A várakozásoknak megfelelően nem változtatott a hatályos kamatkondíciókon a jegybank Monetáris Tanácsa. Az alapkamat maradt 0,6 százalékon, ahová két lépésben, júniusban és júliusban csökkentették 0,9 százalékról, ahol 2016. május 25. óta állt.

Jelen pillanatban azonban nem is a kamatkondíciók az igazán érdekesek, hanem a Monetáris Tanács egy órával később azokhoz fűzendő magyarázata, helyzetértékelése, illetve a szeptemberi inflációs jelentés főszámai. Az infláció ugyanis már kis híján kilépett (fölfelé) a jegybank 2-4 százalék közti toleranciasávjából, a forint euróval szembeni árfolyama pedig 360 fölé romlott. Előbbi fejleményre a jegybanknak mindenképpen reagálnia kell, ha máshogy nem, kommunikációs eszközökkel. Árfolyamcélja a jegybanknak nincs, mindenesetre a forint gyengülése mellett sem mehet el szó nélkül, különösen, hogy a gyengülő forint drágítja az importot, így felfelé hajtja az inflációt.

Nehéz helyzetben

„Az MNB egyre nehezebb helyzetbe kormányozta magát” – mondta Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője a cég online sajtóeseményén. Ebben a szituációban már ki kell derülnie, merre billen a jegybank kommunikációja, mit tart fontosabbnak, a 3 százalékos inflációs cél elérését, vagy a gazdaságélénkítést? – tette hozzá Buró Szilárd, az Equilor Befektetési Zrt. pénzügyi innovációs vezetője. A régiós versenytársak közt a második negyedévben a magyar gazdaság teljesített a leggyengébben, itt volt a legnagyobb visszaesés. A harmadik negyedév számai fontosak lesznek, azokból látszik majd, mekkora visszapattanás következett. Azonban sok a kockázat, a vírushelyzet egyáltalán nem jó, és ugyan a kormány nem akar a tavaszihoz hasonló korlátozásokat bevezetni, a járvány önmagában hatással van a gazdaságra.

Az MNB – amennyiben a növekedési kilátások tartósan romlanak – a beruházásokat közvetlen módon fogja támogatni, az NHP Hajrá! és a Növekedési Kötvényprogram segítségével – vélik az Equilor szakemberei. A monetáris politika további lazításának ugyanis a magas infláció miatt már nincs tere.

A gazdaság élénkítése laza monetáris politikát követel meg, ugyanakkor a magas infláció (és a forintárfolyam) kordában tartása szigorítást követelne. A múltbéli tapasztalatok alapján a Matolcsy György vezette Monetáris Tanácstól nem idegen, hogy a gazdaságélénkítés szempontjait az inflációs cél tartása elé helyezze, a piacok ezért arra számíthatnak, nem lesz szigorítás, ezt árazzák be előre – magyarázta a forint gyengülését a hvg.hu-nak korábban Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza. Ugyanakkor az ING szerint a jegybank most igenis figyelemmel lesz az inflációra; szigorúbb hangnemet várnak a jegybanktól, ami visszaerősítheti a forintot akár a 355-ös szint közelébe.

A forint árfolyama egyébként szintén alulteljesít a többi régiós devizához képest. Buró Szilárd szerint az euróval szemben rövid- és középtávon a mostani 360 körül gravitálhat, fokozatosan gyengülve – a lassú gyengülés ugyanis régóta tartó trend, nem új fejlemény. A gyenge forint nem cél, de a gazdaság szempontjából nem hátrány.

Tarthatatlan Matolcsy optimizmusa

Az Equilor várakozásai szerint az idei évben összességében 5 százalékos gazdasági visszaesés, jövőre 4,5, 2022-ben pedig 4 százalékos növekedés várható. A GDP-arányos államadósság 75,9 százalékra emelkedhet év végére, míg az államháztartási hiány 8 százalékos lehet. Jelen pillanatban már nincs komolyan vehető elemző, intézmény a világon (beleértve a magyar kormányt, egész pontosan a Pénzügyminisztériumot), amelynek érvényes előrejelzése ne több százalékos recessziót jósolna a magyar gazdaságnak 2020-ra.

Az egyetlen kivétel az örök optimista jegybank, amely előző inflációs jelentésében még (az ugyan csak gyengécske) növekedést sem zárta ki. Ez az előrejelzés már akkor a valóságtól elrugaszkodott volt, azonban a második negyedév csapnivaló adatainak ismeretében egész egyszerűen tarthatatlanná vált. Kérdés, milyen új előrejelzést tesz le az asztalra az MNB – Matolcsy György jegybankelnököt ismerve a számok még mindig optimistának lesznek mondhatók.