Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Az Unióban a magyar lakóingatlanok drágulnak a legdurvábban, és ezen csak rontott az Otthon Start bevezetése – derül ki az Átlátszó cikkéből.
Az elmúlt 10 évben az eladó lakóingatlanok ára három és félszeresére (350%) nőtt Magyarországon, míg az uniós átlag ugyanezen időszak alatt másfélszeres drágulást mutat.
2015 és 2025 között az albérleti díjak is látványos növekedést mutattak, lényegében megduplázódtak, ám jelenleg épp csökkenő tendenciát tapasztalni ezen a területen, ami az adásvételi piac felpörgésének mellékhatása.
A szeptemberben bejelentett Otthon Start Program az első lakásukat megvenni készülő fiatalokat hivatott segíteni, ám a tömegesen jelentkező keresletre az eladók is reagáltak, ami további dráguláshoz vezetett.
Az uniós lista Magyarországot követő két legnagyobb lakóingatlan-drágulását bemutató tagállama Portugália (258,8%) és Litvánia (254,5%), míg az elmúlt évtized a finnországi ingatlanokra volt a legkisebb árfelhajtó hatással, ott mindössze ezen időszak alatt egy félszázalékos drágulást lehet megfigyelni.
Bár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) még nem tett közzé harmadik negyedévi adatot, az ingatlan.com a saját adatbázisa alapján már kiszámolta, hogy mennyivel nőtt a lakásárindex az idei év harmadik negyedévében. Számításaik szerint a 2015-ös bázishoz képest 3,78-szoros az ingatlanárak növekedése 2025 harmadik negyedévében – bár az ingatlanos portál saját mérése a második negyedévben is magasabb volt a Központi Statisztikai Hivatalénál – írja a portál.
Persze nemcsak az Otthon Start miatt lőttek ki az ingatlanárak, a drágulásnak több periódusa is volt Magyarországon 2015-től kezdve. Ezek közül az első a 2016 és 2019 közötti időszak volt, ahol a Családi Otthonteremtési Program (csok) verte fel az árakat, hiszen a reálbérek nőttek, a hitelezés korábban nem látott ütemben bővült, és a kereslet is túllépte a kínálatot, kiváltképp Budapesten. Ez 2019 elejére 25 százalékos éves árnövekedést eredményezett.
A Covid alatti stopot követően a piac újraéledt, és a hitelből történő lakásvásárlások aránya is növekedni kezdett, egyre többen fektették ingatlanba a megtakarításaikat. A dráguláson a falusi csok bevezetése is lendített egyet.
A jegybank csak 2022-ben kezdett el alapkamatot emelni, de addigra már az árnövekedés elérte a csúcsot 25-30 százalékos éves növekedéssel – írja a portál.
A mostani drágulási hullám 2023-ban kezdődött, és több okra vezethető vissza. Egyfelől az új építésű lakások száma alacsony maradt, miközben a kereslet tovább növekedett, különösen azután, hogy a csökkenő hozamok következtében sokan az állampapírpiacról a felszabadult megtakarításaikat szintén az ingatlanszektorba kezdték befektetni. És erre pakolt rá idén még az Otthon Start is.
