12:8 – ilyen arányban döntötte el szombat délután az egyik kisebb lengyel kormánypárt vezetősége, hogy nem lép ki a koalícióból, bár továbbra is az a véleménye, hogy Morawiecki miniszterelnöknak meg kellett volna vétóznia az Európai Unió csütörtökön elfogadott költségvetését. A kormány tehát nem veszíti el parlamenti többségét.

A Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter vezette Szolidáris Lengyelország (SP) kezdettől azt hirdette, hogy megvonja bizalmát a kormányfőtől, ha „puhány” lesz, és véleményét azután sem változtatta meg, hogy kedden Varsóban tárgyalt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.

A párt szerint Morawiecki hibázott Brüsszelben. Az elfogadott kompromisszum ellentétes az uniós szerződésekkel, és sérti a lengyel függetlenséget, amit az sem nem igazolhat, hogy sok pénz érkezik az uniótól. A jogállamiságra hivatkozva ”akár azt is rákényszeríthetik az országra, hogy a meleg pároknak engedélyezze gyerekek örökbe fogadását”. A jogállamról többségi döntéssel hozott, kötelező erejű határozattal szemben a megígért, ezt korlátozó tanácsi útmutatásnak nincs jogi ereje. „A minket lenéző, megalázó németeknek, hollandoknak és más idegeneknek adtuk át a szuverenitásunkat” – írta Beata Kempa EP-képviselő.

A lengyel kormány parlamenti többsége mindössze négy fő, tehát az SP 18 képviselője nélkül kisebbségbe szorulna. Ezért várta mindenki izgatottan a szombati pártvezetőség ülését, amely végülis a korábbi harcias kijelentések ellenére nem szánta rá magát a szakításra. Ziobro pártelnök nem árulta el, hogy ő hogyan szavazott, de 17 óra utáni tájékoztatóján kifejtette: kormánypártként többet tehetnek a megállapodás szerinte negatív következményei ellen, mint ellenzékben, és miniszterként irányítani akarja az EU Bíróságához küldendő panasz kidolgozását, amelynek lehetősége a csütörtöki kompromisszum része. Azt nem tette hozzá: egy előre hozott választás nem érdekük, mert lehet, hogy be se jutnának a parlamentbe, ha szembefordulnak a még mindig erős Jaroslaw Kaczynskival, a nagyobbik kormánypárt elnökével. Emellett Ziobro bizonyára nem akarja feladni azt a rendkívüli hatalmát a bíróságok és az ügyészség fölött, amellyel folyamatosan veri szét az igazságszolgáltatás függetlenségét, és amely az egyik fő eleme a lengyel jogállammal kapcsolatos uniós bírálatnak. Az 50 éves politikus azt is tudja: ellenzékből nehezebben tudná folytatni évek óta tartó harcát Morawiecki miniszterelnökkel szemben a jobboldal első számú vezetője címért, mint a kormány tagjaként, pedig az országot ma ténylegesen irányító 71 éves Kaczynski előbb-utóbb távozni fog. Ugyanakkor éppen a bírósági rendszer kézbentartása érdekében most Kaczynskinak is szüksége van őrá.

A kormányválság tehát egyelőre elmaradt, de a nyilatkozatokból látható: további konfliktusok várhatóak a lengyel kormányon belül.