„Úgy értelmezzük Donald Trump gazdaságpolitikáját, hogy van benne ráció” – ütött meg szokatlan hangot a mai sajtóbeszélgetésen Gyurcsik Attila, a Accorde Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, aki szerint a jövő évi fejleményekre is hatással lesz az amerikai elnök vámháborúja és Kínával kapcsolatos politikája.
Kína ma mindent letarol, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, 2030-ban a világon gyártott termékek felét már ott állítanák elő. Kína emellett függéseket alakít ki, például azzal, hogy ritkaföldfémekben gazdag, ezért képes zsarolni a világot. Trump vámháborúja Kínával szemben nem önkényes döntés, mert ez a típusú függés nem engedhető meg. Az viszont kockázatot jelent, hogy a vámterhek hogyan oszlanak meg a gyártók, a kereskedők és a fogyasztók között
– fűzte hozzá.
Jövőre az USA és Kína gazdasága is lassulhat kissé, de a nagy gazdasági központok közül továbbra is Európa maradhat a leglassabb, amely most arra sem képes, hogy katonailag megvédje magát. Recessziótól azonban nem kell tartani, mert az amerikai és az európai gazdaságpolitika egyaránt élénkítő lesz – állapítja meg a Concorde prognózisa, amely azt feltételezi, hogy 2026-ban mind a költségvetési, mind a jegybanki politika serkenteni fogja a növekedést. A németországi gazdaságösztönző csomag akkora, mint az 1929–1933-as válság idején a kilábalást segítő New Deal, de ennek a hatása igazán csak 2027-ben érződik. A kamatvágások is folytatódnak, a Fedre különösen nagy nyomás nehezedik.
„Amikor az USA költségvetése többet költ, az erős stimulus általában részvénypiaci növekedéssel jár” – pendítette meg a vezérigazgató, leszűrve a tanulságot: ha Európa is elkezd költeni saját magára, amire megfelelő fiskális tere van, az nem rossz. Kínában a beruházásorientált növekedés kifulladóban van, ha a gazdaságpolitika ösztönözni kezdi a fogyasztást, az sem rossz. Ha az USA a vámokkal konszolidálni akarja a költségvetését, az sem – utalt biztató jelekre Gyurcsik Attila.
„Bizonyos szektorokban a kínai export bedurvult, ilyen a járműgyártás, ennek a korlátozása politikai kérdés, nagy bokszmeccs várható” – árnyalta a képet Móró Tamás vezető stratéga. Az Európai Unióban az infláció nem tud tovább csökkenni, ezt mutatják a piaci várakozások is, a hosszú hozamok emelkednek. Magyarán: a befektetők hosszabb távon emelkedő inflációra számítanak, és későbbi kamatemelést is bekalkulálnak. Azoknak a gazdasági szereplőknek, amelyek kamatérzékenyek, ez nem jó, de például a bankoknak igen – vonta le a következtetést.
Ebben a környezetben a forint jelenlegi árfolyama az inflációval kiigazítva erősnek mondható, ebből következően gőzerővel kell javítani a termelékenységet. Erre szorítja az üzleti szektort a minimálbérek emelése és az átlagos keresetek várható növekedése is. Az euró várható forintárfolyamát 2026 első félévére a Concorde a 375–395-ös sávban adta meg, azt hangsúlyozva, hogy erős ingadozásra számít. A második félévben pedig „trendszerű forintgyengülést” vár.
Várakozásunk szerint ez azonban még mindig az euró–forint kamatkülönbözetnél kisebb, mindössze két-három százalékos leértékelődés lenne a jelenlegi szintekhez képest
– fogalmaz a Concorde összefoglalója. Ezzel együtt a jövő évi átlagos árfolyamot – nagy merészen, egy számmal kifejezve – az idei 383-as kurzus után 391-re tippeli. A jelenlegi 6,5 százalékos jegybanki alapkamat még jó ideig fennmarad, de jövőre a második félévben 6 százalékra mérséklődhet.
Az árfolyamdilemmát érzékelteti, hogy egyrészt az erős forint az agrárkivitel jövedelmezőségét már súlyosan rontja. A globális tőzsdei terményárak beszakadása mellett az erős forint már sok az ágazatnak. A búza árszintje a 2021-es szint alatt van. Másrészt viszont már nem lehet tovább gyengíteni az árfolyamot, mivel „kiment a divatból a forintban való megtakarítás”, emiatt a Magyar Nemzeti Bank kénytelen az inflációt meghaladó, magas reálkamatot tartani – derült ki a sajtóbeszélgetésen.
Az idei esztendőben az elemzők folyamatosan mérsékelték a gazdasági növekedéshez fűzött várakozásaikat, a GDP várható bővülését ma már 0,5 százalékra, egyesek ez alá vitték le; a jövő évre vonatkozó eredeti előirányzat 3,2 százalék volt, ám a konszenzus mostanra 2,3 százalékra mérséklődött
– hívta fel a figyelmet Jobbágy Sándor vezető makrogazdasági elemző. A Concorde prognózisa hajszállal jobb az elemzői konszenzusnál, 2,5 százalék. A költségvetési törvény mindazonáltal 4 százalékos növekedésre épült.
„Remélhetőleg jövőre nem lesz akkora különbség az elemzői konszenzus által várt 2,3 százalék és a tényleges növekedés között, mint az idén. Az üzembe helyezendő külföldi beruházások meg tudják pörgetni a gazdaságot – bár nem is annyira a beruházásokkal, mint inkább a kereslethiánnyal van a gond. A fogyasztás támogatására a költségvetés nagyjából kétezer milliárdot szán jövőre, ennek a jelentős részéből fogyasztás lehet, a reálbérek emelkedése is érzékelhető mértékű” – érvelt Jobbágy Sándor a Concorde prognózisa mellett. „Ez az elmúlt három év stagnálásközeli állapotához képest szép növekedés” – minősítette.
Az elmúlt években a hazai beruházási tevékenység elgyengült, ez behatárolja a következő évekre is az elérhető gazdasági növekedést. Ez a 2,3 százalék a régióban a középmezőnybe tartozó eredmény, a lengyel növekedés gyorsabb, a romániai viszont lassul. Ami számokban kifejezve annyit tesz, hogy a 3,4 százalékra várt lengyel növekedés 2,8 százalékos inflációval társul, miközben a Romániai GDP csupán 1,7 százalékkal bővül, 6,3 százalékos infláció közepette. „A lengyel gazdasági növekedés gyorsabb, mint a magyar, az infláció pedig alacsonyabb, mi is jobban örülnénk gyorsabb növekedésnek kisebb infláció mellett” – kommentálta a kitekintést Móró Tamás.
Magyarországon az infláció jövőre csökkenni fog, az év elején négy százalék alá eshet, utána viszont emelkedik. A fogyasztói árak statisztikailag mért emelkedésében 1-1,5 százalék lehet az adminisztratív árintézkedések hatása. Kérdés, mi lesz, amikor ezeket kivezetik? Logikus, hogy megugranak az árak, de nem egyértelmű, hogy milyen mértékben – fejtegette Jobbágy Sándor, hozzátéve, hogy a Concorde 2026 egészében átlagosan 3,8 százalékot vár.
A gazdaság ösztönzése érződik majd a régióban az alacsonyan értékelt részvénypiacokon – hangsúlyozta Bukta Gábor, az elemzési üzletág vezetője. A tőzsdei megítélés egyik alapja a tőkére vetített profit, ebből a szempontból a Budapesti Értéktőzsde jól teljesít. A másik a növekedés, a harmadik az elvárt hozam. Márpedig a vezető magyar részvényeknél nagy nominális profitbővülés várható, a Concorde az OTP célárfolyamát 34 400, a Molét 3330, a Richterét 13 050, a Telekomét 2043 forintra várja. Az OTP osztaléka az idei év után 1076, a Molé 283, a Richteré 565, a Telekomé 130 forint lehet. Ahhoz, hogy a BÉT felértékelődjön, Bukta Gábor szerint „kiszámítható gazdaságpolitika és geopolitikai nyugalom szükségeltetik, ebben az esetben a régió alacsonyabb kockázatú lehet.”
