Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Tovább gyengül a forint: miután a múlt hét végén elérte a 360-as szintet a forint/euró árfolyam, hétfőn és kedden pedig 362-363-nál járt, a szerdát egy nagyobb eséssel kezdte. Reggel nyolc és kilenc óra között, ahogy elkezdődött Európa legtöbb helyén a kereskedés, 363,3-ról 364,47-ig gyengült, azóta úgy tűnik, hogy 363,7-363,9 körül stabilizálódik, legalábbis egy időre.
A gyengülés egyik oka független Magyarországtól, Közép-Európa szinte minden devizája gyengül, ahogy a befektetők inkább a biztonságosabb euróba vagy dollárba teszik át a pénzüket a járvány második hullámára készülve - az már más kérdés, hogy a forint alapból gyengén várta ezt az időszakot. A Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntését és annak indoklását is várhatták a devizapiacokon: ebből az derült ki, az MNB elengedte az álmot, hogy növekedéssel zárhatja gazdaságunk 2020-at.
A 364,47-es forint/euró árfolyam minden idők harmadik legrosszabbja. Ennél gyengébb utoljára április 6-án volt a forint. Aznap Orbán Viktor hosszú halogatás után kiállt, hogy bejelentse, miként mentené a járvány alatt a gazdaságot, de annyira nem mondott semmi konkrétumot, hogy 366-ig zuhant a forintárfolyam. Aznap éjjel aztán kormányrendeletben megjelentek a részletek, egy nappal később pedig az MNB bújtatott kamatemelést és egy 3000 milliárd forintos támogatást jelentett be, ez pedig elég volt arra, hogy megnyugtassa a befektetőket. Az abszolút mélypont ennél kicsivel korábbi: április 1-jén a felhatalmazási törvény okozta politikai bizonytalanság és az, hogy kormány csak ígérgette, hogy majd egyszer bejelent valamit a gazdasági tervekről, elintézte a forintot, 369,5 forintba került egy euró.
