Tetszett a cikk?

Recseg-ropog a lengyel bírósági rendszer, a krízist elmélyítheti, ha az Európai Bíróság ítéletben erősíti meg, hogy a varsói szabályozás ellentétes az uniós joggal, ezért meg kell semmisíteni.

„Tanchev főtanácsnok szerint a Bíróságnak meg kell állapítania, hogy a bírákra vonatkozó fegyelmi felelősségi rendszerrel kapcsolatos lengyel szabályozás ellentétes az uniós joggal” – áll a luxembourgi testület május 6-i közleményében. Ha az EU bírái elfogadják ezt a véleményt – márpedig többnyire ez szokott történni –, akkor ez tovább mélyíti azt a válságot, amely pesszimista elemzők szerint kifelé vezeti Lengyelországot az Európai Unióból.

A most várható EU-bírósági ítélet ugyanis már nem az első lenne, amely elmarasztalja a 2017 óta folyó igazságszolgáltatási „reformot”, de a lengyel állam megtagadja ezek elismerését. Sőt, Mateusz Morawiecki miniszterelnök, aki kedden lelkesen ünnepelte az EU-t és az onnan várható eurómilliárdokat, mert ellenzéki közreműködéssel sikerült ratifikálni a Helyreállítási Alapról szóló közösségi döntést, nem sokkal korábban az EU lényegét támadta meg a hazai Alkotmánybíróságon. Annak vizsgálatát kérte, nem alkotmányellenes-e, hogy az EU bírósága beleszólhat a lengyel igazságszolgáltatás ügyeibe. Márpedig a közösség alapelve az, hogy a közösségi jog fölötte áll a nemzetinek, és a belépő tagoknak ezt bele kellett illeszteniük a saját jogrendjükbe. Afelől pedig nincs kétsége senkinek Lengyelországban, hogy Jaroslaw Kaczynski, a vezető kormánypárt elnöke (képünkön) fogja megmondani a hatalom pillanatnyi politikai és gazdasági érdekei szerint, mit határozzon az Alkotmánybíróság.

A vita lényege az, hogy a lengyel parlament négy éve úgy döntött: az alkotmánynak az a mondata, hogy az Országos Bírósági Tanács többségét a bírák képviselőinek kell adniuk, nem azt jelenti, ahogyan húsz éven át értették. Tudniillik ezeket a tagokat addig a bírói kar választotta. Azok is a bírák képviselői, akiket egy jelölési folyamat után a parlament kormánypárti többsége választ – mondták ki, és ez történt. Gondosan kiválogatták, kik kerültek be. Ezáltal a bírói kinevezésekre és előléptetésekre az államfőnek javaslatot tenni egyedül jogosult testület átpolitizálódott. Ezután hoztak létre a Legfelső Bíróságon egy fegyelmi kamarát, amely a bírák fegyelmi és büntető ügyeiben illetékes, és amelybe jórészt olyan jogászokat választott ez az átpolitizált Országos Bírósági Tanács, akik sosem voltak bírák, hanem ügyészek, akiknek gyakran van konfliktusuk a bírákkal, hiszen nem minden vádindítványuk győz. Előbb maga a Legfelső Bíróság plénuma mondta ki, hogy ez a testület nem tekinthető bíróságnak, mert nem független szerv jelölte – Andrzej Duda köztársasági elnököt mindez nem érdekelte, ő aláírta a kinevezéseket –, majd az EU bírósága írta elő a működés felfüggesztését, de ezt nem hajtották végre. A Legfelső Bíróság élére – sokak szerint alkotmánysértő eljárással – kineveztek egy bírói státuszú volt kormányhivatalnokot, aki igyekszik megszabadulni a „régi” LB-tagoktól. Részben azzal a váddal, hogy „kommunisták”, mert a legidősebbek még 1989 előtt kapták első, legalsó szintű bírói kinevezésüket.

A helyzet ma az, hogy Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, az egyik kormánypárt elnöke mint politikus egyszerre közvetlen felettese a bíróságoknak és az ügyészségnek. Ha egy ügyész veszít egy perben, mert a bíró a védelem álláspontját fogadja el, akkor az ügyész panaszt tesz a legfőbb ügyésznél, aki maga a miniszter, ő pedig valamilyen ürüggyel fegyelmit indít a bíró ellen, és ezt az említett LB fegyelmi kamara többnyire jóváhagyja. Több ilyen ügy van folyamatban, ami fikcióvá teszi a bírói függetlenséget. Sőt, büntetőeljárásokat is indítottak bírák ellen ítéletük indoklása miatt. De ha egy ügyész nem akar vádat emelni valaki ellen, pedig politikus főnöke szerint kellene, akkor ő is megkapja a magáét. Többen voltak, akiket a lakhelyüktől 300 kilométerre helyeztek át 48 órán belüli indulással, fellebbezési lehetőség nélkül. Lakásukról maguknak kellett gondoskodniuk.

Tehát recseg-ropog az egész lengyel bírósági rendszer. Ma bíróságok tagadják meg bírósági ítéletek végrehajtását: például egy felfüggesztett bírót a munkaügyi bíróság visszahelyezett, de annak a bíróságnak az elnöke, ahová visszahelyezték, ezt nem veszi tudomásul.

Ennek a folyamatnak egy eleme lesz, ha az EU bírósága elfogadja Tanchev főtanácsnok álláspontját. És ha a varsói kormány és köztársasági elnök ezt az ítéletet megint nem lesz hajlandó elismerni, az ismét felveti: lehet-e az Európai Unió tagja egy olyan ország, amely a hatalmas támogatásokat és kedvező feltételű hiteleket lelkesen fogadja, de a közösség jogrendjét elutasítja.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!