HVG Könyvek
HVG Könyvek
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Minden feladat, minden probléma más és más, ezért ha úgy reagálunk egy új kihívásra, mintha mi már mindent megtapasztaltunk volna, tévedhetünk.

Egy fiatal menedzser, aki kiváló véleménnyel volt saját képességeiről, és akit belépése után egy éven belül alelnökké neveztek ki a cégénél, találkozóra készült a vezérigazgatóval. Azt szerette volna megtudni tőle, miként léphet ismét eggyel feljebb a ranglétrán. A vezérigazgató behívta az irodájába, és kávéval kínálta az ifjú titánt, aki rögtön neki is látott, hogy addigi teljesítményét és üzleti ismereteit ecsetelje. Odanyújtotta a csészéjét a vezérigazgatónak, aki elkezdte tölteni a kávét, amíg az túlfolyt a csészén, le egészen a szőnyegre. Hősünk döbbenten kérdezte: „Mit csinál? Miért önti tovább a kávét, hiszen már tele van a csésze?!” A vezérigazgató így felelt: „Mivel már tele van a csészéje, semmit sem tanul ebből a találkozóból.”

A zen nagy hangsúlyt fektet a nemtudásra: „a kezdő szellemének” is nevezik. A szakértők hiába vélik úgy, hogy alaposan ismernek egy témát, ha rögzült elképzeléseik vakká teszik őket az új lehetőségekre. Ezzel szemben a kezdők friss, elfogulatlan szemmel tekinthetnek a helyzetre. A kezdő szellem alkalmazása annak a képességnek a gyakorlását jelenti, hogy az életet az előre bevett elképzelések, értelmezések és ítéletek nélkül fogadjuk.

Nem arról van szó, hogy meg kellene szabadulni a tapasztalatunktól és a bölcsességünktől, hanem inkább arról, hogy ne engedjük ezeket egy új nézőpont útjába állni. Minél sikeresebbek vagyunk, annál nagyobb a kísértés, hogy elhiggyük: már értjük a dolgunkat. Minden feladat, minden probléma más, ezért ha úgy reagálunk egy új kihívásra − az ismert és kipróbált megoldások alkalmazásával −, mintha mi már mindent megtapasztaltunk volna, tévedhetünk.

„Néha áldás lehet, ha nem tudunk valamit”

Muhámmád Junusz 2012-ben a fiatal, szociálisan elkötelezett vezetőket támogató civil szervezet, a One Young World egyik csúcstalálkozóján elmesélte, hogyan indította útjára a Grámin Bankot. Junusz szerint az volt a legnagyobb előnye, hogy semmit sem tudott a bankiparról. Ha ismerte volna a bankok működését, eleve nem is kezdett volna mikrofinanszírozási tevékenységbe.

„Néha áldás lehet, ha nem tudunk valamit. Nyitottak vagyunk, úgy alakíthatjuk az ügyeket, hogy nem aggódunk folyton a bevett szabályok és eljárások miatt. (…) Amikor valamilyen szokványos gyakorlatra vagy eljárásrendre volt szükségem, meg kellett néznem, hogyan oldják meg a kérdést a hagyományos bankok, majd utána éppen az ellenkezőjét csináltam. A bankok általában a gazdagokat szólítják meg, én a szegényeket. A bankok általában a férfiakat keresik, én a nőket. A bankok tulajdonosai általában gazdag emberek, a Grámin Bank tulajdonosai szegények. Azért tudtam belevágni, mert nem tudtam semmit.”

A nemtudás szemlélete

Christian Busch, a London School of Economics Innovációs Laboratóriumának társigazgatója és a Sandbox Network társalapítója szerint a modern mikrohitelezés, mobilbankolás és mikromegtakarítás mind izgalmas újítás, amelyek olyan körülmények között születtek, ahol korábban nem volt tényleges infrastruktúra. Nem volt tehát szükség az ismeretek intézményes mellőzésére; nem léteztek ugyanis bevett elképzelések „a dolgok működéséről”. Christian szerint ezek a példák azt mutatják, hogy a „nemtudás szemlélete” hogyan szülhet innovációt.

Christian rámutat, hogy újabban számos érdekes innováció született forráshiányos környezetben, ahol egy termékről/szolgáltatásról/üzleti modellről vagy nincs prekoncepció, vagy az (költségszempontból) annyira elérhetetlen, hogy alig veszik figyelembe. A kenyai mobilbankrendszer példáját említi, ahol az emberek telefonos beszélgetési időt adhatnak át barátaiknak és családtagjaiknak, ami a hagyományos banki szolgáltatások alternatívája lett.

Egy olyan országban, ahol a bankok messze vannak, vagy megfizethetetlenül drágák, nem feltétlenül csak azon érdemes gondolkodni, hogyan lehetne jobb bankjegykiadó automatát tervezni. A kihívás egészen más jellegű: 1. a mobiltelefon elég elterjedt; 2. az embereknek vannak értékeik (kezdetben telefonálási kredit, később pénz), amelyeket szeretnének átruházni, illetve átutalni; 3. felállítunk egy pénzmozgást kiszolgáló platformot, amely számos intézményesített banki gyakorlatot fölöslegessé tesz. Akár a nemtudás, akár a hozzáférés hiánya áll mögöttük, ezek az innovációk gyakran olyan környezetből erednek, ahol az előfeltételek (mint például az intézmények) vagy nem állnak rendelkezésre, vagy nem hozzáférhetők.

A „nem tudom” szemlélet

©

A „nem tudom” szemlélet a keleti hagyományok központi fogalma, amely egyszerűen annyit tesz, hogy semmilyen előítéletünk nincs egy adott helyzettel kapcsolatban. A harcművészetekre vonatkoztatva mindez azt jelenti, hogy hiába ismerjük ellenfelünket, a küzdelem kimenetelét, nem vehetjük készpénznek. Hiába tűnik ellenfelünk erősebbnek vagy gyengébbnek nálunk, tudomásul vesszük, hogy ítéletünk téves lehet, ezért figyelmen kívül hagyjuk.

Mindezt a versenystratégiára alkalmazva: csak mert egy szervezet gyengébbnek vagy kisebbnek néz ki, vagy mert a termékei rosszabbnak tűnnek, nem ítélhetjük meg előre, hogy ki nyer a piaci versenyben. Ebből a szemszögből nézve olyan stratégiára van szükségünk, amely azzal is számol, hogy a mi cégünkkel szemben a versenytárs lesz nyerő, és azzal is, hogy ő kerül vesztes pozícióba.

A "nem tudom stratégia” egyszerre számol a nyerés és a vesztés lehetőségével. Ez a megközelítés mindkét kimenetelre felkészít, és mindkettő hasznát és kockázatát kezeli. Nem zárja ki a lehetőséget, hogy a versenytárs ronthatja vagy akár tönkre is teheti a vállalat tevékenységét. Azzal is számol, hogy esetleg még fel sem figyeltünk a versenytárs jelenlétére. Tíz évvel ezelőtt például nem tudtuk volna megjósolni, hogy a szupermarketek a bankok versenytársai lesznek, és lakossági pénzügyi termékeket fognak kínálni.

A fenti cikk Steven D’ Souza és Diana Renner Nemtudás című könyvének szerkesztett részlete. Mit tegyünk, ha ráébredünk, hogy elértünk tudásunk határvidékére, és ami azon túl húzódik, az kusza és félelmetes? A Nemtudás című könyvben neves coach szerzők kalauzolják el az olvasót az új élethelyzetben rejlő buktatók és lehetőségek között. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel. 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
HVG Könyvek HVG Könyvek

Hogyan segíthet a humor, ha elérjük határainkat?

A határzónában gyorsan komolyra fordul a helyzet, ami teljesen természetes. Végül is az elbocsátás vagy a betegség egyáltalán nem nevetséges. Paradox módon azonban mégis a humor, a könnyedség segíthet az ilyen helyzetekben.

HVG Könyvek HVG Könyvek

Hogyan kritizáljunk hatékonyan?

A túl kemény kritika rombolja az önértékelést, ami meggondolatlan döntéseket eredményezhet. Ugyanakkor az üres hízelgés önelégültté tehet.

HVG Könyvek HVG Könyvek

Ne csak az ismeretlent lássuk!

Nehéz elfogadnunk annak gondolatát, hogy egy bizonyos cselekedet esetenként szorosan kötődik egy bizonyos helyhez – mutat rá új könyvében Malcolm Gladwell kanadai újságíró. Részletek az Ismerős ismeretlenek című könyvből.

Az ezüstérem ellenére távozhat Conte az Inter kispadjáról

Az ezüstérem ellenére távozhat Conte az Inter kispadjáról

Bozóttüzek tombolnak Kaliforniában, 8 ezer embert kellett evakuálni

Bozóttüzek tombolnak Kaliforniában, 8 ezer embert kellett evakuálni

Ötször annyi brit igényelt európai útlevelet a Brexit után, mint korábban

Ötször annyi brit igényelt európai útlevelet a Brexit után, mint korábban