Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
A Corvinus kutatója, Berezvai Zombor és szerzőtársai a Health Policy szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban arról írtak, hogy már évek óta több egészségtelen élelmiszert fogyasztanak a magyarok, mint 2011-ben, amikor a kormány bevezette a népegészségügyi termékadót, közismertebb nevén a chipsadót. A Pénzügyminisztérium egy Facebook-posztban fejtette ki, hogy szerintük miért nem helytállóak a közlemény állításai a chipsadóról, illetve annak hatékonyságáról.
A tárca szerint a kormány azzal a céllal hozta létre a népegészségügyi termékadót, hogy az ebből befolyó bevételeket egészségügyi célokra fordítsa, és – mint állítják – eddig 550 milliárd forint bevétel érkezett az Egészségbiztosítási Alapba, és csak idén pedig további 90 milliárd forint folyhat be.
Emellett azzal érvelnek, hogy “2010 óta 40%-kal nőtt Magyarországon a kiskereskedelmi forgalom, tehát az elmúlt évtized növekvő gazdasági teljesítménynek, a magasabb foglalkoztatásnak és az emelkedő reálbéreknek köszönhetően minden termékből többet fogyaszthattak a családok – az egészséges és a chipsadós termékekből is.
Hozzátették, az adó bevezetését követően az egészségügyi kockázatot jelentő termékek fogyasztása visszaesett, az előbb említett növekedés csak évekkel később volt tapasztalható. A chipsadó bevezetése nélkül tehát nemcsak kevesebb bevétele lenne az egészségügynek, hanem mára még több egészségtelen termék fogyna a boltokból.
“A magyar chipsadó úttörő volt Európában, több ország számára is mintaként szolgált. Jól illeszkedik a versenyképes magyar adórendszerbe, amely a munkát terhelő adókat csökkenti, az ország kiadásaihoz szükséges bevételeket pedig elsősorban a fogyasztási típusú adókból biztosítja” – tették hozzá.
