Beigazolódott: történelmi hibát követett el Mateusz Morawiecki miniszterelnök, amikor 2020 végén elfogadta az uniós költségvetésnek és külön a Helyreállítási Alapnak a jogállami követelményekhez kötését – jelentette ki szerdán Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter, a Szolidáris Lengyelország nevű kisebbik kormánypárt vezetője, miután az Európai Unió Bírósága kimondta: megfelel az uniós szerződéseknek az a rendelet, amely a jogállam működéséhez köti az uniós források kifizetését, tehát életbe léphet. A kormányfő válasza: megértem, hogy a miniszter úr izgatott, mert a döntés azt a területet érinti, amelyet ő „próbál megreformálni”, de fölösleges érzelmek nélkül kell kezelni a történteket. „Szuverenitásunk sérthetetlen, de kompromisszumokra készek vagyunk” – mondta Morawiecki pár nappal korábban. Jaroslaw Kaczynski, a vezető kormánypárt (Jog és Igazságosság) elnökeként az ország tényleges vezetője úgy reagált a támadásra, hogy Ziobro kissé túlzott, de ezen túl kell lépni.

Ziobro már 2020 végén tiltakozott az uniós költségvetés elfogadása ellen, puhánynak nevezte a miniszterelnököt, de végül a kormány megbuktatását nem vállalta.

Azóta viszont a kormány elvesztette parlamenti többségét, és csak néhány átállt ellenzéki és független képviselő segítésével tudja elfogadtatni javaslatait, bár ez többnyire sikerül. Most viszont nem lehet tudni, hogyan oldják meg a jogállammal kapcsolatos legfőbb konfliktust, az igazságszolgáltatás függetlenségét sértő rendelkezések visszavonását. Kaczynski és Morawiecki szeretné ezt rendezni, mert kell a pénz, és az erre hatáskörrel nem rendelkező, a kormánypártot kiszolgáló Alkotmánybíróság bevonása tavaly nyáron, majd ősszel nem oldott meg semmit. Ziobro régóta harcol az EU és bírósága ellen, ami a kormánynak kényelmetlen, de a Szolidáris Lengyelország 19 képviselője nélkül lehetetlen lenne kormányozni, hiszen a 460 fős szejmben még velük együtt is csak 228 szavazatra számíthatnak többé-kevésbé biztosan. Ráadásul Kaczynskinak tetszik az, ahogy az igazságügyi miniszter megpróbálja kiszolgáltatottá tenni a bírákat, ezért akkor se szívesen tenné ki a kormányból, ha tehetné.

Beszállt a csatába Andrzej Duda köztársasági elnök is, aki saját törvényjavaslatával megszüntetné a leginkább vitatott intézményt, a Legfelső Bíróság fegyelmi kamaráját, amely a jogállami elvekkel ellentétesen ítéletek tartalma és indoklása miatt is felelősségre von bírókat.

Erre Kaczynski pártja saját tervezettel reagált, amely más szervezeti megoldást javasol. Azt az alapvető problémát azonban egyik se oldaná meg, hogy a bírák kinevezésére és előléptetésére az államfőnek javaslatot tevő Országos Bírósági Tanácsban 2018 óta nem a bírói kar választott képviselői vannak többségben, hanem az egész testületet a parlament választja politikai szempontok alapján. Az ezt alkotmányellenesnek tartó jogászok szerint minden azóta kinevezett bíró és bírósági vezető illegitim, tehát ha a fegyelmi kamara így kinevezett tagjai más beosztásban ott maradnának a Legfelső Bíróságon, akkor fennmaradna a nem jogállami állapot. Erre egyik új törvényjavaslat se kínál megoldást, amit a luxembourgi bírósági döntés után lépéskényszerbe került Európai Bizottság nyilván látni fog.