Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
A brüsszeli vétó, pontosabban annak elmaradása miatt állt a bál, és borítékolható a további konfliktus is.
12:8 – ilyen arányban döntötte el szombat délután az egyik kisebb lengyel kormánypárt vezetősége, hogy nem lép ki a koalícióból, bár továbbra is az a véleménye, hogy Morawiecki miniszterelnöknak meg kellett volna vétóznia az Európai Unió csütörtökön elfogadott költségvetését. A kormány tehát nem veszíti el parlamenti többségét.
A Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter vezette Szolidáris Lengyelország (SP) kezdettől azt hirdette, hogy megvonja bizalmát a kormányfőtől, ha „puhány” lesz, és véleményét azután sem változtatta meg, hogy kedden Varsóban tárgyalt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.
A párt szerint Morawiecki hibázott Brüsszelben. Az elfogadott kompromisszum ellentétes az uniós szerződésekkel, és sérti a lengyel függetlenséget, amit az sem nem igazolhat, hogy sok pénz érkezik az uniótól. A jogállamiságra hivatkozva ”akár azt is rákényszeríthetik az országra, hogy a meleg pároknak engedélyezze gyerekek örökbe fogadását”. A jogállamról többségi döntéssel hozott, kötelező erejű határozattal szemben a megígért, ezt korlátozó tanácsi útmutatásnak nincs jogi ereje. „A minket lenéző, megalázó németeknek, hollandoknak és más idegeneknek adtuk át a szuverenitásunkat” – írta Beata Kempa EP-képviselő.
A lengyel kormány parlamenti többsége mindössze négy fő, tehát az SP 18 képviselője nélkül kisebbségbe szorulna. Ezért várta mindenki izgatottan a szombati pártvezetőség ülését, amely végülis a korábbi harcias kijelentések ellenére nem szánta rá magát a szakításra. Ziobro pártelnök nem árulta el, hogy ő hogyan szavazott, de 17 óra utáni tájékoztatóján kifejtette: kormánypártként többet tehetnek a megállapodás szerinte negatív következményei ellen, mint ellenzékben, és miniszterként irányítani akarja az EU Bíróságához küldendő panasz kidolgozását, amelynek lehetősége a csütörtöki kompromisszum része. Azt nem tette hozzá: egy előre hozott választás nem érdekük, mert lehet, hogy be se jutnának a parlamentbe, ha szembefordulnak a még mindig erős Jaroslaw Kaczynskival, a nagyobbik kormánypárt elnökével. Emellett Ziobro bizonyára nem akarja feladni azt a rendkívüli hatalmát a bíróságok és az ügyészség fölött, amellyel folyamatosan veri szét az igazságszolgáltatás függetlenségét, és amely az egyik fő eleme a lengyel jogállammal kapcsolatos uniós bírálatnak. Az 50 éves politikus azt is tudja: ellenzékből nehezebben tudná folytatni évek óta tartó harcát Morawiecki miniszterelnökkel szemben a jobboldal első számú vezetője címért, mint a kormány tagjaként, pedig az országot ma ténylegesen irányító 71 éves Kaczynski előbb-utóbb távozni fog. Ugyanakkor éppen a bírósági rendszer kézbentartása érdekében most Kaczynskinak is szüksége van őrá.
A kormányválság tehát egyelőre elmaradt, de a nyilatkozatokból látható: további konfliktusok várhatóak a lengyel kormányon belül.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Új idegenrendészeti eljárás indul.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.
Július elején újabb hullámra lehet számítani.
A Cargolux három Boeing 747-ese közvetlenül az iráni légtér előtt tűnt el a nyomkövető rendszerekből, és azóta sem tudni, hol vannak.