Varsóban még nem döntöttek a vétó feladásáról

Nagy meglepetést okozott csütörtök este Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes nyilatkozata arról, hogy bizonyos feltételekkel mégsem vétózzák meg az uniós költségvetést. Ez azt jelentette volna, hogy magára hagyják a magyar kormányt, holott a többszöri egyeztetés után a két miniszterelnök megállapodott a közös fellépésben, ahogy erre Orbán Viktor miniszterelnök is utalt a péntek reggeli szokásos rádióinterjúban.

A helyzet valójában az, hogy kormánydöntés még biztosan nem született erről Varsóban, ezt péntek délelőtt a lengyel kormányszóvivő is megerősítette. Piotr Müller a Twitteren azt írta, Varsó teljes egészében kiáll az uniós források kifizetésének feltételrendszerére vonatkozó lengyel–magyar álláspont mellett, "csak az uniós alapszerződésekkel és az Európai Tanács (júliusi) záró következtetéseivel összhangban lévő előírásokat hagyhat jóvá."

Gowin a Megegyezés nevű kisebb kormánykoalíciós párt mérsékelt vezetője, aki kezdettől ellenezte a költségvetés megvétózását. Brüsszeli tárgyalásai után nyilatkozott, de a jelek szerint ez egyelőre a személyes véleménye. A másik kisebb kormánypárt, a Szolidáris Lengyelország vezetője, Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter vele szemben az eddiginél is keményebb magatartást követel Morawiecki miniszterelnöktől, nyilvános nyomást gyakorolva rá, hogy „ne legyen puhány”. Az országot ténylegesen irányító, bár csak miniszterelnök-helyettesi rangot viselő Jaroslaw Kaczynski, a fő kormánypárt, a Jog és Igazságosság elnöke eddig inkább Ziobrot látszott támogatni, de csütörtökön lefújatta a politikus tervezett sajtótájékoztatóját, amelyen újra az EU-t akarta támadni.

Kaczynskinak közben arra is figyelnie kell, hogy el ne tűnjön mögüle a mindössze 3 fős parlamenti többség, hiszen a két kisebb kormánypártnak 38 képviselője van. Nélkülük nincs többség, de egymással ellentétes nézeteket képviselnek. Az ellenzéki Parasztpárt egy része hajlandó lenne kisegíteni a kormányt egy parlamenti szavazásnál, hogy „Ziobro ne zsarolhassa”, ettől azonban sokan tartanak, mert ezzel megbomlana az ellenzéki együttműködés, különösen a szenátusban, ahol az ellenzéknek egyetlen főnyi többsége van.

A vita témái ugyanazok, mint nálunk: a kormány szerint önkényesen, homályos kritériumok alapján, politikai célokra lehetne használni a jogállamiság megkövetelését. Másfelől azt bizonygatják, hogy nem is vesztene az ország jelentős összegeket, ha például kimaradna az Újjáépítési Alapból. Erre válaszolt a héten a Lengyel Közgazdasági Társaság, amelynek elnöksége szerint a jogállam megkövetelése minden lengyel állampolgár és vállalkozás érdeke, mert ez védheti meg őket a hatalom önkényével szemben. A szakértők szerint képtelenség kétségbe vonni, hogy Lengyelország számára nagyon előnyös az EU-tagság, a hozzáférés egy 450 milliós piachoz. A vétó miatt meg nem érkező eurómilliárdok súlyos visszaesést jelentenének a lengyel családok, önkormányzatok, cégek számára – írják a szakértők.