A Z generáció választásai és igényei látványosan különböznek attól, ahogyan a szüleik fesztiváloztak. De a generációs változásokon túl olyan tényezők is veszélyeztetik a fesztiválok profitabilitását, mint Budapest aktivizálódása. A HVG-nek arról meséltek szervezők, hogyan próbálnak a fesztiválozók kedvében járni.
Ahány párt, annyi statisztika: nagy magabiztossággal állítják a politikusok, hogy az EU legszegényebb helye Magyarország, ahogy azt is, hogy óriásit javultak a szegénységi mutatóink. Segítünk eligazodni, melyik adatsor pontosan mit jelent, és hogy hol van az igazság.
Lettország rosszabbul teljesített, így Magyarország feljött az egyik legfontosabb szegénységi statisztika utolsó előtti helyére. A GDP-adat szerint viszont távolabb kerültünk az EU-átlagtól.
2016 óta folyamatosan bővül a magyarok hitelállománya, miközben a szerződések száma csökken – vagyis egyre nagyobb kölcsönöket vesznek fel a háztartások, egyre nagyobb törlesztőrészletre. Így nem nagyon jut pénz másra.
Miközben Orbán Viktor korábban úgy nyilatkozott, hogy az idénre tervezett repülőrajt a gazdaságban már júliusban megvalósult, a magyar gazdaság az év első három negyedévében összesen 0,2 százalék növekedést mutatott fel. A Közös költség podcast legújabb adásának vendége László Csaba korábbi pénzügyminiszter volt, akivel Pitner Gábor műsorvezető a magyar GDP jelenéről és jövőjéről beszélgetett.
A népesedés vagy a fogyasztás visszafogásával úszhatjuk meg inkább a klímakatasztrófát? Elég lenne, ha kevesebbet repülnének és jachtoznának a leggazdagabbak, vagy inkább szülessen kevesebb gyermek a kevésbé tehetősek körében? A népesedéspolitikával tényleg a szegényebbekre hagynák a gazdagabbak az általuk okozott probléma megoldását? A klímakatasztrófa elkerülésének lehetőségeiről a Corvinuson vitázott Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, az IPCC alelnöke és Pogátsa Zoltán közgazdász.
Bár Oroszországban az örvendetes fejleményt ünneplik, a fordulat valószínűleg csak papíron következett be.
A jövő évi gazdasági növekedésről szóló előrejelzésükben már bizakodóbbak, mint voltak nyár elején.
Az első fél év stagnálása után lassan kimozdulhat a mélypontról a gazdaság – vélik az elemzők. A választásokat megelőző költekezés azonban visszaüt, mivel megdobja az inflációt, valamint növeli az államadósságot és annak finanszírozási terheit.
A hazai vállalkozások túlnyomó része még mindig csak évente egyszer, szerződésének megújításakor foglalkozik energiaügyeivel – pedig ma már jelentős összegeket lehet megtakarítani pusztán azzal, ha odafigyelnek, mikorra időzítik számottevő áramfogyasztásukat. Az E.ON most egy olyan tarifát vezetett be, amely a napelemek működésének legproduktívabb idejét használja ki, ezzel teremtve olcsóbb, zöldebb villamos energiát a tudatos vállalkozóknak. Szalai Sándorral, az E.ON Energiamegoldások Kft. KKV ügyfelekért felelős értékesítési vezetőjével beszélgettünk.
Sok idő, egy inflációs válság, számos szigorítás és egy nagyobb higiéniára késztető világjárvány telt el azóta, hogy a műanyagmentes július utoljára foglalkoztatta a HVG-t. Most megint nekifutottunk, és azt néztük meg, javult vagy romlott a helyzet 2019 óta.
A technikai recessziót megúsztuk, az év második felében az lesz a nagy kérdés, hogy az adókedvezményekből mennyi pénzt hajlandóak az emberek vásárlásra költeni, és mennyire félnek az inflációtól – vélik a szakértők.
Az eminens tanuló delikvensek 130 km/h sebesség mellett beérik kevesebb mint 18 kWh-val.
Vázoljuk, hogy jelenleg mely benzines nagyautók fogyasztják a legkevesebbet.
A fogyasztás tekintetében eminens tanulók 100 kilométerenként beérik 4 liternél kevesebb üzemanyaggal.
Egy ország sincs az EU-ban, amelynek a polgárai annyira keveset tudnának költeni, mint a magyarok. Az egy főre jutó GDP-t nézve eközben az EU-listán ötödikek vagyunk hátulról, de 2022 óta egy tapodtat sem tudtunk közelíteni az uniós átlaghoz.
Éves és havi szinten is nőtt a kiskereskedelmi forgalom, de a kereskedelmi szövetség figyelmeztet, még nincs ok az örömre.
A lakosság 9 százalékos inflációt vár egy évre előretekintve, ez a hivatalos előrejelzések több mint duplája. A lakosság megtakarítási kedve nő, a nyugdíjpénztári megtakarítások feltörését sem tervezi a nagy többség.
A szegények és a nyugdíjasok pénze kiemelkedően gyors ütemben romlott az inflációs válságban. A szegényebbek kosarában ugyanis nagy az élelmiszerek súlya, sőt egyre nagyobb, az évezredben még sose volt ekkora. A gazdagok kosarában sokkal kisebb az élelmiszerek súlya, de náluk is nő – cserébe annyira kevés a rezsi, hogy náluk már alig látszik.
Vakarhatják a fejüket a bankoknál, miután a kormányzati szándék szerint minden településre pénzkiadó automatát kell telepíteni. A részletek az újonnan megjelent törvényjavaslat fényében is kidolgozásra várnak a gazdasági tárca részéről, az viszont kérdés: az általános kártyaelfogadás mellett miért olyan fontos, hogy minden faluban rozsdásodjon egy ATM.
