Bár a többség támogatja a kormány gazdasági hangulatjavító lépéseit, sokan nincsenek tisztában a részletekkel, és még kevesebben érzik úgy, hogy személyesen is profitálnának belőlük. Közben a magyarok többsége komoly kétségeket fogalmaz meg az intézkedések költségvetési hatásait illetően – derül ki az Europion friss, 1500 fős mintán végzett, a 16 év feletti lakosságra reprezentatív gyorsfelméréséből.
A kutatásban részt vevők legnagyobb arányban az édesanyák személyijövedelemadó-mentességéről hallottak: a válaszadók 68 százaléka saját bevallása szerint nagyjából tisztában van a részletekkel. Az Otthon Start hitelprogramot 63 százalék, az árrésstop novemberi kiterjesztését, valamint meghosszabbítását 60 százalék ismeri.
Ezzel szemben a 3 százalékos vállalkozói hitel (Széchenyi Kártya Program) ismertsége mindössze 29 százalék, a közszolgálatban dolgozók lakhatási támogatásáé 33 százalék, és ugyanennyien hallottak a szociális és kulturális szférában dolgozók 15 százalékos béremeléséről.
A kutatásban a 60 év felettiek és a diplomások voltak a legtájékozottabbak, míg politikai oldalak mentén nincs jelentős eltérés. A felmérés szerint a legnagyobb egyetértés a kulturális szférában dolgozó közalkalmazottak béremelését övezi: 66 százalék helyesli, míg 12 százalék ellenzi. A legmegosztóbb az árrésstop, ezt a válaszadók fele támogatja, szűk egyharmada elutasítja.
Az ellenzéki szavazók körében több a kritikus vélemény, különösen az Otthon Start, a 14. havi nyugdíj (ami valójában csak 57. heti lesz jövőre) és az árréstop-kiterjesztés esetében.
Nem lesz hatással
Bár a megkérdezettek, úgy tűnik, elvben inkább támogatják a kormányzati intézkedések többségét, kevesen érzik úgy, hogy ebből személyesen profitálni fognak – egyedül az árrésstopnál van olyan személyes érzetük, hogy hatással van rájuk. A 14. havi nyugdíj esetén ez az arány 36 százalék, az édesanyák szja-mentessége esetében 26 százalék, a többi intézkedésnél pedig 20 százalék alatt marad.
A politikai hovatartozás itt is erősen befolyásolja az érzékelt érintettséget: a kormánypárti szavazók minden esetben nagyobb arányban érzik magukat érintettnek, mint az ellenzékiek. Különösen látványos a különbség az árréstop esetén: a kormánypártiak 79, a Tisza-szavazók 46, az egyéb ellenzékiek 45 százaléka mondta, hogy őt személyesen is érintik a szóban forgó intézkedések – áll a kutatásban.
A válaszadók 24 százaléka számít pozitív, ugyanennyien negatív pénzügyi hatásra a személyes pénzügyek tekintetében, míg a relatív többség (31 százalék) semleges következményekre számít. Minden ötödik megkérdezett nem tudta megítélni, hogy mire is számítson.
A legoptimistábbak a 60 év felettiek (36 százalék szerint javít a helyzetükön), a gyermekes háztartásokban élők (31 százalék) és különösen a kormánypárti szavazók (53 százalék). A negatív hatásra inkább a fiatalabbak (40 év alatt 30 százalék), a diplomások (30 százalék) és a Tisza- vagy egyéb ellenzéki szavazók (39–38 százalék) számítanak.
A költségvetés miatt aggódnak a legtöbben
Az intézkedések legmarkánsabb kritikája a költségvetési hatás tekintetében nyilvánult meg: a megkérdezettek többsége (52%) szerint az intézkedések nem férnek bele a büdzsébe, és további 36 százalék is jelentős tehernek látja azokat.
A politikai törésvonal itt különösen éles: a Tisza-szavazók 83 százaléka szerint a költségvetés nem bírja el ezeket a kiadásokat, míg a kormánypártiak csupán 14 százaléka gondolja így. Ugyanakkor még a Fidesz–KDNP-táborban is érzékelhetők a széles körű fenntartások: 61 százalékuk szerint az intézkedések komoly terhet jelentenek a közös kasszára, és csak 26 százalék véli úgy, hogy könnyedén beleférnek az állam pénzügyi kereteibe. Hogy ez a vélekedés mennyire nem igaz, azt a HVG ebben a cikkben vette végig.
