A piaci konszenzushoz képest komoly negatív meglepetést okozott a friss kiskereskedelmi adat – állapítja meg Virovácz Péter, az ING elemzője a júliushoz képest stagnáló júliusi kiskereskedelmi forgalommal kapcsolatban, amely “a piacon a legpesszimistább előrejelzést adó ING Bank várakozásait is csekély mértékben alulmúlta”. Az elemző kiábrándító teljesítményről ír, és jelzi, 

április óta lényegében stagnál az értékesítés volumene a szektorok összességét vizsgálva. 

A tavalyi alacsony bázis miatt az év/év index sem mutatott jelentős változást az előző hónaphoz képest. Júliusban így mindösszesen 2,5 százalékkal volt magasabb a kiskereskedelmi forgalom volumene, mint egy évvel korábban (naptárhatástól megtisztítva).

Tartósan a 2021-es szint alatt

Az elmúlt négy hónapban a teljes értékesítési volumen lényegében beragadt szűk 1 százalékkal a 2021. évi szint alatt. Az elmúlt hónapok stagnálása miatt pedig már azt sem állíthatjuk, hogy a kiskereskedelmi forgalom trendszerű bővülést mutatna. Sőt, már az éves bázisú teljesítménymutatók esetében is egy trendszerű lassulás tapasztalható.

Az elemző szerint továbbra is megállja a helyét a korábbi állításuk: a gazdasági alapfolyamatok gyengék, és csak egy-egy kiugró teljesítmény tud átmenetileg pozitív képet kirajzolni, de a kiskereskedelemben még ilyen egyedi hatás sem volt. “Ez utóbbi már csak azért is érdekes, mert azért a nagy sporteseményekkel tűzdelt időszakokban a kiskereskedelmi forgalom érdemi fellendülést szokott mutatni.”

Nem fogy az ennivaló

A részleteket nézve jól látható, hogy a júliusi kiskereskedelmi teljesítményt – komoly meglepetésre – ismét az élelmiszer-kiskereskedelem húzta vissza jelentősen. Havi alapon 0,7 százalékos visszaesést mért a KSH. Mindez annak fényében okoz komoly fejtörést, hogy a kiskereskedelmi láncok meglehetősen pozitív hangvételben nyilatkoztak a forgalmuk alakulásáról az 2024-es foci-Eb miatt. Míg júniusban ezt a negatív meglepetést ellentételezte a nem élelmiszertermék jellegű üzletek forgalma, addig júliusról ez aligha mondható el.

Utóbbi üzletek forgalmában ugyanis mindösszesen 0,1 százalékos havi bővülést látni. Ezen belül is különösen nagy visszaesést hozott a csomagküldő és internetes forgalom (bár ez az előző havi megugrás után annyira nem meglepő). De a textilüzletek forgalma is jelentősen visszaesett. Nőtt ezzel szemben az iparcikk jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene egyhavi bázison, de összességében még így is gyenge teljesítményről beszélhetünk. Júliusban ugyanakkor – a hó végi árcsökkenésnek köszönhetően – 0,4 százalékkal emelkedett az üzemanyag-forgalom havi alapon, és ez mentette stagnálásra az egész kiskereskedelem teljesítményét.

Biztató reálbér-növekedés

Az elemző szerint bizakodásra adhat okot a továbbra is magas reálbér-növekedés és az összességében erős munkaerőpiac. Ez utóbbi azonban könnyen csalóka lehet a munkaerő-tartalékolás jelentősége miatt. Úgy tűnik tehát, hogy hiába az elmúlt egy év javulása a fogyasztói bizalomban, annak szintje még mindig túl alacsony ahhoz, hogy a háztartások fogyasztása érdemi impulzust adjon a gazdaságnak. A bizonytalan gazdasági környezet, a tartalékok visszaépítése és a személyihitel-állomány leépítése a fő fókusz a háztartások számára. A legbiztosabb pozitív fordulat 2025 elején érkezhet ebben a tekintetben, amikor is az ÁKK ismét jelentős kuponfizetéseket hajt végre a lakossági államkötvények tulajdonosainak. Addig is folytatódik a gyógyulás, de a teljes helyreállás nem a jelen, hanem inkább a jövő ígérete.

Az Erste makrogazdasági elemzője, Nagy János arról ír, hogy a júliusi forgalom jellemzően gyenge “a hazai fogyasztók külföldi költései felfutásának következtében”, ugyanakkor kedvezőnek nevezte a tartós cikkek forgalmának alakulását, “mivel ez a csoport jelzi elsősorban a konjunktúra ciklikus helyzetét”. 

Szerinte a kilábalás fokozatosan folytatódhat: ő is a közel két számjegyű, pozitív reálbérváltozást emeli ki, de azt is jelzi, hogy “a felívelést még valamelyest lassíthatja az elmúlt időszakban megtapasztalt jóléti veszteségek következtében fellépő óvatossági motívum”, aminek hatása viszont zsugorodik. Csakhogy 

a magas inflációs időszakban bevett gyakorlattá vált a külföldi bevásárlás, ami nehezen halványodó tényező. 

A kiskereskedelmi forgalom gyors felívelését általánosan a szolgáltatások előtérbe kerülése is fékezi: főként a magán-egészségügyre megy inkább a pénz, mint a bevásárlásra. Szerinte a háztartások fogyasztása – amely a 2023-as gyenge gazdasági teljesítmény fő okozója volt – idén érdemben hozzájárulhat a konjunktúrához, és előretekintve is stabil eleme lehet a növekedésnek, ami a költségvetés szempontjából is meghatározó.

Az Erste elemzője kitért a friss külkereskedelmi adatokra is, amelyek alakulásában – ötödére esett a külkereskedelmi többlet az előző hónaphoz képest – az ilyenkor megszokott módon az autóipari leállások játszottak szerepet, ugyanakkor “a borús exportkilátások fényében a gyengélkedés könnyen tartóssá válhat, és a magyar deviza egyik legfontosabb támasza eshet ki a rendszerből. A júniusi folyó fizetési mérleg passzívuma után a hetedik hónap is mínuszos lehet, ami magyarázatot adhat a forint elmúlt hónapokban tapasztalt alakulására.”