Úgy tűnik, az amerikai kormányzat tényleg komolyan gondolja, hogy magához csatolja a világ legnagyobb szigetét.
Az amerikai elnök szerint a sokszínűség, az egyenjogúság és az elfogadás programja, amelyet a Szövetségi Légügyi Hatóságnál is bevezettek azt is jelenti, hogy „a toborzás súlyos értelmi és pszichológiai fogyatékossággal rendelkező személyekre összpontosít”.
Mindez Rétvári Bence államtitkár Vadai Ágnes DK-s képviselő kérdésére adott válaszából derült ki, ha esetleg eddig elkerülte volna a figyelmét.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott interjút a friss GDP-adatokkal kapcsolatban. A tárcavezető elárulta, hogy 2024-es év miért nem a gazdasági növekedésről szólt, ahogy azt a kormányzat ígérte, majd beszélt a reálbérek növekedéséről és a vámháború körüli egyezkedésekről is.
A szemtanúk elmondása szerint recsegő hangot hallottak, mintha egy elektronikus eszköz égett volna.
Az áramtermelés és a közlekedés dekarbonizációja mellett elindult egy újabb fontos klímavédelmi rendszer-átalakítási program: a hagyományosan nagy szennyezőnek számító acélipar karbonlábnyomának csökkentése. A hangsúly a zöldacélra kerül át, de nem mindegy, hogy ki mikor vált.
A szombathelyi születésű Schäfer jelenleg a berlini Union középpályása.
David Cornstein még az előző Trump-kormányzat idején szolgált Magyarországon nagykövetként.
Az inflációkövető lakossági állampapírokból kiáramló pénzek és a most kezdődő újabb Trump-elnökség komoly lehetőséget és feladatot jelentenek a befektetési alapok számára. A problémákról és a kilátásokról a HVG több hazai alapkezelőt is megkérdezett. Hozamvadászat című sorozatunk 1. része.
Nem biztos, hogy a fa túléli a mérgezést.
Kilépteti az USA-t a Párizsi Megállapodásból Donald Trump. Ez a második alkalom, hogy így tesz, de most várhatóan sokkal inkább az elevenébe vág. A lépésnek szerteágazó hatásai lehetnek, gyengülhetnek a klímaváltozás legsúlyosabb hatásainak elkerülését célzó erőfeszítések, és az USA biztosan elveszti a befolyását erre. Trump viszont gazdaságilag is lábon lőheti országát azzal, hogy átengedi a terepet a versenytársaknak a tiszta technológiákban, még úgy is, hogy Amerika fele nem megy vele. A lépés várható hatásait Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC alelnöke segített mérlegelni.
Érkeznek az állampapírok utáni kifizetések, ez pedig láthatóan egyre jobban foglalkoztatja az embereket.
A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar teljesítménye is csökkent, az iparból hiányzik a külső kereslet, a külkereskedelmi mérleg gyengül. A növekedés motorja a fogyasztás lehet, amit mérsékelhet, hogy a vártnál kisebb mértékben emelkednek a bérek.
Orosz és ukrán források szerint csütörtökön hajnalban több erős robbanás történt a Magyarországot is ellátó Barátság-kőolajvezeték egyik szivattyúállomásának környékén. Ukrán közlések szerint valószínűleg találat érte a berendezéseket, míg az oroszok arról beszélnek, a légvédelem lelőtt két ellenséges drónt. Egyelőre nem tudni, hogy az incidens mennyire érinti a Magyarország számára is fontos szállításokat.
Iparági források szerint mégis lesz home office, Lázár ezzel szemben arról posztolt, ez csak “egyes szakszervezeti vezetők vágyvezérelt híradása”, továbbra is tilos az otthoni munkavégzés és ez így is marad.
Az „őrület”, ahogy Nagy Márton gazdasági csúcsminiszter nevesítette a lakossági állampapír piacon kialakult helyzetet, nem az 1000 milliárd forint feletti kamatfizetésről szól (ez teljesíthető), hanem sokkal inkább arról, hogy a befektetők most az állampapírban tartott pénz jövőjéről (is) döntenek. Nem kisebb a tét, mint a teljes magyar államadósság 10%-a, ami kevesebb, mint 3 hónap alatt megmozdulhat. A kihívás nem kicsi, de kezelhető. Az alternatívák között azonban eddig egy érdemi lehetőség nem merült fel: egy új konstrukcióra lenne szükség a lakossági állampapír kínálatban, mely szemben a PMÁP-pal ténylegesen, valós időben, inflációhoz igazítja a kamatfizetést.
Elérhetővé váltak az adatok: csütörtök délben épp két paksi blokk teljesítményét meghaladó áramot termeltek a családi házak tetejére szerelt kiserőművek.
A magyar gazdaság két évig stagnált a kifutópályán, de most már „nagyobb” növekedési pályára vált – ígéri a nemzetgazdasági miniszter. Ugyanezt ígéri már évek óta, de mindig közbejött valami: az aszály, a viszály, az infláció, a szankciók, a németek. Idén újra az infláció jöhet közbe, lakossági fogyasztás nélkül ugyanis nem nagyon lesz növekedés, márpedig magas infláció mellett nem nő érdemben a lakossági fogyasztás. De már akkor sem, ha a lakosság csak úgy érzi, hogy magas az infláció.
Az év utolsó három hónapjában megállt a GDP növekedése, 2024 egészére vetítve pedig mindössze 0,7 százalék volt, ami jócskán elmarad az elemzők várakozásától.
A felcsúti benzinkúton fújta a sportkocsi kerekét, amikor lefotózták.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
