Lengyelország 43,7 milliárd eurót, az egész keret 29 százalékát igényelte az Európai Unió védelmi hitelprogramjából (SAFE), tehát a program legnagyobb kedvezményezettje lehet, aminek segítségével az orosz fenyegetésre is tekintettel félmilliós hadsereget akar felépíteni. Igényüket már jóvá is hagyták.(Ez az a program, amelyből a kezdeti elutasítás után a magyar kormány is 16,2 milliárd eurót kért kölcsön fegyvervásárlásra.)
Az elképzelések kzött szerepel a védelmet szolgáló infrastruktúra (például utak) erősítése, a drónellenes légvédelem, a tüzérség, az ágyú- és harckocsigyártás fejlesztése. A kormány hangsúlyozza, hogy a hitel feltételei nagyon kedvezők: a 3 százalékos kamat jobb, mint amit a lengyel államkötvényekre kell fizetni, a tőketörlesztést csak tíz év múlva kell elkezdeni, az egészet 2070-ig kell visszafizetnie. Becslések szerint mindez 48 milliárd złoty (kb. 4500 milliárd forint) megtakarítást jelenthet.
https://hvg.hu/360/20260204_safe-eu-vedelmi-hitel-magyarorszag-jogallamisag-kondicionalitasi-mechanizmus-befagyasztott-penzek-valasztasok
Csakhogy, mint a HVG már korábban jelezte, most az egész lengyel terv veszélybe került, mert bizonytalan, hogy Karol Nawrocki köztársasági elnök aláírja-e az erről hozott törvényt. Bár a jobboldali államfő és a jobbközép kormány viszonya feszült, eddig úgy látszott, hogy éppen a védelem és a nemzetbiztonság kérdéseiben meg tudják találni a közös hangot. Ám a törvényt 236 szavazattal fogadták el 199 ellenében, szinte az egész ellenzék elutasította.
A fő kifogás az – összhangban a 2023 óta ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) fokozódó németellenességével –, hogy a német ipart erősítenék a megrendelések, és ronthatja a viszonyt azt Egyesült Államokkal, ha nem onnan érkeznek az új fegyverek.
Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke a parlamenti szavazáson megjelent német nagykövethez intézett felhívásában megvádolta Németországot, hogy Európa ura akar lenni, pedig annak idején még a II. világháború bűnöseit sem vonta felelősségre, és alig fizetett kárpótlást a megszállás áldozatainak. „Nem akarunk német csizma alá kerülni!” – írta Kaczynski. A kormány válasza erre az, hogy a megrendelések 80 százalékát a hazai ipar kapná (ezért nevezte Donald Tusk miniszterelnök a pimaszság csúcsának, hogy a PiS abban a sziléziai Stalowa Wolában gyűlésezik, amelynek kohászati üzemei a program nagy nyertesei lennének), és mintegy harmada irányulna az Egyesült Államokba és Dél-Koreába, ahol a mostani kormány is kötött már nagy üzleteket. Vagyis bár az EU előnyben részesíti az európai beszerzéseket, német dominanciáról nem lesz szó – állítja a kormány.
Kaczynski ennek ellenére vétóra biztatja Nawrocki elnököt, mondván: aki erős hadsereget akar, ne támogassa a SAFE-programot. Az államfő pedig, akinek e hét végéig döntenie kell, kelepcébe került, mert a hadseregfejlesztést támogatja, de Kaczynski figyelmeztetését nem hagyhatja teljesen figyelmen kívül.
A hangnem pedig durvul közte és a kormány között. Waldemar Zurek igazságügyi minisztert jogi terroristának nevezte az igazságszolgáltatás rendbetételével kapcsolatos tervei miatt, a miniszterelnöknek pedig, aki felvetette, hogy ő menjen el Trump elnök béketanácsának alakuló ülésére, ezt üzente: a miniszterelnök nekem nem mondhatja meg, hogy hová utazzak. Mondja meg a fiának vagy az unokáinak. Én oda utazom, ahová akarok. Csakhogy a lengyel alkotmány szerint a bel- és külpolitikát a kormány irányítja, a köztársasági elnök pedig „a külpolitikában együttműködik a Minisztertanács elnökével [náluk még mindig ez a hivatalos elnevezés] és az illetékes miniszterrel”. (A jogszabályokban a kijelentő mód kötelezést jelent, tehát „köteles együttműködni”.) Nawrocki erre az alkotmányra tett esküt, és ezt rúgja fel most már szinte naponta, nyíltan a kormány megbuktatására törekedve. Ezért kiszámíthatatlan, mi történik a SAFE-törvénnyel: vállalja-e az elnök a vétóval járó felelősséget. A kormány azt mondja: akkor is megvalósítják a programot, de a piacról felvehető drágább hitelből.
Fotó: AFP / NurPhoto / Klaudia Radecka
