4 százalékos gazdasági növekedést vár a lengyel kormány

A lengyel jegybank ismét csökkentette az irányadó kamatlábat. Ez idén már harmadszor történt, miután októberben az infláció csak 2,8 százalék lett az előző év októberéhez képest. Az új irányadó kamat 4,25 százalék.

Az egyes árucsoportok közül az élelmiszerek árnövekedése a még nem végleges statisztikai gyorsjelentés szerint 3,4 százalék volt, az energiahordozóké 2,6 százalék. Ezért a piac várta is a 25 bázispontos kamatlábcsökkentést. Donald Tusk miniszterelnök büszkén lobogtatta a friss adatot, emlékeztetve az előző kormány idején mért 2022 októberi 17,9 százalékos inflációra.

A III. negyedévre várt lengyel GDP-növekedési adat 4 százalék. A kormányfő arról is beszélt, hogy az államadósság az uniós módszertan szerint az év végére elérheti a GDP 59,8 százalékát, és még tovább fog nőni, de ezt a kormány tudatosan vállalta, mert meg kell erősíteni a hadsereget, hiszen a szomszédban háború zajlik.

„A mi adósságunk azonban más, mint az olaszoké vagy a franciáké” – fejtette ki Tusk –, mert a jövő évre várható 270 milliárd zlotys (ez mintegy 25 000 milliárd forintnak felel meg) hiány nem okoz válságot. „Mindent kézben tartunk, hiszen a GDP összege elérte az egy billió dollárt, egy főre számítva megelőztük Japánt.” Ezzel szerinte Lengyelország a világ leggyorsabban fejlődő országai közé került, és a régió vezetője lett. Igaz, hozzátette: tudja, hogy az emberek nem statisztikákkal táplálkoznak.

A korábbi jobboldali kormánypárt vezető köreihez tartozó és a jelenlegi parlamenti többség számára 75 éves kora ellenére 2028-ig leválthatatlan Adam Glapinski jegybanki elnök és a Monetáris Táncs, illetve a kormány viszonya Lengyelországban sem felhőtlen, de éppenséggel a kamatok ügyében most nincs viszály.

Magyarországon ellenben, mint a hvg.hu többször beszámolt róla, a Nemzeti Banknak tartania kell a 6,5 százalékos alapkamatot, és amikor a miniszterelnök és nemzetgazdasági minisztere szerint ideje volna az alapkamat csökkentésének, megszólalásukkal még inkább szűkítik a független jegybank mozgásterét, és a 15 évi kormánytagság után a jegybankhoz átkerült Varga Mihály láthatóan súlyt helyez erre a függetlenségre. Az inflációs várakozások ugyanis rendkívül magas – sem a tényadatok, sem az előrejelzések által nem indokolt – szinten ragadtak, ez pedig gerjeszti a tényleges inflációt.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója is arra hívta fel a figyelmet, hogy egyebek közt a választások előtt megszaporodó fiskális intézkedések azaz pénzosztások fogyasztásnövelő, így várhatóan inflációt is emelő hatása miatt szigorú és óvatos monetáris politikára van szükség.