A jegybank monetáris tanácsa (mt) a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon szeptember 23-ai ülésén, az alapkamat mértéke marad 6,5 százalék. Ahogy már hónapok óta, kamatemelésre nincs szükség, kamatcsökkentésre pedig nincs lehetőség. A forint árfolyama stabil, sőt trendszerűen erősödött az elmúlt időszakban, de egy kamatcsökkentésre alighanem gyengülne. Márpedig – ahogy a jegybank hangsúlyozza – az infláció tekintetében a jelenlegi gazdasági környezetben stabil árfolyamra van szükség.
A friss döntés megfelel a tanács hónapok óta változatlan iránymutatásának: az óvatos, türelmes monetáris politika, a szigorú kondíciók, a pozitív reálkamat (tehát az inflációnál magasabb kamatszint) fenntartása indokolt.
A KSH szerint 4,3 százalékos volt az augusztusi infláció – vagyis a pénzromlás üteme a jegybank toleranciasávja (2-4 százalék) fölött áll. Az MNB előrejelzése szerint nem is fog tartósan 4 százalék alá mérséklődni 2026 elejéig, a 3 százalékos cél fenntartható elérése pedig csak 2027 elejére várható. Eközben a lakosság és a vállalkozások inflációs várakozásai jóval magasabb – irracionálisan magas – szinten ragadtak, amire a jegybanknak szintén tekintettel kell lennie.
Bevásárlás
Fazekas István
Az alapkamat egyébként épp egy éve áll a 6,5 százalékos szinten. Adott körülmények közt az elemzők többsége és a piac idénre már egyáltalán nem számít kamatcsökkentésre, legfeljebb egy, 25 bázispontos (0,25 százalékpontos) vágásra lehet némi esély.
A kamatcsökkentés inkább jövő év elején kerülhet terítékre. Kérdés, hogy mi lesz a kormányzati árkorlátozások (árrésstop, a több szektorban élő „önkéntes” árkorlátozás) sorsa. Az intézkedések ugyanis jelenleg mesterségesen mérséklik az inflációt (mintegy 1,5 százalékponttal), a kivezetéskor azonban korrekció (emelkedés) valószínű az árakban.
