Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Múlt héten esett be a 360-as euróárfolyam fölé a forint, azóta pedig nem tud kiszabadulni onnan.
Hétfő délután már 363,46 forintba is került egy euró, kedd reggel pedig szinte változatlanul 363,41 forintot kértek a közös fizetőeszközért, így továbbra sem tud visszaerősödni a korábbi szintekre a magyar fizetőeszköz.
A gyengülés nem kizárólag a forintot érinti, a koronavírus-járvány miatt Közép-Európa többi devizája is gyengül, hiszen válság idején a befektetők jobban szeretik a biztonságosabb eszközöket, például az eurót, a dollárt vagy éppen az aranyat.
A forint sorsába az Magyar Nemzeti Bank kedden beleszólhat, hiszen délután jelenti be, hogy hozzányúl-e az alapkamathoz – ez, valamint a döntés indoklása mozgathatja az árfolyamot.
A történelmi mélypont április 1-jén volt, akkor 369,5 forintba is került egy euró – ennek a felhatalmazási törvény okozta politikai bizonytalanság volt az oka, valamint az, hogy azokban a napokban csak ígérgette a kormány, hogy valamit majd bejelentenek a gazdasági intézkedésekből, de az érdemi lépésekre még várni kellett. Az egy napon belüli középárfolyam is akkor, április 1-jén és 2-án volt a leggyengébb, 364,57, valamint 364,42.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?