szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A koppenhágai rendőrség szerint „nincs elegendő indokuk” a nyomozás folytatására.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Dánia már nem vizsgálja az Északi Áramlat 1-es és 2-es gázvezetékének felrobbantását. A dánok nem sokkal azután fejezték be a vizsgálatot, hogy Svédország is lezárta a saját nyomozását – adta hírül a Reuters. „A nyomozás eredménye alapján arra lehet következtetni, hogy szándékos szabotázs történt, de nincs meg a szükséges alap a bűnügyi vizsgálat folytatásához” – olvasható a dán rendőrség közleményében.

A svéd vizsgálat lezárásáról már a hvg.hu is írt korábban. A svéd nyomozók közel 18 hónap után jutottak arra a következtetésre, hogy nem rendelkeznek joghatósággal az ügyben, ugyanis „Svédország állampolgárait és érdekeit nem sértették meg”.

Az orosz gázt Németországba szállító, több milliárd dolláros Északi Áramlat gázvezetékek 2022 szeptemberében sorozatos robbanások következtében megrepedtek, és hatalmas mennyiségű metán került a levegőbe. Az ügyben rengeteg teória látott napvilágot, hivatalos választ azonban a mai napig nem kaptunk a történtekre. Az Egyesült Államok kezdetben az oroszokat hibáztatta, majd több amerikai újság, például a New York Times is arról számolt be, hogy egy, az ukrán vezetéshez nem kötődő, ukránbarát csoport is érintett lehetett.

Később a Washington Post arról írt, hogy egy, a titkosszolgálatokkal szoros kapcsolatot ápoló ukrán ezredes, Roman Csernivszkij lehetett a központi figurája a gázvezeték felrobbantásának. De akadt olyan amerikai oknyomozó újság, amely azt állította, hogy az Egyesült Államok áll a történtek mögött.

Oroszország a Nyugatot, kiemelten az Egyesült Államokat tette felelőssé az esetért, Svédország és Dánia korábbi nyomozásai pedig arra jutottak, hogy vélhetően robbantás történt. Előbbi továbbá arra is tett utalást, hogy valószínűleg egy „állami szereplő” lehet a támadás mögött. Az ENSZ jelentése szerint a három tenger alatti robbanás, amely megrepesztette a csővezetékeket, több száz kilogramm robbanóanyag erejével volt egyenértékű.

A két vezetékpár évi 110 milliárd köbméter földgáz szállítására volt alkalmas. Az Északi Áramlat-1 2012-től működött, az Északi Áramlat-2 építését 2021-ben fejezte be a Gazprom orosz energiavállalat, de az Ukrajna ellen indított háború miatt a használata soha nem kezdődött meg.

Mindenki másra kenné az Északi Áramlat felrobbantását

Fél évvel azután, hogy ismeretlen tettesek két helyen is felrobbantották az Oroszországot és Németországot a Balti-tenger alatt közvetlenül összekötő Északi Áramlat gázvezetéket, megjelentek az állítólagos elkövetőket leleplező, egymásnak teljes egészében ellentmondó beszámolók, amik csak a szálak összekuszálására alkalmasak.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!