Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Amint arról a HVG is beszámolt, papíron 13,5 ezer milliárd forintnyi brazil államkötvénye van egy rejtélyes magyar üzletembernek. Kilétét a Privátkopó bűnügyi magazin fedte fel egy kedden megjelent cikkben.
Eszerint a 66 éves, jelenleg egy máltai lakcímről működő T. János György (a teljes nevét lapunk egyelőre nem kívánja közölni) a 2014-ben egy rendőrautó hátsó ülésén rejtélyes módon meghalt Welsz Tamástól kaphatott guineai okmányokat a 2000-es évek közepén. Az összefüggés a portál szerint az, hogy forrásai szerint T. János jó kapcsolatot ápolt Welsszel, aki pont ekkoriban üzletelt Bissau-Guinea, Guinea, Szenegál, és Gambia hivatalos irataival.
T.-t a lap szerint 1998-ban ötödrendű vádlottként hallgatták ki az Andráskó-per részeként. Ennek lényege az volt, hogy 1994-1995-ben Andráskó József (Nikolits István egykori titokminiszter kampányfőnöke) és társai, köztük T. János több mint kétmilliárd forint jogosulatlan mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatást igényeltek. Az állami pénzekre pályázó cégeket hamis, illetve lopott adatokkal és iratokkal működtették. T. Jánost a perben 2 év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.
Brazíliában a bűnszervezetek nagy mennyiségben hamisítják a brazil állampapírokat, amit alacsony áron értékesítenek brazil és külföldi üzletembereknek. A vásárlók az állampapírokat adójóváírások beszámítására, banki kölcsönök fedezetére, alaptőke-emelésre (ezt tette T. János is), és a vállalatok vagyonának felduzzasztására használják. A hamisításokra a brazil pénzügyminisztérium is felhívta korábban a figyelmet.
Ugyanakkor, ha T. János és üzlettársa, T. György cégei valóban ekkora összegben rendelkeznek brazil kötvényekkel, akkor tulajdonosuk a dél-amerikai ország egyik legnagyobb hitelezője lenne. A két társaságban lévő vagyon ugyanis Brazília teljes adósságállományának durván 2,5 százalékára rúg, ami „jól summázza az egész ügy életszerűtlenségét” – írtuk korábban.
