Célszerűtlen és udvariatlan lenne egy végtelen bonyolult helyzetben konkrét intézkedésekkel kapcsolatban a nyilvánosságon keresztül üzengetni olyanoknak, akik minimum hónapok óta erre készültek. Ráadásul félő, hogy a saját prioritások mentén tenném ezt.
Az MGYOSZ szakmai alapon az ország, a gazdaság és természetesen ezen belül méltányos, racionális mértékig a munkaadók érdekeit képviseli, és eközben igyekszik figyelembe venni minden szereplő jogos érdekeit.
Azon drukkolok, hogy ne érzelmi alapú „rapid döntések” szülessenek, hanem sokoldalú mérlegelés eredményeit hallanánk a következő években, a pro és kontra indoklásokkal együtt.
Azt gondolom, hogy optimális esetben már elkészült egy probléma-, illetve feladattérkép, és azon belül súlyoznak a szakértők az alábbi kategóriák szerint:
- Az egyes döntések, intézkedések mérhető gazdasági hatása
- Erőforrásigény a végrehajtásban
- Az intézkedés eladhatósága / kommunikálhatósága, illetve a vele járó konfrontáció mértéke
- Szinergia, illetve összeütközés a többi intézkedéssel.
https://hvg.hu/360/20260413_valasztas-velemeny-gazdasag-jaksity-gyorgy-kozgazdasz-concorde
Vannak természetesen olyan általános reményeim, elvárásaim, amelyek nem konkrét intézkedésekről szólnak, hanem értékrendi, attitűdbéli, inkább elvi kérdések:
- A józan ész legyen a döntések elsődleges meghatározója, a politikai célszerűség csak közel egyenértékű alternatívák esetén legyen döntő szempont.
- A verseny, a meritokrácia, az öngondoskodás, mint közös értékeink felvállalása és tudatosítása, és ezzel segíteni a társadalmat az „úgyis megmondják mit csináljunk, megvédenek minket” függőségről való lejövetelben.
- A termelékenység, a kritikus üzemméret és a tágabb értelemben vett (nem elitista logikájú) innováció fontosságának tematizálása.
- A hazai vállalatok nemzetközi integrációjának segítése, és itt elsősorban nem pénzügyi támogatásokra gondolok. Ez sok mindent jelenthet, beleértve az idetelepült külföldi vállalatoktól a mélyebb helyi integráció elvárását, a nemzeti bajnokok elismerését, a regionális együttműködések és hazai cégek nemzetközi terjeszkedésének a piaci logikájú serkentését is.
- Az oktatás modernizálása, a műszaki területek (reáltárgyak), az idegen nyelvi tudás, a szakképzés erősítése, egy – különösen a kevésbé fejlett régiókban - erősebb alapfokú oktatási kimenetre építve.
- Takarékos és átlátható államháztartás, ahol a közösségi beruházásokhoz világos megtérülés tartozik. Nullbázisú tervezés lehetőleg minél több részterületen.
- A foglalkoztatás magas szintjének stabilizálása, és eközben a gazdasági fejlődéshez szükséges minőségi munkaerő rendelkezésre állásának biztosítása.
- Az uniós színtéren hazánk és általában a kisebb és gazdaságilag kevésbé fejlett tagok markáns képviselete a kölcsönös előnyök megtalálása mentén, kollegiális baráti viszony fenntartása mellett.
- A piaci logikát követő támogató gazdaságdiplomácia, országunkat a helyén kezelve a szemmagasságú tárgyalás fenntartása mellett, lehetőség szerint építve azokra a nemzetközi kapcsolatrendszerekre, amelyekbe már invesztáltunk.
Ezeken túlmenően az MGYOSZ az alapszabályával összhangban a mindenkori kormány partnere lesz a gazdaságot érintő jogalkotás véleményezésében, ideértve az EU-direktívák hazánknak optimális hazai implementációját, de ennek, ahogy eddig is, csendes háttérmunkának kell lennie.
https://hvg.hu/gazdasag/20260413_tisza-magyar-peter-ketharmad-kiraly-julia-magyar-nemzeti-bank-volt-alelnok-mnb-kommentar
