Rémes számok érkeztek a magyar gazdaságról a héten. Az iparunk teljesítménye júliusban éves alapon 1,3 százalékkal esett vissza, és a kormány csak annak tud örülni, hogy az előző hónaphoz képest nem volt csökkenés, a kiskereskedelem csak a tavalyi nagyon alacsonynál magasabb 2,5 százalékkal tudott növekedni, havi alapon április óta gyakorlatilag stagnál. A külkereskedelmünknek még többlete volt, de egész apróra zsugorodott. És elkészült a KSH az április-júniusi GDP-adat részletezésével is: a beruházások óriásit zuhantak, az autó- és az akkugyártásunk is gyengélkedik, majd beütött az aszály is.

Meg is jött az éles kritika, méghozzá Matolcsy Györgytől. A jegybank elnöke a Közgazdász-vándorgyűlésen arról beszélt, hogy 2021-ben teljes gazdaságpolitikai úttévesztés történt, emiatt a 2030-ra megjelölt célokat egy évtizeddel el kell halasztani. Egyébként is, a kormány inflációellenes harc helyett inflációnövelő lépéseket tett, az pedig nem igaz, hogy akkunagyhatalom lettünk volna – sorolta. A kormányból Orbán Balázs válaszolt neki, a miniszterelnök politikai igazgatója annyival intézte ezt el, hogy Matolcsynak személyes bajai vannak, de guggolva is kibírjuk, amíg jövő márciusban lejár a mandátuma.

Választási költekezésbe szeretne kezdeni a magyar kormány akár már az idei év végén, ahogy azt a 2022-es választás előtt is tették, csak megvárja, hogy a nagy hitelminősítők véleményt mondjanak az ország gazdaságáról – írta meg a Bloomberg. A Pénzügyminisztérium sietett cáfolni, szerintük ez álhír.

Túry Gergely

Addig is, amíg nem tudjuk, mik a konkrét tervek, csak azt figyelhetjük, mit mondanak a politikusok. Nagy Márton például Kínában tartott roadshow-t, és arról beszélt, még több kínai akkutechnológiára van szükségünk. Előtte még itthon azt ígérte, hogy készül egy újraindítási akcióterv, ennek egy részeként megpróbálná az otthonteremtés felé terelni a megtakarításainkat, de valójában ezzel csak annak segítene, akinek amúgy is van pénze. Varga Mihály pénzügyminiszter pedig egy olyan forgatókönyvet vázolt fel, amelyben folytatódik az államháztartási hiány csökkentése, ennek ellenére 2025-ben mégis nő a családi adókedvezmény, bővülnek az otthonteremtési juttatások, valamint a kis- és középvállalatok is támogatásokra számíthatnak.

Gondolták volna, hogy van egy magyar ember, aki tizenötször gazdagabb Mészáros Lőrincnél, és nem Soros György az? A héten derült ki, hogy két cég, a nem túl ismert Donor Zrt. és a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt. hivatalos dokumentumaiban összesen több, mint 13 ezer milliárd forint jelent meg, nagy része egy tavalyi tőkeemelés után. Összehasonlításképp: az OTP piaci kapitalizációja 5194 milliárd forint, a Molé 2221 milliárd.

A Privátkopó szerint a két vállalat tulajdonosát, T. János Györgyöt az 1990-es évek végén gazdasági bűncselekmények elkövetésével is megvádolták. Ott nem tartunk, hogy a mostani esetről le lehessen írni, hogy bűncselekmény történt volna, a magyar cégbíróságnak be kellett jegyeznie a példátlan tőkeemelést, a jogszabály szerint nem vizsgálhatta, hogy valós vagy valótlan tényeken alapult-e a bejegyzés.

És ha már Mészáros Lőrinc szóba került: a Forbes friss listája szerint a legnagyobb magyar családi cégek azért így is hozzá tartoznak. A lista aztán egészen más miatt került a figyelem középpontjába, a Hell tulajdonosai már megint megpróbálják visszahívatni a lapot, amiért leírták a nevüket – a korábbi ilyen eset után a tárgyalás idén még csak az első fokú ítéletig jutott el, igaz, ott a lapnak adtak igazat.

A hét képe: Szijjártó Péter Bahreinben bemutatja, milyen a magyar diplomáciai etikett

Szijjártó Péter / Facebook

Tényleg több gond lett a MÁV-nál idén nyáron, vagy csak most érte el a média ingerküszöbét? Ötödik éve vezetjük a magyar vasút hibalistáját, úgyhogy most csak elő kellett vennünk, hogyan állunk idén eddig. És valóban, az idei nyár mindhárom hónapja a 2020 eleje óta eltelt idő tíz legproblémásabb hónap közé tartozik, a július és a június a leggyengébb háromba, de az augusztus már jobb lett legalább azoknál. Az is világos, hogy a balatoni vonalakon sokkal több a gond nyaranta, annyira feszített a munka.

De az is jól látszik, hogy a MÁV-nak felróható hibák mellett mindenki más közlekedőnek is össze kell kapnia magát. Az eddigieknél sokkal több baleset történik idén, sokkal gyakrabban gondolják úgy autósok vagy gyalogosok, hogy még át fognak férfi a vonat előtt.

A francia konyakgyártók fellélegezhetnek, a kínai kormány egyelőre nem vet ki dömpingellenes szankciókat az EU-s borpárlatokra. Ahhoz viszont ez kevés, hogy Kína elkerülje az elektromos autóira kivetett uniós vámokat. A Kína és az Európai Unió közötti vámháború – eggyel óvatosabb megfogalmazásban még csak izmozás – továbbra is tart, és még nem nagyon látjuk, hol lesz a vége.

AFP / STR

A kínai vezetők eddig azzal próbálkoztak, hogy az uniós országokat egymásnak ugrasszák. Ez viszont mostanáig nem jött be, úgyhogy nagyobb csapást készíthetnek elő. Így is vigyázniuk kell, az elektromos járműveik eladásához szükségük van az európai piacra, és az otthoni növekedés lassulása miatt vámháborút sem szeretnének.

Elkezdődött az új tanév, és miközben mindenki azzal volt elfoglalva, hogyan próbálják begyűjteni a telefonokat, az ország jelentős részén egy másik, még komolyabb gond is megjelent: elviselhetetlenül forróak voltak a tantermek. A magyar szabályok szerint irodai munkát nem is lehetett volna végezni ilyen helyeken (egy kicsit bonyolult számítással 31-35 fok között van az a határ, ami fölött nem lehet dolgozni), de az iskolai szabályok mások.

Arra így is megkapták az engedélyt egy idő után, hogy rövidített órákat tartsanak. De ez csak tűzoltás, hosszú távon valamit mindenképp kell kezdeni azzal, hogy egyre tovább szokott nagyon meleg lenni. Olaszországban egy pedagógusszervezet már azt kérte, hogy legyen elég októberben kezdeni az iskolaévet, amire persze kiborultak a szülők, akik a szabadságaikban és a pénzügyeikben is elmennek már most a végsőkig, hogy a gyerekeik csináljanak valamit a nyári szünetben.

Eljutottak az elsőfokú ítéleti a Quaestor-ügyben, kilenc és fél évvel az után, hogy összeomlott a cégbirodalom. Tarsoly Csabát bűnszervezetben elkövetett csalásban, sikkasztásban, közokirat-hamisításban is bűnösnek találták, 13 év börtönre ítélték, és örökre eltiltották a cégvezetéstől. A 32 ezer kisbefektető így is százmilliárdnyi pénzt vesztett el, ehhez pedig kellett tudatlanság és mohóság, kormányzati kapcsolatokkal kérkedő, gátlástalan hazardőr kötvénykibocsátó és hatósági lazaság is. Vannak azért, akik jól jártak: Tiborcz István és köre.

Tarsoly Csaba

Reviczky Zsolt

Persze egy ilyen tempó nem magyar specialitás, Németországban például most kezdődött meg a 2015-ös dízelbotrányba belebukott VW-vezér, Martin Winterkorn pere. Bezzeg a Buda-Cash egykori ügyfelei már pénzeket és részvényeket kapnak vissza – még csak tíz év sem kellett ehhez.