Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Csalás, pénzmosás és színlelt szerződés gyanúja miatt feljelentést tett Hadházy Ákos a két magyar vállalat ügyében, amelyekről a napokban derült ki, hogy több ezer milliárd forint jelent meg a céges beszámolóikban. A független parlamenti képviselő arról írt a Facebookon: szerinte ez vagy könyvelési csalás, vagy tényleg benne van a cégekben a mesés vagyon, és egy módon lehet megtudni, mi az igazság, ha a NAV kinyomozza.
A G7 múlt héten írta meg, hogy a Donor Zrt. nevű cég a beszámolója szerint 6534 milliárd forintos vagyonnal rendelkezik, miközben tavaly novemberben alapították, bevétele, kiadása és alkalmazottja sincsen, ráadásul a cégbírósági iratokban egy 4532 milliárd forintos tőkeemelés betűvel leírva is szerepel, ami kizárja azt, hogy egyszerűen elnéztek három nullát a jelentés leadásakor. A vállalat tulajdonosának van egy másik cége is, a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt., amelyben egy 5099 milliárd forintos tőkeemelés után 6700 milliárd forint áll. Összehasonlításképp: az OTP piaci kapitalizációja 5194 milliárd forint, a Molé 2221 milliárd.
A cégek egyetlen részvényese egy Máltán élő magyar üzletember, T. János György. Ő mindeddig nem reagált a sajtómegkeresésekre.
