhez.
Az akkori főszerkesztő úgy fogalmazott, „olyan befolyás ért minket, amelynek vége a szerkesztőség megszűnése.”
Bodolai később megerősítette: Gerényi valóban kidolgozott tanácsadóként egy koncepciót, de azt az igazgatóság nem fogadta el, Gerényi munkája pedig véget ért.
